Vona Gábor majálisa: a cigánykérdésről értekezett
Egy szabadabb és igazságosabb Magyarország felépítése mellett foglalt állást Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt május 1-i budapesti rendezvényén a Hajógyári-szigeten. Az ellenzéki politikus fontosnak nevezte a párt változását, amit azzal magyarázott, hogy ami nem változik, az elpusztul. Értékelése szerint nem az a Jobbik küldetése, hogy egy társadalmi réteget örömmel töltsön el, hanem hogy Magyarországot erős, boldog és szabad országgá tegye. Azt hangoztatta: az ezzel járó küzdelmeket meg fogja vívni.
A pártelnök beszélt arról is, hogy minden pártban vannak viták, ám szerinte a Jobbik a legegységesebb és legösszetartóbb közösség, míg a Fideszt "a konc tartja össze". A pártból távozóknak azt üzente: sokakat sajnál és bízik benne, hogy visszatérnek.
Vona Gábor azt is kijelentette: sem Simicska Lajosnak, sem Soros Györgynek nem a "csicskája",
a valódi problémákkal szeretne foglalkozni. A Közép-európai Egyetemről (CEU) azt mondta: az értékrendi vitákat nem bezárással kell megoldani, s szerinte egy jobb egyetemet kell csinálni, ami felkészít arra, hogyan lehet magyarként és emberként megmaradni.
Vona Gábor beszédében az egyik legsúlyosabb kérdésnek nevezte a magyar-cigány együttélést és őszinte, tabumentes párbeszédet sürgetett. Értékelése szerint a szociális rendszerek életpályamodellt adnak a "megélhetési gyermekvállalásra", s ezzel valamit kezdeni kell.
Az eddigi kormánypártok politikáját úgy jellemezte: kiválasztottak "egy díszcigányt", beültették az Országgyűlésbe és "hagyták, hogy lopjon", emellett könnyen mozgósítható szavazóbázisként tekintettek rájuk.
A Jobbik elnöke szerint sok szempontból változás kell és egy tudati célt is ki kell tűzni: el kell érni, hogy a cigány gyermekek a hazájuknak tekintsék Magyarországot, s ne lakhelyként vagy állampolgárságként.
A párt rendezvényére a közéleti programok mellett gyerekprogramokat, hagyományőrző bemutatókat és koncerteket szerveztek,
az Új Magyar Gárda és Magyar Önvédelmi Mozgalom pedig toborzósátrat állított fel.
