Volt fideszes kritizált a debreceni közgyűlésen

A helyi TISZA Szigetekre hívta fel a figyelmet, az „évtizedek óta a Fidesz szócsöveként” működő Debrecen Televíziót kritizálta és kínai polgármestert vizionált a február 27-i közgyűlésen Asbóth Endre, aki korábban 16 éven át fideszes önkormányzati képviselőként is tevékenykedett.

A szokatlan ellenzéki ajánlatot hozó közgyűlésen elfogadták a város 2025-ös költségvetését és Puskás István alpolgármestert is megtalálták amiatt, mert az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények vezetőitől azt kérte, hogy nyissanak a városban feltűnő ázsiai közösségek felé. 

A büdzsétervezet napirendjénél többen éltek az állampolgári jogukból adódó felszólalás lehetőségével. Így Asbóth Endre is, aki 1998 és 2014 között négy ciklusban nyert képviselői mandátumot fideszes jelöltként. Szerinte a városi televízió egyoldalú, hamis tájékoztatást ad. Ilyen hamisságnak nevezte, hogy a csatorna úgy állítja be a Fidesz által képviselt politikával ellentétes nézeteket valló, különféle rendezvényeken feltűnő csoportokat, mint akik „brüsszeli pénzeket kapnak”. A TISZA Szigetekről hangoztatta, maguk fedezik a kiadásaikat, „elkötelezettek a korrupt rendszer leváltásában”, s „kérte, követelte”, hogy a helyi médiumok számoljanak be a tevékenységeikről. Hangoztatta: kíváncsi mennyien ülnek majd a közgyűléseben akkor, amikor kínaiak fognak szavazni és a polgármester székében is kínai ül majd. Megjegyezte: nem önmagában az iparosítással – benne az akkumulátoripari gyárakkal – van problémája, hanem annak nagyságrendjével. 

A regnáló polgármester röviden reagált, mondván, „tolmácsolja majd a TISZA utasítását” a sajtóbeszámolók ügyében, majd emlékeztette Asbóth Endrét arra, hogy az általa képviselt mozgalom nem indított jelölteket a 2024-es önkormányzati választásokon. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy nem részei a közgyűlés biztosította nyilvánosságnak.

Szót kért Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnöke is. A debreceni költségvetést Brüsszel diktálja? – kérdezte, arra utalva, hogy a büdzsében megtalálható az EU-s forrásra támaszkodó Zöld Város Program és a Civaqua folytatása is ilyen. Számon kérte a déli iparzóna véderdősítésének hiányát, egy Debrecenben megvalósítandó „giga hulladékégetőről” beszélt, valamint olyan hivatalos dokumentumok átadását kérte, amelyekben az önkormányzat civil részvételre kérte fel a MIAKÖ-t a Környezeti Ellenőrző Rendszer működésével összefüggően, az egyesület pedig azt elutasította. 

Papp László úgy válaszolt, „nem Brüsszel diktál”, az Európai Unió pedig „neki és Debrecen számára is rendkívül fontos, mert lehetőség a fejlődésre”. A véderdősítésre, faültetésekre több száz millió forintot terveznek idén és az északnyugati iparzóna után 2025-ben a déliben is elkezdik a munkát. A polgármester cáfolta, hogy bármiféle hulladékégetőt terveznének építeni, nincs ilyen terv, hangsúlyozta. Még a 2010-e években szó volt biomassza-erőműről, de végül letettek a megvalósításról. A MIAKÖ-nek nem küldtünk semmiféle ilyen megkeresést – mondta –, tekintettel arra, hogy még nincs eldöntve, mely civil szervezetek kapjanak helyet a Debreceni Egyetemmel közös rendszer monitoring bizottságában.

Visszatért Lukács Zsolt is, a Magyar Szocialista Párt tagja. Ő az építményadó 50 százalékos emelkedése miatt „vette elő” a városvezetést, megjegyezve, Papp Lászlóék a „2024-es kampányban egy szóval sem említették ezt a brutális adóemelést”. Arra kérte a polgármestert, hogy keményebben lépjen fel a kormányzattal szemben az iparűzésiadó-elvonás miatt, „Orbán Viktor katasztrófakormányzása” miatt – folytatta – ne a debrecenieken vasaljanak be több pénzt. A polgármester emlékeztetett, 12 éve nem emelték az építményadót, amely Debrecenben ezután sem lesz kirívó a többi nagyvároshoz viszonyítva.

Horváth Nándor László a Demosz – A szövetség Debrecenért nevű közösség nevében arról beszélt, hogy a helyiek „elszenvedik a növekedés minden terhét”, miközben a rendszer azt üzeni az átlagembernek, hogy az utak, a beton fontosabbak nála. Ez elfogadhatatlan, Debrecen nem egy ipari park, hanem az otthonunk – fejezte ki elégedetlenségét, hozzátéve, a közpénzeknek nem a nagyvállalatokat kell gazdagítania, a város nem eladó. Közösségi költségvetést sürgetett a pulpitusról, bár azt, hogy mit ért rajta, nem tudhattuk meg tőle. 

Válaszában Papp László közölte, Debrecen szerinte sem eladó, ugyanakkor sikeres gazdaságfejlesztés nélkül nem lesz, amiből visszaadhatnak az embereknek. – Az utak nem önmagukért, hanem éppen a lakosokért vannak. Nem a saját örömünkre aszfaltozunk, hanem az emberek felénk közvetített igényeit, kéréseit követve – mondta, példaként hozva fel a panelprogamot, amelyet a város a saját forrásaiból finanszíroz, s ami egyfajta szolidaritás is az ilyen épületekben lakókkal a helyzetük javítása érdekében.

Ratalics László