Újtikosi télűző: fél disznó, teljes hangulat

Az újtikosi művelődési ház udvarán már kora reggel füst és jókedv fogadta az érkezőket március 7-én, amikor megrendezték a télűző falusi disznótort. A sátrak alatt egymás mellett dolgoztak a csapatok: valahol csipetkét készítettek a leveshez, máshol a húst vagdosták, a szalonnát rendezték a húsfogóval, az üstökben pedig már sercegett a zsír. Az abálólében közben a belsőségek főttek, másutt szalonnát és tepertőt sütöttek. A hangulatra sem lehetett panasz: szólt a zene, a csapatok asztalairól pedig nem hiányzott a tea, a forraltbor és a fogópálinka sem. A rendezvény elején még a disznó feldolgozásának első mozzanatai fogadták az érkezőket: a jószágot perzselték, kaparták, majd megkezdődött a bontás. Az egész nap egyszerre idézte meg a hagyományos újtikosi disznótor világát és szolgálta a közösségépítést: nemcsak az egyes csapatokat kovácsolta össze, hanem az egész település összetartozását is erősítette.

– Az újtikosi télűzőt kisebb léptékben már több mint egy évtizede megrendezik, a disznótoros formája pedig nagyjából a hetedik alkalommal valósult meg 

– mondta Takács József polgármester. Felidézte: korábban is mindig készültek téli programokkal, a gyerekeket például slambuccal vagy más finomsággal várták, így a rendezvénynek régi közösségi hagyománya van a településen. Hangsúlyozta, hogy a nap legfontosabb célja a közösségépítés. A helyi csapatok nem elkülönülve, hanem egymással együttműködve vesznek részt a programokon, miközben a meghirdetett események – a disznótoros munkák mellett a farsangi fánksütés, a gólyalábas műsor és a zenei program – mind megvalósultak. Délben nótaszó mellett ebédelhettek a résztvevők, a napot pedig a főzőverseny eredményhirdetése zárta. De nem a verseny, hanem az együttlét, a közös élmény volt az összejövetel lényege.

A rendezvényen a település civil szervezetei kaptak szerepet. 

– Az újtikosi télűző disznótoron minden civil szervezet kapott az önkormányzattól egy fél disznót, amelyet a csapatok közösen dolgoznak fel

– mondta az Újtikos Polgárőr Egyesület egyik tagja. Hozzátette: ez igazi csapatépítő alkalom, ahol együtt dolgozik a falu. A polgárőrségnek tizenöt tagja van, és jelenleg is toboroznak új tagokat. A fél disznóból hurka, kolbász, Laci-pecsenye, tepertő és különféle belsőséges ételek készülnek. Nincs megszabva, mit kell főzni, a lényeg, hogy disznótoros fogás kerüljön az asztalra – ezek közül választ majd a zsűri is.

A vadászok csapatánál már a reggeli órákban előrehaladott állapotban tartott a munka. Darabolták a húst, készült a kolbász kétféle ízesítéssel – csípősen és csemege változatban –, hagyományos hurka, toros káposzta, zsír és tepertő. A mintegy tizenkét fős társaság szerint a rendezvény nemcsak a főzésről szól. A találkozás, a beszélgetés és a közös szórakozás legalább annyira fontos, mint az ételek elkészítése. A nap végére – ahogy fogalmaztak – általában kóstoló és zsűrizés is jut, ami mindig jó alkalom a baráti ugratásokra.

Az idősebb hölgyekből álló újtikosi tésztaklub szintén a meghívott csapatok között volt. A polgárőrök, vadászok, néptáncosok, a Pásztortűz Egyesület és a házi segítségnyújtás dolgozói mellett ők is a hagyományos falusi disznótor ízeit készítették: levest főztek, kolbászt és hurkát sütöttek, készült sült vér, hagymás vér és toroskáposzta is. Mint mondták, ezek az ízek a régi falusi konyhát idézik meg, a rendezvényen pedig a közönség előtt mutatják meg, hogyan készülnek. A tésztaklub egyébként a település egyik legaktívabb közössége: szeptemberben tésztafesztivált rendeznek, ahol saját készítésű csigatésztáikat és más portékáikat is kínálják.

A télűző disznótor végül pontosan azt hozta, amit a szervezők szerettek volna: jókedvet, közösséget és egy napot, amikor az egész falu együtt dolgozik, eszik és nevet.