Újjáéled a rég bezárt kokadi üzem

A Kokad szélén álló egykori savanyítóüzem területén indulhat újra a munka: egy elektronikaihulladék-feldolgozó üzem első lépésben mintegy 20 embernek adhat munkát. A beruházás jól illeszkedik Toplak Ákos polgármester elképzeléseihez, aki másfél éve hivatalba lépve – többek között – a helyi munkahelyteremtést tűzte ki célul.

Az országhatár menti, kis lélekszámú településen kevés a munkalehetőség, sokan Debrecenbe járnak dolgozni.
– A település jövőjének egyik kulcsa, hogy helyben teremtsünk munkát, és ne kelljen nap mint nap ingázni – hangsúlyozta a polgármester. – Ez a beruházás ennek az első, tevőleges lépése lehet.

A korábban kihasználatlan telephelyre egy budapesti cég figyelt fel, amely Szentesen már működtet üzemet. A Trenalux Hungaria Kft. tavaly decemberben vásárolta meg az ingatlant, az önkormányzatnak az adásvételben nem volt szerepe, de a munkahelyteremtés miatt támogatja a fejlesztést. – Nem volt beleszólásunk az adásvételbe, és meg sem akartuk akadályozni – fogalmazott Toplak Ákos. – Nekünk az a fontos, hogy munkahelyek jöjjenek létre, és a település fejlődjön.

A lakosság többsége pozitívan fogadta a hírt, hiszen a helyben elérhető munka csökkentheti az ingázás terheit.
– Sokan örülnek, mert időt és pénzt spórolhatnak meg, ha nem kell Debrecenbe járniuk dolgozni – mondta a polgármester. – Természetesen vannak kételyek, de a rendelkezésre álló adatok alapján nincs ok félelemre.

Debrecen vonzásában

A beruházó cég vezetője, Horváth Miklós szerint a döntést Debrecen ipari fejlődése indokolta. A nagyvárosban azonban túl drágák az ingatlanok, ezért 40 kilométeres körzetben kerestek telephelyet.
– Nyílt lapokkal mentünk az önkormányzathoz, és elmondtuk, mit szeretnénk – fogalmazott. – Csak úgy akartunk belevágni, ha a településsel együtt tudunk működni.

A kokadi üzemben elektronikai hulladékot dolgoznak majd fel, elsősorban gyártásközi anyagokat: hibás alkatrészeket, nyomtatott áramköri lapokat. Ezekből darálási technológiával nyerik ki a hasznosítható fémeket – például rezet, alumíniumot, vasat –, amelyeket visszajuttatnak a feldolgozóiparba.

– Nem akkumulátor-hulladékról van szó, hanem hétköznapi elektronikai anyagokról – hangsúlyozta Horváth Miklós. – Nincsenek veszélyes gázok, nincsenek savak vagy maró anyagok, a technológia nem szennyezi sem a levegőt, sem a talajt.

A cég a gépi feldolgozás mellett kézi bontást is tervez, mert így pontosabb, tisztább anyagokat lehet kinyerni. A dolgozók hétköznapi szerszámokkal szerelik szét az eszközöket, a hasznosítható részek visszakerülnek a gazdaságba.

Induláskor biztosan 20 főt alkalmaznak, különböző munkakörökben: targoncások, rakodók, gépkezelők és kézi munkások is kellenek majd. – Ez egy reális, tartható induló létszám, de a telephely adottságai lehetővé teszik a bővülést – mondta a cégvezető. – Nem azért jöttünk, hogy megálljunk, hanem hogy fejlesszünk. A vállalkozás ma már 2-3 milliárd forintos forgalmat ér el, és Horváth Miklós kiemelte, hogy minden dolgozót bejelentenek, a foglalkoztatás teljesen szabályos.

A fejlesztés egyik célja az is, hogy a Debrecen köré épülő ipari környezethez kapcsolódjanak. – A nagyberuházások mellé kellenek kiszolgáló cégek is, mi ebbe szeretnénk időben bekapcsolódni – fogalmazott. – Ha közel vagyunk, csökken a szállítási költség és a környezetterhelés is.