Új utakon a biharnagybajomi kultúra
A település közösségi értékei feltárásával, bemutatásával erősítené, tenné sokszínűbbé és fogyaszthatóbbá Biharnagybajom kultúráját a falu önkormányzata. Ezzel csökkenhet a társadalmi rétegek közötti feszültség, ami a közösségfejlesztésre is jótékony hatással lenne, és jót tenne a helyi identitás erősítésének is. Ezen elvek mentén kezdte újjászervezni Biharnagybajom kulturális életét a Sárréti Oktatási és Kulturális Közösség Egyesület ez év márciusától a település megbízásából, és az év végéig rendelkezésére bocsátott hatmillió forintból. Az egyesületnek ebből a pénzből kell megoldani a feladatait, szakembert biztosítani, finanszírozni a rendezvényeket. Eredményt természetesen nem azonnal vár a faluvezetés – az egyesülettel öt évre szóló szerződést kötött, aminek a végére elérhető a térségre kiható kulturális alapú gazdaságfejlesztés is.
Alaposan átalakították
A település kulturális életének hagyományostól eltérő szervezését alapvetően három ok váltotta ki. A koronavírus másféléves bezárkózása alatt alapjaiban változott meg az emberek kultúra iránti igénye, érdeklődése, hiszen a beszerzett szórakoztató elektronikai eszközök révén családi, baráti közösségben ma is egyszerűbb megnézni egy este egy sorozatot pizzával és üdítővel otthon, mint elmenni egy falunapra. A másik ok az volt, hogy miután a biharnagybajomi művelődési ház korábbi vezetője nyugdíjba vonult, az általános művelődési központként is működő intézményt az önkormányzat átszervezte, és az épületet közösségi térré alakította át tavaly – azaz megszűnt a közművelődési intézmény. A harmadik ok pedig az volt, hogy az önkormányzatok egyre kevesebbet fordíthatnak kultúrára, ezért a kultúra finanszírozásának költséghatékonynak kell lenni. Ebben a helyzetben vette fel még tavaly a kapcsolatot Szító Sándor, Biharnagybajom polgármestere Ráczné Fekete Ilona kulturális menedzserrel. Megnézték, hogy a több mint három évtizedes művelődésszervezői tapasztalattal rendelkező szakember és Black Rose Projektje révén a kulturális vállalkozó milyen módon tudna „kultúrát csinálni” Biharnagybajomban. A múlt évi ténykedésüket alapul véve a bajomi önkormányzati képviselő-testület az idén elfogadta Ráczné Fekete Ilona és az egyesület programját, majd ötéves szerződést kötött velük.
– Arra szerződtünk, hogy értékes, minőségi kultúrát hozunk ide. Nem a rendezvények száma lesz sok, hanem a tartalom színvonalas. Próbáltunk a kulturális változásokra reagáló vonulatot képviselni, innovációt belevinni, a meglévő lehetőségeket a településre adaptálni – beszélt a biharnagybajomi munkájáról Ráczné Fekete Ilona. – Tavaly kulturális menedzserként, az önkormányzat alkalmazottjaként megismertem a helyi szervezeteket, intézményeket, mely kulturális rendezvényhez ragaszkodnak a bajomiak. Néhány újítást bele is vittem, de gyökeres változás még nem volt. Bajom társadalmi összetétele nem egyszerű. Szenvedélyt, akaratot, újdonságot, dinamikát szeretnénk vinni a közművelődésbe. A múlt évben is voltak sikeres rendezvényeink. Például a húsvéti játszóház a kecskeshow-val és nyuszisimogatóval, amelyen 148-an voltak. Decemberben a Sárréten elsőként Bajom utcáin vonult végig a karácsonyi fénykaraván 53 járművel, az utcák pedig tele voltak nézőkkel. Elindítottunk néhány közösséget is: volt karácsonyi Ki mit tud? – ehhez az iskolában jó partnerre találtunk. A fellépőkből alakult egy táncos közösség. A helyi igényeket tudomásul vesszük, a tehetségeket – azok akár egyének, akár csoportok – támogatjuk. Például ilyen a bajomban élő cigányság néhány tagja. Ha a Ki mit tud?-on a 13 éves cigánygyerek autentikus cigánytáncot adott elő, és ha van mellette másik nyolc táncolni tudó, akkor megvan a csoport, csak adjunk számukra lehetőséget. Jól sikerült az advent, Agárdi Szilvia, Magyarország hangja döntőse lépett fel a templomban, továbbá elkezdtük a Sodróka fesztiválok sorozatát – összegezte az elmúlt évet a közművelődési szakember, hozzátéve, hogy Biharnagybajomban igen erős a hagyományőrzés, ez a faluban identitásképző, és a hagyományokkal való foglalkozást a jövőben is életben kell tartani. Próbálnak olyan szellemiséget oda vinni, ami a helyi közösség szereplőit sokkal jobban aktivizálja, egymással is összehozza.
Programok 2025-ben
Biharnagybajom az idei programjait is a közösségekre alapozza az egyesület. Volt már színházi előadás, irodalmi kvízest. Nyílik kiállítása a helyi alkotócsoportoknak, anyák napjára musicalgálát szerveznek. Ez belépődíjas lesz, és a magaskultúrát képviseli. Látható, az emberek hajlandók áldozni a minőségi kultúrára, hiszen tudják, hogy egy kistelepülési önkormányzat már nem képes megfizetni ezeket a fellépőket. Május 24-én gyermek- és családi napot tartanak, amibe minden intézményt és civil szervezetet bevonnak. Persze az egyesület visz zenei produkciót és adja az infrastruktúrát. Az iskola már jelezte, hogy a Ki mit tud?-on sikerrel szerepelt diákok a családi napra saját produkcióval jelentkeznek. Június végén szabadtéri mozielődást tartanak a művelődési ház udvarán, júliusban és augusztusban Várkerti esték címmel szabadtéri rendezvénysorozattal rukkolnak elő. (A program egy része belépődíjas lesz). Augusztusban tartanak egy ingyenes gyermek táncos-zenés tábort, ahol a Sárréti Oktatási és Kulturális Közösség Egyesület táncosai és énekesei is ott lesznek. Augusztus végén megtartják a Sodróka fesztivált a népművészetre és a folklórra helyezve a hangsúlyt. A fesztiválon lesz folk-rock koncert, népi játszóház, a Bihari Népművészeti Egyesület pedig kézműves bemutatót és kirakodóvásárt tart. Tervezik a környék közfoglalkoztatásaiban készült helyi termékeinek bemutatását, vásárát. És persze nem maradnak el a már tavaly is sikerrel megtartott év végi adventi események sem.
Már vannak eredmények
Igaz, az egyesület még csak bő egy éve tevékenykedik Biharnagybajomban, Ráczné Fekete Ilona már eredményekről is beszélt. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a több éves munka folyományaként realizálódhatnak, állandósulhatnak.
– Bajomban jelen van a kulturális sokszínűség, de eddig nem nyúltak a paletta minden színéhez. Eredmény, ha a közösségek száma növekszik, több csoport van, egyre több az alulról jövő kezdeményezés. Önállóan is belefognak dolgokba. Most nincs a településnek állandó kulturális szakembere, hiszen mi az egyesülettel külsősként vagyunk jelen – az itt élőknek maguknak is kell a kultúrát formálni, alakítani, amihez mi szakmai segítséget adunk, ha szükséges. Eredmény az is, ha a rendezvények látogatottsága jó, ha azok népszerűek és pozitív visszhangjuk van; ha a civilek, a helyi szereplők tudnak hatékonyan együttdolgozni; ha a település arculatán úgy tudunk változtatni, hogy minden évszakban legyenek kidekorálva, legyenek szépek az intézmények terei. A kulturális értékeket méltó helyre kell emelni, a mai kor elvárásainak megfelelően megélni. Például Szűcs Sándor, a Sárrét néprajzosának munkássága szép és őrizendő érték, de ha egy 12 éves roma kislány verset mond, az is az. Nemcsak odavinni akarjuk a kultúrát, hanem ami ott van, azt fel akarjuk emelni. Ennek identitásképző, identitást erősítő hatása van. Másrészt szétterül a kultúra, a lakosság minden csoportjára kiterjed – részletezte a kulturális szakember.
Zárásként Ráczné Fekete Ilona továbbszőtte, immár a Sárrét egészére, sőt azon túlra is vetítette gondolatait. Egyesületük több településen dolgozik, sok emberrel van kapcsolatban. A falvak közti átjárhatóságot meg tudják oldani, a helységek értékeit vándoroltathatják. Mivel ebben a finanszírozási helyzetben egyre inkább szükségük lesz a településeknek az olcsóbb megoldásokra, ezzel lehet költséghatékonyan színesíteni a kulturális életüket. Ez a kölcsönös bemutatkozás közösségképző is, magának a csoportnak is, és az adott településnek is.
– Nagy álmom egy olyan sárréti nap, amelybe több települést is bevonunk. A fellépők körbemennek, bemutatkoznak. A helyi rendezvényre már jönnek a szomszédos falvakból, sőt távolabbról is. Egy-egy sztárvendéget követ a rajongói köre. Lehet ott fognak aludni, másnap megnéznek egy másik települést, és ha már ott vannak, megvásárolják a helyi különlegességeket. Mi ezeket a piacképes helyi erőforrásokat is igyekszünk felszínre hozni. Ez kulturális alapú gazdaságfejlesztés – beszélt a lehetséges jövőről Ráczné Fekete Ilona.
– CH –
