Új ügyeleti rendszer Hajdú-Biharban: Győrfi Pált kérdeztük a változásokról

– A rendszer működési és működtetési adatait folyamatosan monitorozzuk, hiszen elkötelezettek vagyunk a magas színvonalú betegbiztonságot garantáló ellátás biztosításában – válaszolta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs PR-vezetője a Cívishírnek arra a kérdésére, hogy idővel bővíthető-e Hajdú-Biharban a február elsejétől háziorvosi ügyeleti ellátást végző tíz település köre. Ha igen, akkor azoknak a helységeknek milyen feltételeknek kell megfelelniük; és ha nem, akkor annak mi az oka.
– A 2023. február elsejével induló ügyeleti ellátásban a telephelyek kiválasztásánál a 18 hónapja működő ügyeleti rendszer betegforgalmi és ellátási adatait vettük alapul. Több tízezer ellátási esemény adatainak és a valós igényeknek megfelelően tervezve alakítottuk ki az ellátóhelyek számát, figyelembe véve a mentőállomás-hálózatot, a mentési pontok és az egészségügyi intézmények elérhetőségét is – folytatta Győrfi Pál a válaszadást arra a kérdésünkre, hogy mi alapján választották ki az orvosi ügyeletben résztvevő tíz települést Hajdú-Biharban, továbbá miért maradtak ki olyan helységek, ahol korábban már volt orvosi ügyeleti ellátás. Közöttük olyanok is, ahol mentőállomás működik (ilyen Egyek és Nyírábrány). Joggal adódik a kérdés, hogy ha ezekben a községekben este, éjszaka beteghez hívják a mentőket, akkor őket nem vizsgálhatja meg a mentőállomáson lévő egészségügyi szakszemélyzet, a szolgálat csak betegszállítást lát el? Az OMSZ kommunikációs vezetője válaszában hangsúlyozta, hogy az Országos Mentőszolgálat mentőegységei elsősorban mentési alapfeladatukat látják el.
Az ügyeleti ellátásban a betegeknek lehetőségük lesz munkanapokon 16-22 óráig, munkaszüneti napokon pedig 8-14 óra között háziorvosok által biztosított ügyeleti ellátást igénybe venni, az ezt követő időszakban pedig a sürgősségi, valamint a mentőellátás garantálja a megfelelő színtű hozzáférhetőséget.
Az orvosi ügyelet tervezett átszervezéséről a decemberi vármegyei közgyűlésen Antal Szabolcs Hajdúsámson és Maczik Erika Nádudvar polgármesterei éles kritikát fogalmaztak meg az orvosi ügyeleti rendszer (akkor még) tervezett átalakításáról. Mindkettőjük felszólalásának alapját az adta, hogy Hajdúsámsonban és Nádudvaron is kitűnően felszerelt mentési pont működik, amelyekre ígéret van, hogy azokat mentőállomássá fejlesztik, és ezzel 24 órás ellátást biztosítanak az ott lakóknak. Ez csak ígéret marad, kihasználatlan lesz a meglévő egészségügyi kapacitás? – kérdeztük Győrfi Páltól, aki szűkszavú válaszában megerősítette, hogy Nádudvaron és Hajdúsámsonban évek óta működő mentési pontok szolgálják a lakosság sürgősségi ellátását. Majd hozzátette, hogy ezeket a továbbiakban is működtetni kívánják, továbbá az érintett önkormányzatokkal folyamatos az egyeztetés a fejlesztési lehetőségekről.
Kérdéseinkben külön kitértünk Hajdú-Bihar Tisza-menti részére, amelynek vannak olyan települései – például Egyek, Tiszacsege – amelyekről legalább 30 kilométert kell utazni a legközelebbi hajdú-bihari orvosi ügyeletig. Győrfi Pál válaszában leszögezte: az egységes mentési és ügyeleti rendszer koncepciója szerint sem járás, sem megyehatár nem korlátozhatja az ellátást. Majd azzal folytatta, hogy az érintett mentőállomások hálózata (Egyek, Tiszafüred, Balmazújváros, Hajdúnánás) és az ügyeleti ellátó helyek, mint például Balmazújváros, Hajdúnánás és Tiszafüred kellőképen és biztonságosan lefedik ezt a területet.
CH


















