Tűz, víz, pénz – minden a helyén Hajdú-Biharban

A jelenlévő húsz képviselő egyhangú „igen” szavazata előtt dicséretek és elismerések mellett kérdések is elhangzottak a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2024. évi tevékenységéről szóló beszámolója után a vármegyei közgyűlés május 30-i ülésén. Mindezek előtt Szabó Imre, tűzoltó alezredes, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott igazgatóhelyettese tartott beszámolót szervezete tevékenységéről. Ebben részletesen ismertette a közgyűlés elé terjesztett beszámolót.

A szervezet minden egyes feladatát tervszerűen, fegyelmezetten és eredményesen hajtotta végre. Az igazgatóság a közbiztonság erősítése érdekében olyan stabil alapokra építkezett, mint a rendezett szervezeti működés, az egységes vezetési elvek, és a lakossági bizalom. Az iparbiztonság terén a cégek többsége szabálykövető módon működött. Kiemelt figyelmet kapott a lakosság tájékoztatása: a szén-monoxid-mérgezések megelőzése, a lakástüzek elkerülése és a szezonális tűzesetek csökkentése érdekében több kampány is volt. Az „önkéntes jogkövetés” erősítette a térség biztonságát. Folytatódott a polgári védelmi szervezetek fejlesztése, az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása.

Hajdú-Bihar vármegye mentő-tűzvédelmi feladatait négy hivatásos tűzoltóság, három katasztrófavédelmi őrs, továbbá négy önkormányzati-, három főfoglalkozású- és egy alkalomszerűen működő létesítményi tűzoltóság, egy önállóan beavatkozó, valamint 26 önkéntes tűzoltó egyesület látja el 78 hajdú-bihari, továbbá 18 más vármegyéhez tartozó településen.

Hajdú-Biharban 2024-ben összesen 3 ezer 71 tűzoltói beavatkozás történt, ez fél százalékkal kevesebb az előző évinél. A téves jelzések száma 13 százalékkal nőtt, ezek fele tűzjelző rendszerből érkezett. Kéménytűz miatt 18, míg szén-monoxid-szivárgás miatt 47 esetben kellett vonulni, utóbbiak 57 százaléka téves jelzés volt. Szén-monoxid mérgezés miatt 10 főt szállítottak kórházba, haláleset nem történt. A legtöbb beavatkozás szabadtéri tüzekhez, lakástüzekhez, viharkárokhoz, balesetekhez és életmentéshez kapcsolódott.

Vármegyénkben 2024-ben 1241 tűzesettel összefüggő vonulás történt, melyből 1029 igényelt beavatkozást. A tűzesetek száma 2023-hoz képest 28 százalékkal emelkedett, ennek oka a szabadtéren bekövetkezett vegetációtüzek számának növekedése. 2024-ben 2 ezer 787 műszaki mentéssel kapcsolatos riasztás érkezett, 2042 esetben kellett beavatkozni, ez 15 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A beavatkozások többsége közúti balesetekhez, fakidőlésekhez és vízkárokhoz kapcsolódott, utóbbi kiemelkedően sok esetet jelentett. Vihar okozta károk miatt 816-szor vonultak a tűzoltók.

Kiemelt esetek között szerepel a halálos áldozatot követelő lakástűz Hajdúböszörményben; a Debrecenben, a Vágóhíd utcán egy 800 négyzetméteres autószerelő műhely több helyiségének égése; az AKSD hulladéklerakón közel 10 ezer négyzetméteren égett növényi hulladék; az ATEV Zrt. fehérje feldolgozójában 1800 négyzetméteren pusztított a tűz.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök hozzáfűzte: nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is erős az állomány. Kerekes László (Közösen Hajdú-Biharért) megkérdezte, mennyire vagyunk biztonságban az akkumulátorgyáraktól, továbbá a gyárakban van-e együttműködési készség a katasztrófavédelemmel. Szabó Imre előrebocsátotta, hogy a veszélyes üzemekkel az iparbiztonság átkerül a kormányhivatalhoz, de nekik felkészülteknek kell lenni bármilyen gond megoldására, a külső védelmi terv minden egyes kockázatára választ kell tudni adni. 

Pajna Zoltán hozzátette, a debreceni nagyvállalatokat a szakhatósági engedélyükben kötelezték az önálló tűzoltóság felállítására. Ezek összlétszáma már meghaladja a 100 főt. Ez kihívás a vármegyei katasztrófavédelemnek, mert több fizetéssel tudják csak megtatani a munkatársakat, no meg folyamatosan toborzásokat kell szervezni. Kiss László (Közösen Hajdú-Biharért) az egyeki önkormányzati tűzoltóságról sorsáról is érdeklődött. A tűzoltó alezredes válaszából kiderült, nem egyszerű az önkormányzati tűzoltóságok helyzete, és csak annyi konkrétumot tud mondani, hogy a működésükhöz szükséges forrás előteremtésére szolgáló pályázatot most lehet beadni.

Szegi Emma (Fidesz-KDNP), Kaba polgármestere felhívta a figyelmet az emberi felelőtlenség következtében kialakult tarlótüzekre azzal, hogy azok szándékos tevékenységek. Javasolta a jogszabályi változást, komolyabban büntessék az elkövetőket.

Fókuszban az emberek

A közgyűlés 14 igen, négy nem és két tartózkodás mellett elfogadta a Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata 2024. évi zárszámadásáról szóló rendeletet. Az előterjesztésből és Már Róbert osztályvezető kiegészítőjéből egyértelművé vált, hogy a költségvetés a stabilitás és a pénzügyi fegyelem jegyében valósult meg. Az összbevétel 2,78 milliárd forint volt, míg a kiadások 699 millió forint. A működési célú bevételek között kiemelkedő tétel volt a TOP Plusz programokhoz kapcsolódó támogatás. A kiadási oldalon a működésre 673 millió forintot fordítottak, ebben a személyi juttatások és a dologi kiadások domináltak. 

Az önkormányzati hivatal gazdálkodása szintén takarékos volt: 358 millió forintos kiadás mellett 24 millió forintos maradvánnyal zárták az évet. A 2024-es évben sem adósság, sem hiány nem volt, sőt, több mint 2 milliárd forintos maradvány keletkezett, amelyből közel 1,9 milliárd forint konkrét pályázati vagy intézményi feladathoz kötött. A vármegyei önkormányzat pénzügyi helyzete erős és rendezett. A csökkenő infláció és az uniós támogatások sikeres lehívása kedvező alapot biztosít a 2025-ös tervek megvalósításához is.

A közgyűlés a múlt évből megmaradt pénz átvitelével többségi szavazással módosította az ez évi költségvetését; a pénz pályázati alapot is jelent. Egyhangú szavazással fogadták el a román és cigány kisebbségi önkormányzata múlt évi működéséről szóló beszámolót, akárcsak a vármegyei fejlesztési ügynökség múlt évi, számviteli törvény szerinti beszámolóját, valamint a Hajdú-Bihari Termékdíj adományozása szempontrendszerének módosítását. Ebben a jövőben üzemi technológiával előállított mezőgazdasági termékekkel is lehet pályázni. Ugyancsak mindenki támogatta azt, hogy a Hungarikum Bizottság „Hajdú-Bihar kincsei” címmel hirdet többfordulós vetélkedőt az általános- és a középiskolások számára. A vetélkedő célja az identitáserősítés, továbbá a figyelem felhívás a helyi értékek megőrzésére, a kulturális örökség gondozására.

CH