Tizenhétmilliárdból tették biztonságosabbá Debrecen vízellátását
A kormány az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forintot fordított víziközmű fejlesztésre az ország egész területén, aminek eredményeként mára szinte minden háztartásban van egészséges ivóvíz, a szennyvízkezeléssel való ellátottság pedig meghaladja a 80 százalékot - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) víziközmű-ágazatért felelős államtitkára július 29-én, hétfőn Debrecenben.
V. Németh Zsolt a Keleti-főcsatorna felszíni ivóvíztisztító és a Debrecen 1. számú vízműtelep között húzódó távvezetékek korszerűsítésének projektzáró rendezvényén ugyanakkor elismerte, hogy kevesebb erőforrás jutott a már meglévő víziközmű-hálózat állagmegóvására, aminek kompenzálására most országos rekonstrukciós programot indítanak.
A hatékonyság érdekében megtörtént az ágazat strukturális átalakítása is: a 2010-ben megkezdett integrációs folyamat eredményeként a korábbi mintegy négyszáz szervezet helyett ma 36 szolgáltató biztosítja az ivóvíz-szolgáltatást, a szennyvíz-elvezetést és -tisztítást, ebből 18 többségi állami tulajdonban van - fűzte hozzá az államtitkár.
Utóbbi kapcsán megjegyezte: az ország területének felén, mintegy 4,73 millió lakos számára már állami szolgáltatók látják el a víziközmű-üzemeltetési feladatokat.
V. Németh Zsolt azt mondta, a változó idők új technológiák alkalmazását is sürgetik az energiahatékonyság, energiatakarékosság jegyében, és fontossá vált a vízkészlettel való takarékosság is.
Magyarországon az ívóvíz-szolgáltatáshoz szükséges víz kitermelése négyféle vízbázisból történik: 35 százalékban felszín alatti vízadó rétegekből, 35 százalékban folyamparti kavicságyból, 25 százalékban mészkő- és dolomithegyek karsztjából és 5 százalékban felszíni vizekből - sorolta az államtitkár, hozzátéve:
a felszín alatti vízbázisok védelme érdekében a felszíni vízbázisokból kitermelt víz arányát növelni kell, ahogy teszi azt a most lezárult debreceni beruházás, amelynek eredményeként részben felszíni vízkészletből előállított ivóvíz jut a felhasználókhoz, jelentősen csökkentve a felszín alatti vízkészlet kitermelését, támogatva ezzel a fenntartható vízgazdálkodást.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere jelezte: az erőteljes város- és gazdaságfejlesztés következtében jelentős mennyiségű ivóvízre lesz szükség a városban. Példaként említette, hogy a keleti városrészben 1200 hektáron terveznek lakóövezeti fejlesztéseket, amihez 18 kilométeres ivóvízhálózatot és 31 kilométer szennyvízcsatorna-hálózatot építenek.
A mostani 17 milliárdos beruházás magasabb szintre emeli az ellátásbiztonságot: eddig 30 ezer köbméter víz érkezett a városba a Tiszamenti Regionális Vízműveken (TRV) keresztül, ezután 50 ezer köbméter fölé emelkedik a felszíni vízből származó ivóvízmennyiség
- tette hozzá.
A polgármester emlékeztetett rá, hogy a Civaqua-program 16 milliárdos első ütemének megvalósításával a felszíni vízterületek nagysága is jelentős mértékben növekedett Debrecenben.
A projektzárón elhangzott: tovább növeli Debrecen és környéke ivóvízellátásának biztonságát a Keleti-főcsatorna balmazújvárosi felszíni ivóvíztisztító művét a debreceni 1. számú vízművel összekötő távvezetékek korszerűsítése; a beruházás 17 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós és magyar forrásból valósult meg.
A beruházás során 32 kilométer hosszúságban fektettek le 600 milliméter átmérőjű csőhálózatot, 80 ezer köbméter földet mozgattak meg, a vezetékek feltöltéséhez több mint tízezer köbméter ivóvízre volt szükség - ismertették a szakemberek.
