Hajdúböszörmény három napra ünneplőbe öltözik
Idén is tartalmas, sokszínű programsorozattal várja Hajdúböszörmény a város lakóit a város napjára szeptember 11. és 13. között. A település hivatalos városnapja szeptember 13. – akkor arra emlékeznek, hogy Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1609. szeptember 13-án kiállított váradi cserelevele nyomán települhettek át a hajdúk Böszörménybe Kállóból (ma Nagykálló). Ennek a város történetét alapvetően meghatározó eseménynek idén a 417. évfordulóját ünneplik.
Sokszínű programok
– A város mi vagyunk, mindannyian – fogalmazta meg az idei városnap mottóját a Cívishírnek Kocsis János polgármester. Mint mondta, Hajdúböszörmény új időszak előtt áll. A választások lezárultak, most pedig a közös építkezés, a munka és a város fejlesztésének időszaka következik. Az előttük álló feladatokhoz együttműködésre, kitartásra és arra van szükség, hogy Hajdúböszörmény jövőjét mindenki közös ügyként kezelje.
Az ünnep ugyanakkor nemcsak a jövőről, hanem a város múltjáról, értékeiről és közösségéről is szól. Kocsis János kiemelte: büszkék Hajdúböszörmény kulturális örökségére, ennek egyik szép példája lesz a városnapi hétvége szeptember 12-én megnyíló kiállítása is.
A háromnapos programsorozat szeptember 11-én, pénteken 9 órakor Bocskai István szobránál kezdődik koszorúzással. A Bocskai téren Szabóné Juhász Enikő gimnáziumi tanár mond ünnepi beszédet, az alkalmon pedig a Bocskai István Gimnázium tanulói működnek közre Böszörményi legendák című műsorukkal.
Másnap, szeptember 12-én 17 órától már a képzőművészet kerül a középpontba. A Hajdúsági Galériában nyílik meg a Hajdúböszörmény, a festők városa című kiállítás, amely helyi alkotókon keresztül mutatja meg azt a gazdag művészeti hagyományt, amely régóta hozzátartozik a település arculatához és kulturális életéhez.
A város hivatalos ünnepnapján, szeptember 13-án, vasárnap folytatódnak a megemlékezések. Délután fél négykor a Testvérvárosi sétányon helyezik el az emlékezés koszorúit, majd 16 órakor a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház színháztermében kezdődik az ünnepi képviselő-testületi ülés. A műsorban a Hajdúböszörményi Bethlen Gábor Általános Iskola tanulói Hazahúzó szív című összeállításukkal lépnek közönség elé, valamint Iván Alexandra énekes közreműködik.
Egy oklevél, amely új korszakot nyitott
Több mint négy évszázados történelmi eseményre emlékezik Hajdúböszörmény minden év szeptemberében. A város hivatalos napja szeptember 13., ugyanis Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1609. szeptember 13-án kiállított váradi cserelevelével Böszörményt és Pródot a korábban Kállón, a mai Nagykálló területén letelepített hajdúknak adta. Ettől az időponttól számítják Böszörmény hajdúvárosi korszakának kezdetét.
Az előzmények néhány évvel korábbra nyúlnak vissza. A Bocskai-szabadságharcban harcoló 9 ezer 254 hajdú 1605-ben Bocskai Istvántól kollektív nemességet és birtokot kapott, Böszörmény azonban akkor még nem szerepelt a számukra kijelölt települések között. A Kállóra került hajdúk és a végvár német őrségének viszonya később annyira elmérgesedett, hogy az már komoly politikai és katonai feszültséget okozott. Báthory Gábor ennek rendezésére adta a kállói hajdúknak Böszörmény mezővárost és Pród falut a hozzájuk tartozó birtokokkal, százezer forint ellenében, korábbi kiváltságaik megtartásával.
A hajdúk letelepedése nem egyszerűen új lakókat jelentett: évszázadokra meghatározta Böszörmény társadalmi berendezkedését, kiváltságait és városi öntudatát. Ezért lett szeptember 13. Hajdúböszörmény városnapja, és ezért idézik fel ezen a napon ma is azt a 417 évvel ezelőtti fordulópontot, amely alapvetően meghatározta a település további történetét.
