Tiszacsegén az idén szoros a nadrágszíj
– Tiszacsege összességében nehezebb pénzügyi év elé néz 2026-ban, mint az előző esztendőkben, mert a központi finanszírozásból érkező összegek nem követik a kiadások emelkedését. A béremelésekhez szükséges önkormányzati hozzájárulás, valamint a dologi kiadásoknál megjelenő infláció egyaránt feszíti a büdzsét – összegezte Szeli Zoltán, Tiszacsege polgármestere a város idei költségvetés-készítésének vezérelveit.
A városvezető a település nehéz anyagi helyzetére hivatkozva úgy fogalmazott: a beruházásokra gyakorlatilag nincs önerő, ugyanakkor a saját forrást igénylő pályázatoknál is egyre szűkebb a mozgástér.
– Jelenleg 16 kisebb, nagyobb pályázata van folyamatban az önkormányzatunknak megközelítőleg 650 millió forint értékben, amelyhez 25 millió forintot hozzá kell tenni. Még az önerő nélküli pályázatoknál is gond a hosszú átfutási idő, mert az adminisztráció, a pályáztatás és a beszerzés gyakran több mint egy évet, sokszor kettőt vagy annál többet vesz igénybe, miközben az infláció miatti drágulást is kezelni kell, ami nem biztos, hogy hosszú távon vállalható – fogalmazott Szeli Zoltán. Majd azzal folytatta: miközben a pályázati fejlesztéseknél is egyre több a bizonytalanság, a mindennapi működés finanszírozása sem kiszámítható. A város működtetésre kapott állami támogatások és a normatív finanszírozás nem mindig elegendőek. Ezt már a 2020-as évek eleje óta érzik, és példaként említette a gyermekétkeztetést, ahol a támogatási szinthez képest elszaladtak a kiadások.
Szeli Zoltán szerint a kötelező béremeléseket – a minimálbért, a garantált bérminimumot, valamint a köztisztviselők kétszer 15 százalékos emelését – nem fedezi a támogatás, ezért az önkormányzatnak kell hozzátennie a hiányzó részt.
Szükség van a tartalékra
– Tiszacsege 2026-ban a tavalyinál jóval nagyobb teherrel tervez: az előző évhez képest 150-200 millió forintos többletkiadásunk lesz, főként a bérekkel összefüggő emelések és a dologi kiadások drágulása miatt. Úgy számolok, hogy a tavalyi, nagyjából 2 milliárd forintos főösszeghez képest 2026-ban körülbelül közel 220 millió forinttal magasabb lehet a költségvetés főösszege. A többletkiadás fedezetét elsősorban belső átcsoportosításokkal és takarékoskodással tudjuk előteremteni. Ennek a lakosság is érezheti a hatását: kevesebb jut korszerűsítésekre és fejlesztésekre. Jelenleg azonban csak nagyon szűkösen elegendő a működésre a normatív támogatás és a helyi adóbevétel.
Szeli Zoltán emlékeztetett: az elmúlt öt évben a költségvetésük 100 millió forintot meghaladó mínusszal „forgott”, ennek ellenére minden évben tudtak valamennyit lefaragni a korábbi adósságokból. Beszélt egy 50 millió forintos folyószámlahitel-keretről is: 2024 végén még le akartak mondani a biztonsági tartaléknak tekinthető összegről, mostanra azonban ismét szükségük van rá. Az év végén az is nehézséget okozott, hogy a dolgozóknak kisebb karácsonyi juttatást adjanak. Továbbra is el kell tekinteni a nagyobb értékű felújításoktól, karbantartásoktól, amelyeknek a hiánya viszont működésképtelenné teheti az intézményt.
