Tiba István: Politikus nem vagyok – képviselő vagyok

Politikai karrierjének a kezdetére hogyan emlékszik vissza? 
Tiba István: Fogorvosként dolgoztam Balmazújvárosban, elkezdtem figyelni komolyabban az információkra a város kapcsán, természetesen egyre több mindennel kapcsolatban volt véleményem. Úgy tartottam tisztességesnek, ha valamit kritizálok, akkor be kell bizonyítanom, hogy azt én jobban is tudnám csinálni. Így jött, hogy 1994-ban elindultam az önkormányzati választáson önkormányzati képviselőnek, 1998-ban polgármester-jelöltként, majd 2002-ben az országgyűlési választáson képviselőként.

Fogorvosként ön alakította ki a gyermekfogászatot Balmazújvárosban. Ezért hagyta abba a praktizálást?
Tiba István: Mikor képviselő lettem, már csak magánrendelésem volt, de 2014-től erről is le kellett mondanom.

Jött az a bizonyos szabály...
Tiba István: Konkrétan megtiltottunk bizonyos foglalkozásokat országgyűlési képviselőknek, ebbe pedig beleesett a fogorvosi szakma is. Így ettől kezdve nem gyakorolhattam a hivatásomat.

Jól választott-e?
Tiba István: Húsz éve vagyok képviselő, nem gondolkodtam ezen, nem is lenne értelme ezen morfondírozni, a helyemen vagyok most is, úgy érzem.

Ennyi idő után mi motiválja még politikusként vagy képviselőként?
Tiba István: Az visz előre, hogy az elmúlt években a körzetemben nagyszerű emberekkel ismerkedtem meg, akik mindent megtesznek adott esetben egymásért. Jó egy összetartó közeghez tartozni, örülök, hogy képviselhetem az itt élők érdekeit. Viszont azt leszögezném, hogy én elsősorban képviselőnek tartom magam.

A politikus és a képviselő között mi a különbség az ön meglátása szerint?
Tiba István: Ha politikus lennék, akkor a Parlamentben többet szerepelnék. Ezt úgy értem, hogy fontosabbnak tekinteném a saját ismertségem növelését. Mindezektől a választókerületemben nem történne fejlődés, éppen ezért én a munkában hiszek, és abban, hogy tettekkel lehetünk eredményesek, nem szavakkal.

Választási lázban ég már?
Tiba István: Csak azért nem, mert úgy vélem, hogy nemcsak a választásokat megelőző három hónapban kell jól teljesíteni, hanem négy éven át, folyamatosan, napról-napra.

Ebben a ciklusban mire a legbüszkébb?
Tiba István: Nem lenne tisztességes, ha egy-két dolgot kiemelnék. Az a legfontosabb, hogy a körzetemhez tartozó tíz településből kilenc szépen fejlődik. Ezt nemcsak az én véleményem, hanem a települések vezetői is egyetértenek ezzel. Amit rám bíztak, amire megkértek, azt megtettem, legjobb tudásom szerint. Balmazújvárossal kapcsolatban azonban nehéz helyzetben vagyok.

Ennek az ön és Hegedüs Péter közötti rossz kapcsolat az oka?
Tiba István: Igen!

2019-ben elbukták a választást. Hogyan szerezhető vissza a választók bizalma?
Tiba István: Nem vesztettük el a bizalmat, "csak" a választást. Hegedüs Péter elhitette a balmazújvárosiakkal, hogy mi mindent elloptunk, ahogy az országot is szerinte szétlopta a kormányon lévő párt. Ennek ellenére mind Balmazújváros, mind Magyarország soha nem látott módon fejlődött. Valamint azt is el tudta hitetni az emberekkel – tisztelet a kivételnek –, hogy a városban 67 milliárd forintból lesznek fejlesztések. Ez ma is visszakereshető, Notre Dame-terv a neve.

Hatvanhét milliárd forint rengeteg pénz.
Tiba István: Az előző ciklusban nem kapott ennyi uniós forrást az egész megye! Mára rájöttek az emberek is, hogy ez csak hazugság volt! Akkor mi szerintük loptunk, de fejlődött a város, ma ők elvileg nem lopnak, de nem fejlődik sehova Balmazújváros. Nemhogy a 67 milliárdot nem használják ki (ami nincs is), hanem a ténylegesen ott lévő két és fél milliárdot sem tudták felhasználni, amit az előző vezetés hagyott ott fejlesztésekre, elnyert pályázatok révén.

Úgy érzi, megtorpant Balmazújváros?
Tiba István: Fejlődik, csak sajnos visszafelé.

Nagy csatára számít? Hegedüs Péter lesz az ellenfele.
Tiba István: A választásnak a megmérettetés a lényege. Hogy nagy csata lesz-e, azt nem tudom – normál esetben – véleményem szerint – nem elég ígérgetni: tettek kellenek. Egyébként is a baloldal vezette már az országot, össze lehet hasonlítani a teljesítményüket a jelenlegi kormány teljesítményével. Ha az ígéretek alapján dőlne el egy-egy választás, akkor egy általános iskolás gyerek is legyőzhetne bárkit, hisz nagy fantáziával rendelkezik.

Hívhatjuk úgy ezt a küzdelmet, hogy Dávid indul Góliát ellen?
Tiba István: Tény, hogy engem jóval több településen ismernek, mint az ellenfelemet. Ennek egyetlen oka, hogy én szolgáltam ezeket a településeket. Ő, ugyanezt a saját településén sem tudta megtenni, hisz a visszafejlődést Balmazújvároson és a körzetben is mindenki látja. Mindig is az építés, az alkotás, a fejlődés, a haladás motivált. Nincs ez másként Balmazújváros esetében sem – azonban ha nincs lehetőségem tenni ezért, mert nem igénylik, azt tudomásul veszem.

A győzelméhez mi szükséges az ön esetében?
Tiba István: Nem látok senki fejébe. Ha választani kell, én mindig az alapján teszem le a voksomat, hogy mi a jobb döntés számomra, ki mit tett értem. Ígérgetés alapján soha nem választottam meg senkit és semmit. Azt, hogy milyen szempontok alapján választ, azt mindenki maga dönti el. 

Ha nyer, marad a faramuci helyzet: a polgármester továbbra is Hegedüs Péter lesz.
Tiba István: Én soha nem zárkóztam el a város fejlesztésétől, ellenkezőleg, azonban amikor ő hatalomra került, megtiltotta a hivatali dolgozóknak, hogy velem beszéljenek. Ezzel egyértelműen jelezte, hogy nincs szüksége a segítségemre.

Sokszor látni, hogy leül a körzetében lévő településvezetőkkel tárgyalni. Hegedüs Péterrel soha nem láttuk.
Tiba István: Olyan emberrel nem ülök egy asztalhoz, aki hazudik nekem és a lakosságnak. Sajnos ezzel többször szembesültem.

Gratulálnak azért egymásnak a választás után?
Tiba István: Ha vesztek, én biztosan fogok. Ha engem választanak, azt ő tudja, hogy reagál.

Más lesz érzése szerint ez a választás, mint az eddigiek?
Tiba István: Abból a szemszögből mindenképp, hogy háború van, melyből hazánknak ki kell maradni. Eddig ilyen mértékű háborút még nem éltünk át, mint ami most van, és ez egyedi helyzetet teremt. Ennek a választásnak Magyarországnak a háborúhoz való viszonyulása miatt van óriási tétje. Az ellenzéknek ugyanis az az elképzelése, hogy ők magyar katonákat és fegyvert küldenének a háborúba. A Fidesz békepárti, a baloldal nem.

Saját választókerületében mit tapasztal: félnek az emberek?
Tiba István: Sajnos igen. Közel vagyunk a háborús övezethez, így nap, mint nap látják az itt élők a borzasztó családi tragédiákat. Azt, hogy mindent – otthonukat, szeretteiket, egy élet munkáját – hátrahagyva, egy szatyorral kell menekülni a háború elől.

Ha nyer, mi vár önre?
Tiba István: Sok munka, de szeretem. Ugyanezzel az intenzitással szolgálni az embereket, mint az elmúlt időszakban. Harmadik ciklus óta vagyok az Országgyűlés jegyzője, bízom benne, hogy a sikerem esetén továbbvihetem ezt a számomra megtisztelő feladatot, hisz ez elismerés az itt élőknek is.

És ha nem nyer?
Tiba István: Készítek egy számvetést, megkeresem az okokat. Fogorvos vagyok, nem hiszem, hogy éhen halnék, a munkától soha nem féltem. Szerettem az orvosi munkámat is, ha az élet úgy hozza, folytatom. 

De megszavazta, hogy nem lehet.
Tiba István: Nem értek vele egyet, de megszavaztam, igen.

Akkor miért szavazta meg?
Tiba István: Egy közösséghez tartozom, nem lehet csak akkor a közösség részének tekinteni magam, ha az a körzetemben élők számára vagy számomra kedvező döntéseket hoz. A közösség ne csak addig legyen jó, míg előnyünk van belőle, én így vallom!

Ám ha ön nem szavazza meg, akkor is ez a döntés születik.
Tiba István: Valóban, de olyan ez, mint bármelyik csapatjáték. Abban is csak azok a csapatok sikeresek, amelyek elfogadják a vezető, kvázi edző utasításait, és fegyelmezetten végrehajtják azokat, még ha teljesen nem is értenek vele egyet. Ez ebben az esetben is így volt.

Gondol egyáltalán arra, hogy veszíthet is?
Tiba István: Egy választás mindig többesélyes. Azonban feladatom van bőven most is, szolgálnom kell az embereket. Azt csinálom, ami a dolgom! Volt többször is, hogy kihúzták a lábam alól a talajt, eveztem más vizekre. Csak magamnak akarok megfelelni, magamban pedig mindig is hittem. Soha nem vereségre készülök, hisz az azt jelentené, hogy nem hiszek a sikerben,

Gyermekként is ennyire maximalista volt?
Tiba István: Édesapám futballista volt. Nekem azért is volt fontos a foci, mert neki szerettem volna bizonyítani, mivel játékosként nem jutottam arra a szintre, ahol ő volt. Így más módon próbáltam tenni Balmazújvároson a labdarúgásért. Ez egyfajta önigazolás volt még akkor is, ha édesapám sajnos már nem élhette meg az NB I-es balmazújvárosi klub menetelését. Soha nem siránkoztam, ha valami nem sikerült, más célokat kerestem, veszíteni viszont soha nem szerettem.

Ha már futball, hol lenne most ön szerint a balmazújvárosi futball helye?
Tiba István: A futball nekünk eszköz volt ahhoz, hogy a város kitörjön, fejlődjön. A fürdő önmagában ehhez kevés volt, jött a sportturizmus. Megtapasztaltuk azt, hogy Magyarországon ilyen komplex együttes – fürdő, sportlétesítmények, szálláshelyek – nagyon kevés helyen vannak egyben, főleg ennyire közel egymáshoz. Az idő pedig minket igazolt: a mai napig is edzőtáboroznak itt klubok, használják a konditermünket, a jégkabinjainkat, pályáinkat. A kérdésre visszatérve, az NB III. még beleférne.

A másodosztály nem?
Tiba István: Annak a költségvetéséhez kellenek komoly szponzorok, anélkül nem vágnék bele. Az NB III. viszont vállalható. Nem mellesleg tapasztalatból mondom, ha egy városvezető ártani akar a sportnak, márpedig itt akar, akkor még nehezebb a helyzet.

A kézilabdával mi a helyzet? Valaha NB I-es csapata volt a városnak.
Tiba István: Abban is megvannak a terveink ugyanúgy a férfi mezőnyben, mint annak idején. A kézilabdában kisebb anyagi ráfordítással egy másodosztályt jobban el lehet vinni, mint a fociban.

A Moto GP hogy áll most?
Tiba István: 2024-ben lehet az első futam. Az előkészítő folyamatok a tervek szerint haladnak.

Háromszor járta végig az El Camino zarándokutat. A mostani választás után is megy?
Tiba István: Tervben van, ha az élet és az egészségem engedi. Egyébként ötször voltam, csak egyszer egészségügyi problémák miatt hagytam félbe, egyszer pedig az időközi választás miatt.

Többször is végigjárná még?
Tiba István: Ez lesz az utolsó – azért a 800 kilométer az 800 kilométer. Igaz, már az első alkalommal megfogott, visszavágytam. De most befejezem, ott szeretném kiértékelni az elmúlt időszakot. 

Palánki István