Temesvár, a „legeurópaibb” város
Az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó városban a törvény szerint nem kellene kiírni több nyelven a helységnevet. A város 300 000 lakosának 85 százaléka ugyanis román, a különböző kisebbségi közösségek összesen a település lakóinak 15 százalékát teszik ki.
Szabó Ferenc helyi RMDSZ-es tanácsos szerint a városban, bár a különböző kisebbségek számaránya meg sem közelíti a törvény által előírt 20 százalékot, most érett meg a politikai akarat a többnyelvű táblák kifüggesztésére. Elmondta, kezdeményezésére a város vezetése pár nap alatt kitette a táblákat. A mintegy 300 ezres lélekszámú bánsági nagyvárosban a 2002-es népszámlálás adatai szerint alig több mint 24 ezer magyar él, a németek száma 7 ezer, a szerbeké 6 ezer körüli. 1910-ben még csak 74 ezer ember élt itt, ebből 32 963 németnek, 28 645 magyarnak, 7593 románnak és 3490 szerbnek vallotta magát.
Temesvár 1989-ben is a „legeurópaibb” romániai város volt, ott tört ki ugyanis a romániai forradalom, amikor a hatóságok ki akarták lakoltatni Tőkés László református püspököt. A református parókia körül az emberek élő láncot alkottak, eleinte magyarok, de később csatlakoztak románok is, főleg a temesvári egyetemisták. A katonság Temesváron a tömegbe lőtt, de a megmozdulások futótűzként terjedtek az országban, egy hét alatt megbukott a Ceausescu-diktatúra.
