Szüretelt a fagy a hajdú-bihari gyümölcsösökben

– Tavasz derekához közeledve 20 éve nem volt az egész vármegyét ilyen mértékben sújtó fagy Hajdú-Biharban, mint az április 6-áról 7-ére virradó éjjel. A korán termő gyümölcsösökben lehet, hogy nem lesz termés. Az, hogy mely kultúrákban lesz, és ott mennyi, az néhány hét múlva derül ki – tájékoztatta a Cívishírt Oláh László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari kertészeti osztályának elnöke.

Hosszú ideig tartott a fagy

A súlyos helyzetet több természeti tényező összekapcsolódása idézte elő. Mint azt a szakember elmondta, a lehűlést megelőző napokban, április 3-án és 4-én, de még 5-én délelőtt is az ilyenkor nem szokványos, 20 fok feletti hőmérséklet volt, ami kicsalogatta a rügyeket. Április 5-én délután előbb esővel, majd élénkülő, erősödő széllel, az Északi-Kárpátokon keresztül érkezett a fagyos levegő, és vasárnap már egész nap hűvös idő volt, majd 23 órakor nulla, éjfélkor mínusz egy, egy órakor pedig mínusz két fokot lehetett mérni két méter magasságban. Reggelre két méteren az Észak-Hajdúságban mínusz 4,5 fok, Nyíradony és Nyírábrány környékén mínusz 7, mínusz 8 fok volt, a talajon pedig egy-két fokkal még ennél is hidegebb. 

A fagy mintegy nyolc órán keresztül tartott, és emiatt is okozott óriási pusztítást.

– A barackfákon a virágzás után már kialakulóban volt a kis barack, ami érzékeny a hidegre – ezt le is vitte a fagy. A barackosok súlyos kárt szenvedtek. A korai cseresznyék 60-80 százalékos virágzásban voltak, itt a kinyílt virágokat elpusztította a hideg, a még bimbóban lévők esetében is jelentős a kár. A meggynél az érdi bőtermő a legkorábbi – ott 60-70 százalékos virágzásban voltak a fák; a kinyílt virágok megfagytak, emiatt túlságosan sok termésre ne számítsanak a gazdák. A később érő meggyek, például a debreceni bőtermő, a fehértói fürtös, az Éva vagy a Petri esetében nem tudni, mekkora a fagykár, mert ezek még nem virágoztak. Találtam már fehér bimbós állapotban lévő meggyest, azok a virágkezdemények is megfagytak – részletezte a gyümölcsösökben keletkezett fagykárt Oláh László, aki azt is elmondta, hogy a mostani, az úgynevezett szállított fagy a termelők számára a lehető legrosszabb, mert nem lehet ellene védekezni. Hatástalanok a szélgépek, a gyertyák és a levegőlekeverők is. A gazdáknak komoly terméskiesése várható, ennek mértékét a tisztítóhullás lezárultával, körülbelül egy hónap múlva lehet meghatározni. A korai gyümölcsösökből nagy árbevételre nem kell számítani ebben az évben. A később termő fajták azonban kompenzálhatnak valamennyit.

– Bár a gyümölcsfák a vegetációs időnek ebben a szakaszában már nem veszik szívesen a fagyot, bennük nem tett kárt a több órán át tartó, fagypont alatti hőmérséklet. Attól függetlenül, hogy az idén nem, vagy csak csekély termést adnak a gyümölcsöseink, a fákat karban kell tartani, rajtuk időben el kell végezni az összes munkát, növényvédelmi eljárást. Ha ezeket a teendőket elhanyagoljuk, arra rámehet a jövő évi termésünk – hangsúlyozta a szakember, akinél a szántóföldi kultúrákban keletkezett fagykárra is rákérdeztünk. Elmondta, a zöldborsó hegyét megcsípte a fagy, itt a növény az oldalhajtásaiból tudja pótolni ezt a veszteséget. A gabonát is kicsalogatta a 20 fok körüli vagy a feletti hőmérséklet, megtörtént a bokrosodás, és ilyenkor már nem igényelné a hideget. Ahol azonban nagyon hideg volt, a friss hajtásokat megcsipkedhette a fagy, de ez nem befolyásolja a gabonatermést.

– CH –