Szilveszteri és újévi babonák, hiedelmek, népszokások

Mit tegyünk vagy éppen mit ne tegyünk, hogy szerencsésen búcsúztassuk az óévet december 31-én, és hogy valóban boldogan induljon az újév január 1-jén? A szilveszteri szokásokról, hagyományokról és babonákról Bartha Elek, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet professzora mesélt a hirek.unideb.hu portálnak.

Szilveszter napja – amely Szent Szilveszter pápa emléknapja – évbúcsúztató jellegét nem a névadó szenthez fűződő hagyománynak, hanem a január elsejei naptári évkezdetnek köszönheti, hiszen december 31-e az újév ünnepének előestéje. Mindkét naphoz rengeteg hiedelem és szokás kötődik. A szilveszterhez és az újévhez kötődő folklór hagyományok alapvetően az ünnep kettősségét tükrözik: a mögöttünk hagyott esztendő elengedéséhez, másrészt pedig az előttünk álló naptári év kezdetéhez kapcsolódnak.

– Az óévbúcsúztató hagyományaiban az ókori római szaturnáliák szokásai élnek tovább. Természetes módon fonódik bennük össze a régi pogánykori lakomák, zajos mulatságok hangulata az előttünk álló évre mutató, bőséget, egészséget, boldogságot varázsoló rítusokkal, az ezekhez igazodó viselkedésformákkal – idézte fel a hagyományok történelmi eredetét Bartha Elek. Tipikus évfordulós jellegűek azok a szokások, amelyek fő eleme a zajkeltés, a hangos megnyilvánulások, a tülkölés, a petárdák durrogtatása, míg a korábbi időkben a lövöldözés, vagy az ostorpattogtatás volt szokásban.

A zajkeltő rítusok célja az átmenet időszakában, az éjjeli órákban a gonosz, ártó erők távoltartása, elijesztése.

– Jó példa erre a hajdúszoboszlói szilveszteri kongózás, amelynek párhuzamai más elnevezésekkel a magyar nyelvterület számos vidékén előfordultak. Az utcákon kolompolva, ostort pattogtatva, dudálva, lövöldözve vonultak, miközben a harangok is megszólaltak. A hagyományt a helyi eredetmagyarázó monda a törökök feletti győzelemhez kapcsolja, valójában ennél sokkal ősibb, évezredes múltra vezethető vissza. Egyenes folytatásai az ehhez hasonló tradicionális szokásoknak a mai szilveszteri utcai vonulások, az újév várásának a köztereken látható közösségi formái – sorolta a professzor.

De milyen babonák vannak a magyar néphagyományban, mit szabad, mit nem, és mi az, amit ilyenkor feltétlenül meg kell tennünk, hogy boldog legyen az új esztendő? – Az új esztendőre vonatkozó szokások és hiedelmek elsősorban régi és újabb, előre mutató analógiás rítusokat és képzeteket tartalmaznak. Céljuk a védelem a ránk leselkedő rossztól, az, hogy általuk elkerüljük a betegséget, a nélkülözést és minden balszerencsét. Ezzel szemben az ilyenkor végzett cselekvések szimbolikája a bőséget, az egészséget, a gazdagságot, a boldogságot volt és van hivatva elősegíteni a kezdődő új esztendőre. Ezeket a hatásokat pedig a múltban is – és sok tekintetben napjainkban is – elsősorban a szilveszteri és újévi táplálkozási, társadalmi, viselkedési előírásokkal és tabukkal kívánták és kívánják biztosítani – hangsúlyozta a Bartha Elek.

Ahogyan más ünnepek, kiemelt időszakok alkalmával, szilveszterkor is vannak hagyományosan az alkalomhoz kapcsolódó rítusételek.

– Ma is széles körben ismertek azok az ételek, amelyek hagyományosan ehhez az időponthoz kapcsolódnak: a virsli, a lencse, az újévi malac, a kocsonya vagy a korhelyleves. A lencse – amit lehetőleg az újév első étkezésére kell fogyasztani – a pénzbőség képzetét vetíti előre, hasonlóan más aprószemes terményekhez. Tiltottnak számít ugyanakkor a tyúk, amely hátrafelé kapar, így elkaparja a szerencsét, vagy a pulyka, amely mérges természetet hoz magával, vagy pedig a hal, amellyel elúszhat a szerencse. A lehetőség szerint még reggel elfogyasztott méz, vagy más édesség viszont a hiedelem szerint megédesíti majd az előttünk álló időszakot. Az éjfél rituáléjához pedig immár elengedhetetlenül hozzá tartozik a pezsgőbontás – „tálalta” a tiltott és ajánlott szilveszteri ételeket a néprajzprofesszor.

Az óévbúcsúztatóhoz azonban számos tabu és tiltás is kapcsolódik.

– Ilyenkor nem visszük ki a házból a szemetet, nem teregetjük ki a ruhákat, nem kérünk és nem adunk kölcsön semmit. Akik ragaszkodnak a babonákhoz, általában azt is kerülik, hogy bármit is kiadjanak a portáról. Amellett, hogy ennek megszegése a hiányt, a nélkülözést idézhetné elő, ősi hiedelem szerint a kiadott javak sebezhetővé is tehetik az ott lakókat. Tiltott dolognak számított a legtöbb házimunka: a mosás, vasalás, a varrás, a söprés és a takarítás is. Hacsak nem volt elengedhetetlenül szükséges, nagyszüleink idejében még orvost sem hívtak ilyenkor, és napközben feküdni sem volt javasolt, mivel tartottak a betegségtől. Balszerencsét tulajdonítottak annak is, ha az újévkor a ház első látogatója nő volt, lányok, asszonyok ezért lehetőleg nem is mentek vendégségbe vagy a szomszédba ezen a napon – legalábbis a néphagyomány szerint – mondta el a tabukról Bartha Elek.

Az évkezdet jó alkalom a jóslásokra is, hogy megtudjuk, mit hoz számunkra az új év? – Hagyma- és fokhagyma kalendáriumból következtetni lehet arra, hogy milyen idő várható az eljövő hónapokban. A leányok pedig ólomöntéssel tudhatják meg, férjhez mennek-e az évben. Kéményseprővel találkozni szerencsét jelentett, ezért sok helyen jártak köszönteni, jókívánságokat mondani a kéményseprők, akik ilyenkor szerény ajándékot, vagy pénzadományt is kaptak – idézett fel néhány újévi szokást. Az évszázadokkal ezelőtt gyakorolt szilveszteri, újévi hagyományörökség legtöbb eleme változatlan vagy módosult formában napjainkban is életünk része. Bizonyos, a korábbi életmódhoz kapcsolódó rítusok feledésbe merültek, de helyükre új szokások váltak az ünnep részeivé. Ebben szerepet kapott a társadalmi élet, a politika, a média, és természetesen a közösségi média is, amely kulturális és nyelvhatárokon átlépve alakítja, formálja, új tartalmi elemekkel gazdagítja a 21. század szokásfolklórjának ezt a színes, ma is elevenen élő kalendáriumi ünnepét.

– Bár a szilveszterhez s az újév köszöntéséhez világszerte, országonként, tájegységenként és a családokban is más és más szokások kapcsolódnak, bízzunk abban, hogy mindannyiunk számára sikeres, békés és boldog új esztendőt hoz majd 2025 – zárta a beszélgetést Bartha Elek.