Szilvássy Zoltán: a debreceniek büszkék lehetnek
Kossuth Lajosra emlékezve kezdte beszédét a Debreceni Egyetem rektora a felsőoktatási intézmény Aulájában március 14-én, pénteken, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen.
Szilvássy Zoltán emlékeztetett: Kossuth mellszobra nem az ünnepség kedvéért kapott helyet a díszteremben, hiszen az egyetem jogelőd intézménye mindig büszkén viselte az államférfi nevét. „Talán kevesen tudják, hogy Kossuth mindent elsöprő szellemi ereje volt az oka annak, hogy a háború után a Debreceni Egyetem tudományegyetemi részét nem Rákosi Mátyásról, Kossuth Lajosról nevezték el, hiszen Kossuth nevével még a Rákosi-rezsim sem mert vitába szállni” – fogalmazott a rektor.
Felidézte, hogy Debrecenben viszonylag békésen telt a március 15-e, majd négy nappal a pesti események után ünnepi városi közgyűlést tartottak, amelyen díszpolgárrá választották Kossuth Lajost. Hangsúlyozta: 1849 januárjától egészen a szabadságharc végéig Debrecen volt az ország fővárosa, a forradalmi kormány Debrecenbe költözött. Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratot is innen irányították, és Debrecen maradt a főváros egészen addig, amíg augusztus 2-án a debreceni csatáját követően, a szabadságharc utolsó nagy csatája után nem maradt más lehetőség, mint a világosi fegyverletétel.
„Itt született Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán. Itt volt a Petőfi családnak az első és egyben utolsó családi fészke. A Debreceni Egyetem jogelődje, Református Kollégium diáksága két nemzetőr századot állított ki, ami egészen 1848 nyaráig működött, hiszen akkor a háborús helyzetre és a nyári szünidőre tekintettel bezárták az iskolát” – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
Szerinte az 1848-as szabadságharc egyik legfőbb üzenete, hogy példátlan nemzeti összefogás mellett jött létre, mindenki fegyvert ragadott, és megkezdődött a haza érdekében vívott élet-halál harc egy elnyomó hatalommal szemben.
Mi, debreceniek büszkék lehetünk arra, hogy az intézményeinkkel, de talán még nagyobb jelentősége van annak, hogy a polgárainkkal e mögé a harc mögé odaálltunk
– emelte ki a rektor.
Csont István, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében a többi között arról beszélt, hogy 1848 tavaszán a nép, a szabadságot igénylő fiatalok egy csoportja fellázadt a birodalmi szemléletű elnyomó hatalom ellen. A fiatal értelmiség volt képes és alkalmas arra, hogy szavakba öntse azokat a gondolatokat, amelyek igazán elkeseredetté tették honfitársaikat. Ez a tettrekészség pedig a március 15-i forradalom napján tetőzött. Mindehhez azonban nemzeti egységre volt szükség.
1848 tavaszán hirtelen egymás mellett találták magukat olyan politikai szereplők, akik korábban nem voltak nyitottak a másik nézetei iránt - mondta, utalva arra hogy Kossuth Lajos és Széchenyi István ebben az időszakban közösen dolgozott az első független és felelős magyar kormány, a Batthyány Lajos vezette testület sikerén.
Az ünnepi műsort követően Szilvássy Zoltán rektor kitüntetéseket adott át az egyetem dolgozóinak.
