Sok nő életét megkeserítő ügyben ért el áttörést a Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem kutatóorvosai brit és olasz kollégáikkal közösen a cink fontos szerepére világítottak rá egyes gombafajok tekintetében, amely merőben új távlatokat nyithat a hüvelygomba kezelésében. Eredményeiket a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában publikálták. A kutatásról egy hétfői sajtótájékoztatón számoltak be a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakemberei.
A Science Translational Medicine című folyóirat címoldalán is megjelenített közlemény tudományos áttörésnek tekinthető. A kutatás eredménye nők millióinak hozza el a gyógyulás reményét. A több országban zajló vizsgálatban a Debreceni Egyetem volt az egyetlen magyarországi helyszín
– ismertette Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.
A világon mintegy hárommilliárd nő életében legalább egyszer jelentkeznek a hüvelygomba kínzó tünetei és még riasztóbb adat, hogy a visszatérő gombás hüvelyfertőzés mintegy 140 millió nőnek keseríti meg a mindennapjait
– mutatott rá Kozma Bence, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika adjunktusa. Hozzátette, hogy az igazi probléma abban rejlik, hogy a gombaellenes kezelések nem mindig hatékonyak, valamint számos esetben a kezelésekkel szemben rezisztencia alakul ki, így a korábban sikeres kezelések egyre kisebb hatást fejtenek ki. A hüvelygomba okozója a Candida nevű gomba, melynek számos faja létezik, de a legtöbb fertőzésért a Candida albicans nevű faj a felelős.
A kutatócsoportot vezető Exeteri Egyetem laboratóriumában mintegy tíz éve zajló kutatás eredménye, hogy sikerült bizonyítani, hogy a Candida albicans nevű gombának szüksége van cinkre a táplálék formájában, melyet egy Pra1 nevű, saját maga által termelt molekula vesz fel. A szakemberek most azt is igazolták, hogy ez a Pra1 nevű molekula felelős a gomba által kiváltott gyulladásos reakcióért, mely a számos kellemetlen tünet okozója.
Az igazán izgalmas a kutatásban az, hogy eredményeink azt sugallják, hogy a cink hüvelyben történő alkalmazása blokkolhatja a Pra1 gyulladást okozó molekula termelődését, így gátat szabva a hüvelygomba kínzó tüneteinek. A hüvelygombától szenvedő nők számára ez kutatásunk legfőbb ígérete. Büszkék vagyunk rá, hogy az európai kollaborációban megvalósuló tanulmány klinikai vizsgálata Debrecenhez köthető
– hangsúlyozta Kozma Bence, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa.
A gyulladást okozó gombákkal vívott harc valószínűleg egyidős az emberiség történetével, de mindezidáig a gombák elpusztítása volt a cél, mely – mint az tapasztalható – gyakran sikertelen próbálkozás. Kutatásunk új perspektívája, hogy nem a gomba kiirtására, hanem a gyulladást okozó készségének kikapcsolására törekszünk, így már képtelen lenne tüneteket okozni
– mondta Takács Péter, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára és az Eastern Virginia Medical School professzora.
Magyarországon is forgalomban van olyan hüvelygél, amely megfelelő mennyiségű cinket tartalmaz. A hüvelygél alapjait jelentő tudományos kutatásokat még korábban a Fempharma Kft-vel közösen, a Debreceni Egyetem Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola tudományos műhelyein belül végezték az Urogynekológiai kutatócsoport tagjai. A cink jótékony hatásával kapcsolatban a Debreceni Egyetemen jelenleg is zajlanak vizsgálatok, melyekre bárki jelentkezhet, akinek visszatérő gombás hüvelygyulladása van (gombakezeles@med.unideb.hu). A vizsgálat során kísérleti készítményt nem, csak közforgalomban lévő gélt használnak és ellenőrzik annak hatását a hüvelyben. A teljes európai kollaboráció tehát továbbra is központi klinikai helyszínnek tekinti a Debreceni Egyetemet, mely komoly elismerés a vizsgálatokat végző urogynekológiai kutatócsoportnak is.
