Romagyilkosságok: augusztus 20-án már tudták, kik az elkövetők, de éppen nemzeti ünnep volt...

2009. augusztus 20-án megvoltak már a romagyilkosságok debreceni elkövetői, csak nem akarták az államalapítás ünnepének napjára időzíteni az elfogásukat, mondván, ne erről szóljon ez a jeles alkalom. Ezért megvárták, hogy az éjfél elmúljon, és akkor csaptak le a tettesekre – mondta a a Blikknek Bencze József akkori országos rendőrfőkapitány.

„A nyomozás során sokáig teljesen vakon voltunk, mert – mint később kiderült – egy olyan elvakultan romaellenes, szűk magról, pár emberről volt szó, akik nagyon zártan tevékenykedtek. A felderítés végéig körülbelül nyolcmillió telefonhívást és több mint 800 közterületi kamerafelvételt elemeztünk. Mindezzel egy száz fős nyomozócsoport foglalkozott. Elrendeltük a Háló nevű akciót, amelynek résztvevői a nap 24 órájában járőrözték azokat a településeket, illetve környezetüket, amelyeken jelentős számban éltek romák. Ezt a munkát 700-800 ember végezte, ami nem kevés pénzbe került”

- mondta a nyomozásról a volt főrendőr., aki felidézte, hogy amikor kitűzték a 100 millió forintos nyomravezetői díjat, még több munka szakadt a nyomozók nyakába, mert szép számmal kapták a bejelentéseket, de ezek egyike sem vezetett el az elkövetőkhöz. A megoldást a telefonhívások elemzése hozta meg. Ezekből kiszűrték azokat, akik az elkövetési helyszínek közelében a bűncselekmények végrehajtása előtt két órával és utána két órával használták a mobiltelefonjaikat. 

A halálbrigád tagjai: K. Árpád, a testvére, K. István, P. Zsolt és Cs. István 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Kilenc helyszínen támadtak, és összesen hat embert gyilkoltak meg.

K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, Cs. Istvánra pedig 13 évig tartó fegyházbüntetést szabtak ki. Utóbbi két évvel ezelőtt szabadult.