Olimpia: a császár pogány szokásnak tartotta; be is tiltotta

Több mint két hétig Párizsra figyel a sportvilág. A francia főváros ad otthont a 33. nyári olimpiai játékoknak, amely igazából csak a 30., hiszen a világháború miatt három is elmaradt. De egyáltalán honnan ered magának az olimpiának a megnevezése? Milyen sportágakban versenyeztek egymással az ókori görög városállamok polgárai? Van-e köze a sztadion nevű mértékegységnek a stadion szavunkhoz? A többi között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Maticsák Sándor nyelvésszel, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával. 

Az első játékokat mikor rendezték? 
Maticsák Sándor: – Valószínűleg már korábban is szerveztek hasonló sportversenyeket, de a feljegyzések szerint időszámítás előtt 776-ban. A görögök annyira jelentős eseménynek tartották, hogy ezt a dátumot tették meg az időszámításuk kezdetének. A játékokat négyévente rendezték meg, viszont időszámítás szerint 393-ban Theodosius császár betiltotta, mert pogány szokásnak minősítette. Addig összesen – még kimondani is sok – 292 játékot tartottak meg. Eleinte egynaposak voltak ezek a rendezvények, később viszont már ötnaposra nyúltak. Csak férfiak vehettek részt rajta – minden görög városállamból, poliszból, sőt a gyarmatokról is indulhattak. Eleinte csak stadionfutásban mérték össze az erejüket, de az idők folyamán a sportágak száma bővült, több futószám került be, aztán ökölvívás, birkózás, pankráció, kocsiverseny és pentatlon, azaz mai szóval öttusa került be a műsorba.
Maga az olimpia megnevezése honnan ered?
Maticsák Sándor: – Egy Olümpia nevű helyen tartották ezeket a versenyeket. Az ókori Olümpia városa Nyugat-Görögországban volt, a Peloponnészoszi-félszigeten, és egyben vallási színhely is volt. Az időszámítás szerinti hatodik században egy földrengés romba döntötte a települést.
Görögországban van az Olümposz hegység is. Ezt és az Olümpia nevű várost sokan összekeverik.
Maticsák Sándor: – Pedig a hegység Észak-Görögországban van, de valóban mégis összetévesztik, összemossák a kettőt. Az Olümposz a maga 2918 méteres magasságával Görögország legmagasabb hegye. A görög mitológia szerint ez az istenek lakhelye, itt élt Kronosz és a többi titán, és persze itt lakott a főisten, Zeusz is, meg Héra, Poszeidón, Pallasz Athéné, összesen tizenkét isten. De minden valószínűség szerint van kapcsolat a hegység és a város neve között, ugyanis az északról délre települők a Zeusz-kultusszal vihették magukkal ezt a nevet.
A név eredetéről lehet bármit is tudni?
Maticsák Sándor: – Az etimológiája bizonytalan, talán ősi indoeurópai eredetű. Kiss Lajos, a földrajzi nevek egykori kiváló szakértője szerint lehet, hogy egy tájat kettévágó hegység jelentésű ősi névből alakulhatott, de az is meglehet, hogy egy sziklaomlás jelentésű köznévre megy vissza.
Visszatérve a sporthoz. A 19. század végén feléledtek az olimpiai játékok…
Maticsák Sándor: – Egy görög költő, újságíró, Panajotisz Szucosz 1833-ban találta ki, hogy feléleszti a régi olimpiákat. Az első sportrendezvényre 1859-ben került sor, majd még kettőt rendeztek. Aztán 1894-ben Pierre de Coubertin báró vezetésével megalakult a NOB, azaz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ez a nevében is hordozta fő célkitűzését, azaz az olimpiai játékok megrendezését. Az első újkori olimpiára természetesen hol másutt is, mint Athénban került sor 1896-ban. Ezen még csak 14 nemzet vett részt, 9 sportágban és 43 számban avattak bajnokot. Magyarország két aranyat, egy ezüstöt és három bronzot szerzett. Köztudomású, hogy mindkét aranyunkat Hajós Alfréd nyerte 100 és 1200 méteres gyorsúszásban. Hajós később kiváló építész lett, többek között a debreceni Aranybika Szálloda is az ő nevéhez fűződik. Összevetésül: idén 38 sportágban versenyeznek, 329 aranyat osztanak ki, és több mint tízezer sportoló áll rajthoz, tehát hatalmas rendezvénnyé nőtte ki magát a korábbi kis olimpia. Az újkori olimpiák történetében a 33. jön most, pontosabban a 30., mert a világháború miatt elmaradt az 1916-os, 1940-es és az 1944-es, de a sorszámozásban ezek is szerepelnek.
Kanyarodjunk még vissza az olimpia szóhoz! Tulajdonnévként is előfordul, ugye?
Maticsák Sándor: – Valóban van egy ilyen női keresztnév, ez a görögből ered, megvan az angolban és más nyelvekben is. Él a magyarban is, de elég ritka. Aztán van településnév is, az amerikai egyesült államokbeli Washington állam székhelye. Ez a Washington a nyugati part egyik állama, nem azonos az USA keleti parti fővárosával. Ennek a Washington államnak nem is a fővárosa ismeretes igazán, hanem a legnagyobb városa, Seattle. A főváros Olympia a közeli Olympic-hegységről kapta a nevét. Sőt, van egy szőlőfajta is Olimpia névvel, ezt 1953-ban nemesítették hazánkban.
Az első olimpiai játékokon hány sportág volt, és ezeknek honnan ered a nevük?
Maticsák Sándor: – Ahogy említetten, az első hivatalos olimpiai játékokat időszámítás előtt 776-ban rendezték meg. Az első időkben ezek az események még csak egynaposak voltak, sokáig, fél évszázadig csak egyetlen sportág, a stadionfutás szerepelt a programban. Ez a sztadion nevű mértékegységről kapta a nevét, amely 192 méter hosszú volt, és a legenda szerint a mitológiai hős, Héraklész lábméretének a 400-szorosa. Persze ez a hosszmérték minden városállamban más volt; 157 és 209 méter között ingadozott a hossza. Ez az ógörög szó eredetileg a „szilárdan álló”, „mozdulatlan” jelentésre megy vissza, és ugyanaz a töve, mint a latin status, azaz állapot vagy a stádium állapot/állomás jelentésű szavaknak. De ugyanehhez a tőhöz tartozik a stabil és a statika is, sőt végső soron az angol state, azaz állam szó is erre megy vissza. A nyelvújításkori magyar megfelelők szépen mutatják az áll szóval való kapcsolatot.
És hogy lett a sztadion mértékegységből stadion?
Maticsák Sándor: – A mértékegység neve előbb átvonódott a futópálya megnevezésére, aztán amikor a 19. század végén felelevenítették az olimpiai játékokat, a sportrendezvények színhelyét is erről nevezték el.
A versenyprogramokban milyen más sportágak szerepeltek?
Maticsák Sándor: – Előbb másféle futásokkal bővült az olimpia műsora, aztán 708-ban jött a pentatlon, mai szóval öttusa. De persze ez nem ugyanaz volt, mint a mai formája, ahol például lovagolnak, legalábbis még most utoljára az olimpián, továbbá vívnak, úsznak, futnak és lőnek. Olümpiában az öttusa stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Érdekességként említem, hogy ha valaki három versenyszámot megnyert, az automatikusan az egész pentatlont megnyerte, az utolsó két számot már nem is rendezték meg. Ez azért volt, mert a görögök csak az első helyezetteket tartották számon, akik egyébként hatalmas jutalmakat kaptak a győzelemért, és ez ugye ma is így van. Maga a görög pentatlon szó két elemből tevődik össze: az öt jelentésű penta és az athlon, azaz verseny, díj szavakból. A penta sok más szóból is ismeretes, például pentaton, az ötfokú zenei skála, pentameter, ez az öt verslábból álló verssor, pentagramma, az ötágú csillag és pentagon, azaz ötszög. Az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon például az épület jellegzetes ötszög alakjáról kapta a nevét.
És ide tartozik a dekatlon is…
Maticsák Sándor: – Igen, ebben meg a deka, azaz a tíz szó rejlik, ez a tízpróba nemzetközi neve. A hölgyek viszont hétpróbában mérik össze az erejüket, ennek a görög neve heptatlon. És ide tartozik a sílövészet, a biatlon is, ahol csak két sportágban, síelésben és lövészetben versenyeznek. Ebben a latin, kettő jelentésű bi szó szerepel. És hát ne feledkezzünk meg magáról az atlétikáról sem. Végső soron ez is az athlon származéka, az athlétész, azaz küzdő, versenyző jelentésű szóból ered. 
Menjünk tovább! Milyen ókori sportágak voltak még?
Maticsák Sándor: – Később került a programba a négyesfogat-hajtás, az ökölvívás és a pankráció. Utolsóként pedig 520-ban a fegyveres futást is felvették a műsorba – ez tulajdonképpen az előbb említett biatlon ókori, hó nélküli változata volt. Ezek közül talán még a pankrációról érdemes bővebben szólni, hiszen az ókori pankráció nem azonos a maival, akkoriban ez a birkózás és az ökölvívás keveréke volt. Eléggé vad sport lehetett, rendszeresek voltak a csonttörések, és olvastam egy feljegyzést, miszerint volt egy olyan eset, amikor egy kétszeres bajnok meghalt a szorítóban. A vad jelleget egyébként a neve is mutatja: előtagja a pan, azaz minden, utótagja a kratosz, az erő szó, tehát a versenyzők minden erejükkel küzdöttek, küzdhettek. A pan előtag egyébként sok más szóból is ismeretes lehet. Ugye nemrég éltük át a világjárványt, a pandémiát: ez a pan, a minden, mindenki, a démosz pedig a nép, tehát eredeti jelentése minden népet, mindenkit érintő volt. A panoptikum jelentése minden és látás, ugye ebben meg az optika szó rejlik. A panorámában a görög hórama, azaz látvány, a pantomimban pedig a mimos, utánzó szó rejlik. És hogy visszatérjünk a sporthoz, 1951 óta rendezik meg, szintén négyévente az olimpia előtti évben a Pánamerikai játékokat. Ennek az elnevezésében is benne van a pan, azaz a minden szó, hiszen az egész amerikai kontinens sportrendezvénye – több mint 40 ország indul rajta.

Takács Tibor