Okoz-e daganatot az édesítőszer?
Az előbbieknek a kereskedelmi forgalomban négy típusa használatos, a szacharin, a ciklamát, az aszpartám és az aceszulfám-K.
Különbség van közöttük a cukorhoz viszonyított édesítőerejükben - ennek a kiszerelt változatok esetében nincs gyakorlati jelentősége, a hatóanyag-tartalom ugyanis az édesítőhatás függvényében változik - , mellékízzel járó vagy attól mentes, valamint hőérzékeny vagy hőstabil természetük tekintetében.
Az aszpartám és az aceszulfám-K mellékízmentes, a szacharin elfogyasztását azonban fémes utóíz kísérheti. A ciklamát általában nem okoz mellék- vagy utóízt. A ciklamát és az aceszulfám-K hőstabil, azaz ízhatásukat főzéskor és sütéskor is megtartják, nem bomlanak le.
A szacharin és az aszpartám ezzel szemben hőlabilis, sütéshez, főzéshez nem használható. Az aszpartám rendkívül fényérzékeny is, a lejárati időn túl lebomlik, a feltüntetett határidőn túl édesítőereje elvész. Fontos tudni, hogy ez utóbbi vegyület aminosav- (fenilalanin-) származék.
A fenilalanin örökletes anyagcserezavarában, az ún. fenilketonuriában (Fölling-betegségben) szenvedők ezért nem használhatják. Cukorbetegek, fogyókúrázók körében visszatérően felmerülő kérdés, okoz(hat)-e a mesterséges édesítőszerek rendszeres használata daganatos megbetegedéseket vagy bármilyen más szervi ártalmat. Az aggodalom alapja minden bizonnyal az, hogy néhány állatkísérletes megfigyelést közöltek a ciklamát és a szacharin igen nagy, a napi gyakorlatban használt adag többszörös mennyiségeinek hólyagrákot okozó hatásáról.
A cikk folytatásáért kattintson a webbeteg.hu oldalára!
