Nő a villamosvezető!

Kuczora Beáta 2012 óta dolgozik a Debreceni Közlekedési Zrt-nél. Autóbusz-vezetőként kezdte, és három éve vizsgázott le villamosvezetésből. Ez a jármű pedig szerelem lett számára: jelenleg az ország egyik legjobb villamosvezetője.

Cívishír: Hogyan lesz egy fiatal hölgyből villamosvezető?

Világéletemben nagyon szerettem vezetni. Ahogy lehetett - 17 évesen - megszereztem a vezetői engedélyt. Aztán jött az életemben egy szakasz, amikor nem volt állásom, de a munkaügyi központon keresztül letettem a „D” kategóriás jogosítványhoz szükséges vizsgákat. Még korábban pár hónapra kipróbáltam magam kamionvezetőként is - gyönyörű időszak volt! Talán még soha annyi elismerést nem kaptam, mint akkor. Főleg a férfi kollégáim részéről: csodálkoztak, hogy egy nő is el tudja végezni ezt a munkát. Nagyon sokan megbámultak a kamionban, volt, aki kétszer is visszanézett, hogy jól lát-e. Aztán ahogy meglett a buszvezetői engedélyem, beadtam a jelentkezésem a DKV-hoz. Szinte azonnal felvettek. Buszsofőrként kezdtem, majd három éve elvégeztem a villamosvezetői tanfolyamot. A villamos pedig szerelem lett számomra. Mindkét debreceni típust vezetem.

Cívishír: Biztos van kedvenced a kettő közül.

Mindkettőt nagyon szeretem. Teljesen más a két jármű: a kék villamost lábbal, pedállal kezeljük, a sárgát kézzel, menetszabályozó karral. Egy villamos vezetéséhez egyébként nagyon sokat kell tanulni, és nem egyszerű irányítani. A kívülállók sokszor azt gondolják, hogy a villamosvezetők csak ülnek és nyomogatják a gombokat, pedig nagyon sok mindenre oda kell figyelnünk. Például, hogy hosszú a jármű, és több száz utast szállítunk vele. Azt sem tudják sokan, hogy a jeges, havas út a villamosnak meg sem kottyan. Azonban ha száraz időben csupa por a sín, és csak pár csepp eső is ráesik, őrült módon csúszik. Van, hogy el sem tudunk vele indulni, annyira. Ilyen esetekre találták ki a homokszóró berendezés a villamos elején, ami növeli a jármű tapadását.

Cívishír: Már kiskorodban is inkább az autók érdekeltek?

Teljesen normális kislány voltam. Nem rajongtam különösebben az autókért, inkább babáztam. Később jött a vezetés és a járművek iránti szenvedély. Mindenből megvan a jogosítványom. Motoroztam is, de mivel már családom van - három lányom vár otthon -, ennek a szenvedélyemnek már nem élhetek. Mert ahhoz, hogy baj legyen a motoron, nem feltétlenül nekem kell hibáznom. A napi forgalomban is azt tapasztalom, hogy nem figyelnek az autósok sem a biciklisekre, sem a motorosokra.

Cívishír: Mit szeretsz leginkább a munkádban?

Én nem tudok irodában ülni, muszáj, hogy mozogjak. Erre tökéletesen kielégítő a vezetés. Elmondhatom magamról, hogy szerencsés ember vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek. Minden nap szívesen megyek be dolgozni. Csodálatos például, amikor az 1-es villamosvonalon első járat vagyok, hajnalban vezetek ki a Nagyerdőre, és látom a zöldülő fák közt felkelni a napot. És hiába kötött a villamospálya, egy kanyar sem egyforma. Mindig van valami új: mindig mást és mást veszek észre az úton. 

Cívishír: Ma reggel 6-kor, tegnap hajnal 3-kor kezdtél. Ez azért elég megterhelő lehet, nem beszélve a nagy felelősségről.

A korán kelés nem könnyű. Vagyis inkább az, hogy időben lefeküdjek aludni, hiszen hajnalban kipihenten kell felkelnem. Mert nagyon oda kell figyelni a tömegközlekedési eszközöket vezetőknek. Mi nem száguldozunk, adott sebességhatárok vannak, de szigorú menetidőnk. A csúcsidőszakokban pedig mindenki rohan, utasok szaladnak a villamos után. Nehéz, és nem is lehet mindenkinek megfelelni. A kollégáim nevében is mondhatom, hogy nagyon sokszor a mi rutinunkon, odafigyelésünkön múlik, hogy ne legyen baj. Ez azt is megkívánja, hogy szinte bele kell látnunk a biciklis, az autós, a gyalogos fejébe.

Cívishír: Debrecenben már az összes új villamos összetört legalább egyszer. Veled előfordult ilyen eset?

Az új villamosok nagyon halkan közlekednek, amit a forgalom zaja még inkább elnyom. Nekem egyetlen egy balesetem volt; amikor beindult a kettes villamos: egy kerékpáros elé fordult a járművemnek, szét sem nézett. Szerencsére nem történt nagyobb baj. Gépjárművel még nem találkoztam.

Cívishír: Lehet egy nőnek életpálya a tömegközlekedési sofőrködés?

Aki szeretetből csinálja, annak igen. Nekem anyaként nagyon nehéz összeegyeztetni a családi életet a munkával. Sok megértés szükséges a gyerekeim részéről, mert amikor más szülő még csak a vacsorát készíti, én már van, hogy alszom. De nagyon jól kezelik a lányaim ezt, és próbálok minél több időt velük tölteni. Az együtt töltött időbe pedig minél több dolgot belesűríteni. A legkisebb lányom egyébként magyon büszke rám, amikor elindult a kettes villamos, mindenkinek elmesélte, hogy az anyukája az első vezetők közt van.

Cívishír: Jelenleg az ország egyik legjobb villamosvezetője vagy, Puskás Sándor kollégáddal együtt megnyertétek a Járművezetők Országos Versenyének adott kategóriáját.

A versenyt egy házi döntő előzte meg Debrecenben, ahol én az első, Puskás Sándor a második helyezett lett, így mi indultunk csapatban az országos megmérettetésen. A verseny két részből állt össze: egy elméleti és gyakorlati feladatsorból. Elméletben talán a legjobbak voltunk a csapattársammal. A gyakorlat sok részfeladatból állt: például sebességet kellett tartani letakart mérőkkel egy adott szakaszon. Több feladat azt tesztelte, hogy mennyire érezzük a villamos hosszát, elejét. Például a villamos elejével egy kaput kellett finoman megérinteni, és egy beépített érzékelőt így bekapcsolni. Az ajtókat ívben megállva kellett pozicionálni. Vagy a villamos orrára felfüggesztett ingát kellett egy adott pont felé vezetni. Nem volt könnyű!

Cívishír: Magánemberként mire szavazol? Autó, tömegközlekedés, kerékpár? 

Civil emberként is nagyon szeretek tömegközlekedni. Debrecenben szinte csak villamossal járok (utasként is), és ha Budapesten vagyok, ott is a tömegközlekedést használom nagyon szívesen. Sokkal jobb mind dugóban állni, vagy parkolóhelyet hajkurászni.

Cívishír: Van még más jármű, amit szívese vezetnél?  

Én bármit kipróbálnék, amire lehetőségem adódna. Jöhet metró, hajó és repülő is.

Sinka Judit