Negyedszázados rekordot döntene meg a debreceni pilóta

A debreceni hőlégballonsport renoméját szeretné visszaállítani Végh Sándor. A név sokak számára ismerős lehet, hiszen édesapja, a sportág legendás alakja, többszörös magyar bajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes, aki nyert versenyt a többi között Japánban és Izraelben is. Egy évvel ezelőtt, 2023. május 18-án hunyt el. Fia a családi hagyomány továbbvitelére vállalkozott, és tervei között szerepel egy nem akármilyen rekord megdöntése. A magyar magassági csúcs jelenleg 10 ezer 300 méter, ezt szeretné átadni a múltnak, ám a nem mindennapi vállalkozás egyáltalán nem tűnik könnyű feladatnak. A piszkos anyagiak ugyanis itt is fontos szerepet játszanak. 

- Az eredeti terv az volt, hogy felmennék a ballonnal akár 14 ezer méter magasra is, de ahogy jobban beleástuk magunkat a részletekbe, hamar kiderült, hogy nagyon költséges egy ilyen rekordkísérlet – magyarázza. – A ballonnak ugyanis van egy maximális hőmérséklettűrési határa, ami 115 Celsius-fok. Ahogy egyre magasabbra emelkedünk, ritkul a levegő, ezért gyakrabban kell fűteni a kupolát, amit így idővel túlfűtünk, ezáltal viszont károsodik az anyaga. Nem olvad el, de légáteresztővé válik, ami azt jelenti, hogy a rekordkísérlet után többé nem használható. 

Egy ilyen ballon pedig nem olcsó mulatság, 15-20 millió forintba kerül, és egyelőre nem találtunk olyan támogatót, aki ezt finanszírozná. 

Több mint 26 éves a magyar rekord 

Végh Sándor nem mondott le arról, hogy új magyar magassági csúcsot állítson fel, de egyelőre, ahogy fogalmazott, „jegelték” a kérdést, viszont továbbra is keresik azokat a szponzorokat, akik pénzt áldoznának erre, az egyébként némi kockázatot azért magában rejtő kalandra. Hivatalosan 6-8 ezer méterre már csak túlnyomásos ruhában vagy kabinban lehetne felmenni, de mint tudjuk, a Himalájára is sokan felmásznak, tehát rövid ideig azért kibírja az ember ilyen magasságban is, még ha a szervezetét ez meg is viseli. Megtudtuk azt is, hogy a különböző méretű balloncsoportok mindegyikének saját világcsúcsa van, a magyar rekord már jó ideje „felnőttkorába” lépett. 

Egy 3000 köbméteres kupolával a budapesti Szabó Péter 1998. április 25-én 10364 méter magasra emelkedett. 

– Nagyon sokat számít, hogy mennyi súlyt visz magával az ember, hiszen minél magasabban vagyunk, annál kisebb a légnyomás – jegyzi meg Végh Sándor. - Egyre ritkább a levegő, és az induláskor hiába van a kupolában mondjuk 4500 köbméternyi, ahogy haladunk felfelé, ez a mennyiség folyamatosan csökken, kisebb lesz a felhajtóerő, azaz egyre több gázra lesz szükség az emelkedéshez. 

Végh Sándor elárulta: egyedül döntené meg a magassági csúcsot, azaz a hőlégballon kosarába csak ő szállna be, éppen azért, hogy minél kisebb súlyt cipeljen magával. Mehetnének többen is, teszi hozzá, de akkor növelni kellene a ballon méretét, ami újabb plusz költséget jelentene.

Nem kockázatmentes vállalkozás

Ugyanakkor hangsúlyozza, egy ilyen rekord felállítása a földi személyzet segítsége nélkül nem valósulhat meg, jó néhány ember munkája szükséges hozzá. Maga a rekordkísérlet egyébként nem vesz igénybe hosszú időt. Egy 1600 köbméteres versenyballon például óránként akár 36 kilométert is meg tud tenni függőlegesen, de az ennél nagyobb ballonok is képesek 18 kilométer per órás sebességgel emelkedni. Az extrém körülményekkel az utazás során persze meg kell küzdeni, hiszen 8000 méter felett „halálszintről” beszélünk, vagyis abban a magasságban oxigénpalack nélkül bármikor elájulhat, vagy akár meg is halhat az ember. A rekord teljesítéséhez rendesen fel kell öltöznie a vállalkozószellemű pilótának, hiszen 200 méterenként egy Celsius-fokot csökken a hőmérséklet, így 10 ezer méteren már mínusz 40-60 fokkal kell számolni. Arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha az oxigénhiány miatt menet közben vagy már visszafelé a pilóta elveszíti az eszméletét, Végh Sándor azt válaszolta: ez mindig benne van a pakliban, de ilyenkor, mivel nincs, aki fűtse a ballont, az nem emelkedik tovább, elkezd ereszkedni, és automatikusan leszáll. Ha szerencséje van a pilótának, akkor útközben magához tér, és a ballon fűtésével ismét tudja szabályozni a földet érés sebességét, ha viszont nem, akkor a landolás nem lesz kellemes érzés, mivel olyan magasságból minden kontroll nélkül akár 70-80 kilométer per órás sebességre is felgyorsulhat a hőlégballon. 

Az abszolút világcsúcs megdöntésével is sokan kacérkodnak, most éppen egy orosz pilóta készül erre: 27 ezer méter magasra emelkedne fel a ballonnal.

Édesapjától tanult mindent

Végh Sándor és a hőlégballon kapcsolata eleve elrendelt volt, hiszen édesapja életében nagyon fontos szerepet töltött be ez a sportág, így aztán ő is már egészen kicsi kora óta ott sertepertélt a papa mellett, és bár az első közös felszállás időpontjára nem emlékszik, arra viszont igen, hogy 14 évesen már csapattag volt a luxemburgi világbajnokságon, 16 évesen pedig letette a szükséges vizsgákat. Az alapoktól kezdve mindent az édesapjától tanult, neki köszönheti, hogy pilóta lett belőle.  – Sokat repültünk együtt – meséli. – Hosszú ideig úgy, hogy apa irányította a repülést, én meg az utas voltam. Az utolsó két évben, amikor már a betegsége miatt gyengébb volt, megfordultak a szerepek: én voltam a pilóta, ő pedig ott volt mellettem. A halála után aztán ezt az egészet megörököltem, és az a célom, hogy továbbvigyük az örökségét, hogy a Végh név ismét bekerüljön a sportág vérkeringésébe. Egyelőre úgynevezett fiesztákra, azaz bemutatókra járok, és folytatjuk az általa megkezdet és népszerűvé tett utasrepültetést is. Később versenyezni is szeretnék, de a feleségemmel közös fő motivációnk, hogy a családi hagyományt a most 18 éves fiunk vigye tovább. Neki készítjük elő a terepet. Már csinálja a kiképzést, és nagyon szeret repülni. Előtte még hosszú és reméljük, hogy nagy jövő áll ebben a sportágban.

Pénz nélkül nem megy

Hosszú évekig a debreceni sportélet szerves része volt a közkedvelt hőlégballonverseny. Bizonyára sokan emlékeznek még rá, hogy ilyenkor a hajnali és a kora esti órákban hatalmas színes „léggömbök” lepték el az eget, sokak arcára csalva mosolyt a reggeli munkába induláskor. Végh Sándor emberfeletti szervezőmunkával hozta „tető alá” ezeket a versenyeket, sőt az ő kapcsolatrendszerének, emberi minőségének és nem utolsó sorban fantasztikus sportteljesítményének köszönhetően két Európa-bajnokságot és egy világbajnokságot is rendezhetett Debrecen. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hány felnőttnek és gyermeknek szerzett életre szóló élményt azzal, hogy megmutatta, milyen is fentről letekinteni a Nagytemplomra, hogyan néz ki a magasból a Nagyerdő, vagy hogy ebben a nagy mindenségben mennyire pici is a magát olyan hatalmasnak gondoló ember. 

Az utolsó versenynek 2015-ben adott otthont a város, azóta teljes a csend, de ezen is változtatni szeretne Végh Sándor, aki most egy fieszta megrendezésén dolgozik. – A fieszta nem verseny, hanem olyan bemutató, ahol a közönséghez közelebb hozzuk a sportágat – magyarázza. – 15-20 ballonnal már látványos programot lehet összeállítani. Beszéltem a debreceni önkormányzat illetékeseivel, és pozitívan fogadták az elképzelést, de az anyagi háttér megteremtése még folyamatban van. Nem adjuk fel, talán pár éven belül sikerül ismét feltenni a sportág térképre Debrecent. A pilóták nagyon szeretik a várost, a mai napig emlegetik, hogy milyen nagyszerű hőlégballonos eseményeken vettek itt részt, és szívesen jönnének újra.

Takács Tibor