Napi egy tonnányit tudnak majd Újszentmargitán
– Olyan élhető települést kell kialakítani, annak minden feltételrendszerével, szolgáltatásával, helyi infrastruktúrával, amire azt lehet mondani, hogy itt jó élni, nem kell elmenni. Ilyen körülmények mellett a munkahelyre napi 20-30 kilométer ingázás belefér – vallja Csetneki Csaba, Újszentmargita polgármestere annak kapcsán, hogy települése munkalehetőségeiről kérdeztük.
Ebben – különlegessége és összetettsége miatt – első helyen szerepel egy rövid ellátási lánc kialakítás a tojás megtermelésétől a száraztészta értékesítéséig. Egyelőre azonban a lánc vége, a tésztagyártás van meg, és ha az jól fog üzemelni, akkor jöhet a tojástermelés, a tyúktartás és a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenység.
Újszentmargita is részese a Belügyminisztérium gazdaságélénkítő programjának, 250 millió forintból hat-hét embert foglalkoztató száraztészta-üzemet hozunk létre. A hatósági engedélyek beszerzésénél tartunk, márciusban zárjuk a projektet, majd az elszámolás következik. Az üzemnek napi egy tonna száraztészta-kapacitása lesz, de hogy ezt milyen mértékben tudjuk kihasználni, az a piactól, a termékeink iránti kereslettől függ – beszélt a hamarosan termelő üzemről Csetneki Csaba, aki ennél a pontnál tett egy kis kitérőt, hiszen a rövid ellátási lánc megvalósítása a kereslettől függ. Napjainkban azonban nem egyszerű eladni a száraztésztát. Nyolcféle termékkel indulnak, de hogy a piacnak mire lehet igénye, azt 250 féle mintából választhatják ki. A megrendelő mondja meg, hogy hány tojásból, milyen lisztből és miféle formában kéri a tésztát. Legyártják a próbatermékeket, azokat a megrendelő bevizsgálja, kalkulál, majd elkezdődhet az üzleti tárgyalás.
– A napi közel egy tonna kapacitás azonban már olyan nagy – folytatta a polgármester –, hogy arra egy tojásfarmot is lehetne alapozni. Nyolctojásos tészta esetében évi közel kétmillió tojásra van szükség. Tavaly a Belügyminisztériumban folytatott megbeszélésünkön felvetettük a tojásfarm létesítésének gondolatát. Ez egyébként illeszkedik a tárca felzárkóztatási programjába, és erre rá lehetne húzni egy foglalkoztatási programot. Ebbe bevontuk a gödöllői egyetemet, ott van egy mintaprojekt, abban tudnánk részt vállalni. Később akár a trágya újrahasznosítására is lehetőség lenne. A tojástermelésbe 17 családot vonnánk be, ez számukra jövedelempótlás lenne, melléjük öt-hat főállású embert vennénk fel. Ha pedig a trágyával is érdemben tudnánk foglalkozni, akkor további két embernek adnánk munkát. A kertészetekben keresett a szárított, granulált, csomagolt baromfitrágya, ami egyébként veszélyes hulladék. Az első lépés azonban az, hogy a tésztaüzemünk jól működjön. Az, hogy így lesz-e, az év második felében derül ki.
A munkahelyeknél maradva, a polgármester elmondta, amellett, hogy többen eljárnak dolgozni Tiszaújvárosba, Polgárra, Debrecenbe, Újszentmargitán is számos foglalkoztató van. Legtöbben a bödönháti Agrárgazdaság Kft.-ben dolgoznak, a másik nagy munkaadó az önkormányzat, de van a faluban műanyagfeldolgozó és nyomda is. Sokan külföldön dolgoznak, vagy éppen „hetelnek”, azaz az országunkon belül járnak dolgozni, és hétvégére mennek haza. Újszentmargitán a munkahelyek létrehozásának lehetőségét behatárolja az a tény, hogy a települést körülveszi a Hortobágy. Az önkormányzat a településrendezési tervét úgy készíti el, hogy az ipar számára tudjanak alkalmas helyet kijelölni.
