Momentum: példa nélküli közmeghallgatás Debrecenben

Példa nélkülinek nevezte a köz nélküli debreceni közmeghallgatást március 4-i sajtótájékoztatóján Mándi László (Momentum). Aznap, tehát hétfőn több ellenzéki párt állított fel standokat a Régi Városházánál, ahol segítséget kérhetett tőlük az, aki elektronikusan és Ügyfélkapun keresztül kérdéseket szeretett volna feltenni a CATL akkumulátorgyárának katasztrófavédelmi engedélyézésével kapcsolatban.
Az ellenzéki polgármester-jelölt emlékeztetett a 2023 januári, telt házat és parázs hangulatot eredményező közmeghallgatásra a Kölcsey Központban, hozzátéve, hogy a mostani online közmeghallgatás ennek a folytatása, hiszen a katasztrófavédelem által tavaly kiadott engedélyt utóbbi a bíróság megsemmisítette, ezért újra szükségessé vált elvégezni az ilyenkor előírt procedúrákat.
– A személyes jelenlétet nélkülöző közmeghallgatással a debreceni városvezetés azt demonstrálta, hogy nem akarnak kínos helyzetbe kerülni olyan kérdések miatt, amelyeket nem tudnak megválaszolni – mondta Mándi László, aki szerint a nap folyamán 400-450 kérdést intéztek a segítségükkel a katasztrófavédelemhez. Ezen kérdések tartalma persze nagyrészt hasonló, azt nem lehet tudni, hogy összességében hány kérdező áll a majdnem félezer felvetés mögött. A Momentum politikusa megjegyezte, néhány kérdést ők is küldtek. – Olyanokat, amelyeket a tavalyi közmeghallgatás alkalmával tettek fel a jelenlévők, de válasz nélkül maradtak – fűzte hozzá.
A debreceni közbeszerzéseken fel-feltűnő, csatornaépítésekről ismert Kuszi Kft. gondoskodott arról, hogy február 4-én reggeltől késő délutánig idegesítő zaj uralkodjon a Régi Városházánál. A cég munkatársai egy csatornaszemnél tevékenykedtek napközben, majd kínosan ügyeltek arra, hogy a takarítás is a lehető leglassabban folyjon, porfelhőbe burkolva az épületnél felállított ellenzéki standokat, az érdeklődő és arra járó debreceniekkel együtt.
Mándi László a kérdések közül néhányat ismertetett, ezek alapvetően azt feszegették, hogy miként befolyásolja majd az akkumulátorgyár működése a növénytermesztést, a talaj- és rétegvizeket, az öntözést, hogyan fest majd egy vészhelyzeti riasztás, miként épülhet a gyár, ha még nincs is a majdani működésre vonatkozó, hatályos katasztrófavédelmi engedélye vagy például kinek a pénzéből és pontosan milyen vizes infrastruktúrát építenek ki az ivóvízfelhasználás csökkentése érdekében (a katasztrófavédelem várhatóan csak a rá tartozó felvetésekre fog érdemben reagálni – a szerk.).
A politikus erős túlzásnak érzi Papp László polgármester azon állítását, mely szerint a baloldali pártok és aktivistáik fullasztották botrányba az akkumulátorgyárral összefüggő tavalyi közmeghallgatásokat.
Február 4-én késő este a debreceni önkormányzat közleményt adott ki. Ebben azt írták, az elektronikus úton tartott közmeghallgatás a jogszabályoknak megfelelően eredményesen lezajlott. A kérdéseket, észrevételeket 8-20 óra között tehették fel az érdeklődők, 17 benyújtótól több mint 800 kérdés érkezett. E kérdéseket, észrevételeket a jogszabályban foglaltak szerint haladéktalanul továbbítják a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.
A debreceni Fidesz-KDNP frakció szerint a baloldal képviselői úgy akarnak beleszólni a helyi ügyekbe, hogy azokról fogalmuk sincs. – Az online közmeghallgatás biztosítja, hogy mindenki nyugodtan tudjon kérdéseket és észrevételeket feltenni a hatósági eljárás során. A Momentum Mándi Lászlóval az élen teljesen alá akarja ásni a hatóságokba vetett bizalmat, a debreceniek biztonságérzetét – írták.






























