Különszintű útkereszteződések és P+R-ek Debrecenben

Harmincegy képviselő jelenlétében a Kölcsey Központban tartotta ez évi utolsó közgyűlését Debrecen önkormányzata. A képviselők egyhangú szavazással személyi kérdésekben is határoztak. Türk László (Fidesz-KDNP), a debreceni tankerületi vezetővé történt kinevezése miatt a mandátumáról lemondott képviselő helyett a Kulturális és Oktatási Bizottság képviselő tagjává a közgyűlés Szilágyi Edina (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselőt választotta meg azzal, hogy az alelnöki feladatokat a bizottság tagja, Hetei József (Fidesz-KDNP) látja el, valamint a Pénzügyi Bizottság képviselő bizottsági tagjává Korbeák György (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselőt választották.

Több a bicikliút, de több a gépkocsi is

Ha nem is vita, de élénk véleménynyilvánítás alakult ki a Debrecen Megyei Jogú Város Fenntartható Városi Mobilitási Tervének elfogadása előtt. Debrecen rövid (2027-ig), közép(2035-ig) és hosszú távú (2050-ig) fejlesztési elképzeléseit tartalmazó Mobilitási Tervek kialakításában a cívisváros úttörő, hiszen hazánkban Debrecen büszkélkedhet társadalmasításra kész, szakmailag lezárt, már az új normáknak megfelelő tervvel. A Mobilitási Terv készítésekor számos szakmai és társadalmi egyeztetés zajlott a helyi és városkörnyéki különböző szakmai- és civil-, valamint érdek-képviseleti szervezetek bevonásával.

Az előterjesztés kiegészítéseként Papp Lászlótól megtudtuk, hogy a mobilitási terv megléte szükséges az európai uniós támogatási források elnyerése miatt.

Részletezte: 2016-ban a belváros forgalmának átszervezésével, a kerékpárút-hálózat fejlesztésével, csomópontok áteresztő képességének növelésével elkezdődött a város közlekedésének átszervezése. Törekvés, hogy a városban 15 percen belül mindenhová el lehessen jutni. Jövőre 19 közlekedési program ér a megvalósítás fázisába, ebből hat a kivitelezés, a többi a tervezés szakaszában lesz. Ezek között a keleti elkerülő az egyik leghangsúlyosabb, de a város nyugati oldalán is lesznek komoly beavatkozások. Kiemelt törekvés az egyes villamosvonal teljes rekonstrukciója, és el kell kezdeni a hármas vonal tervezését. A közösségi közlekedést tovább kell erősíteni, a város peremén P+R-eket kell kialakítani, fontos, hogy főleg az agglomerációban élők váltsanak közösségi közlekedésre.

Vaszkó Imre (DK) kijelentette: hasznos és mély elemzést kaptak a témában, és látják, nagyon sok munkájuk van még a debreceni közlekedésben. Ehhez nem elég önmagában az önkormányzat, állami források kellenek.

Papp László megnyugtatta a képviselőt, hogy Debrecen jó pályán van ebből a szempontból is, ugyanakkor elismerte, még rengeteg a tennivaló. A jövő évet is a közlekedésfejlesztés határozza meg.

Gondola Zsolt (Civil Fórum) aggályát fejezte ki, hogy a korábbi fejlesztések eredményeiből nem vonnak le következtetéseket a jövőre nézve. Példaként hozta, hogy hiába építettek rengeteg kerékpárutat, mégis növekedett a gépkocsiforgalom. A hurrá optimizmus sugárzik az anyagból, ha lesz pénz, akkor ezt meg lehet valósítani.

– Ha mi leszünk, akkor lesz pénz – jelentette ki válaszában Papp László, hozzátéve, természetes, hogy nagyobb a forgalom a városban, hiszen a korábbi közlekedési terv készítéséhez képest (2016) most van egy déli és egy északnyugati ipari park, és ezek óriási forgalmat generálnak.

Madarasi István (MSZP) hitet tett a tömegközlekedés fejlesztése mellett, ahhoz azonban, hogy azt használják is az emberek, komoly szemléletváltásra van szükség. Szorgalmazta a külön szintű közúti- és vasúti csomópontok építését. Papp Viktor (Fidesz-KDNP) frakcióvezető a képviselők előtt lévő szakmai anyagról elmondta, hogy az egy vízió, ezért nem tartalmazhat részleteket.

Mándi László (Momentum) abban bízik, hogy ennek nagyobb lesz a megvalósulási aránya, mint amit az előző közlekedési elképzelésnél tapasztalni lehet. Ezzel kapcsolatban Barcsa Lajos (Fidesz-kDNP) alpolgármester egy tévhitet igyekezett eloszlatni, hiszen akkor is volt a tervnek egy rövid, egy közép, és egy hosszú távú része, és annak megvalósításában jelenleg a rövidtávúnál tartanak. Ő is emlékeztetett arra, hogy időközben két nagy ipari park is létesült Debrecenben. A külön szintű csomópontok létesítésével egyébként ő is maximálisan egyetért.

Papp László felhívta a figyelmet, hogy óvatosan kell bánni a külön szintű csomópontokkal.

Ezeknek a vasút és a közút találkozásánál van relevanciája, de például egy nagy közúti csomópontban a városkép miatt már nincs. A vélemények nyilvánítása után a grémium 30 igen és egy tartózkodás mellet, ellenszavazat nélkül fogadta el az előterjesztést. A szavazás eredményét Papp László a jövőt illetően óriási jelentőségűnek nevezte.

Józsán református bölcsőde

A képviselők módosították a településszerkezeti tervet a repülőtér és a Déli Gazdasági Övezet jobb megközelíthetősége, valamint a városrészben a gyorsabb és biztonságosabb közlekedés feltételeinek kialakítása miatt. Az Ék utca - 47. számú főút - Szeged utca csatlakozásában lévő csomópontot átalakítják, és ebből adódóan változik a keletről és nyugatról tervezett gyűjtőút csatlakozási nyomvonala is. Az Ék utca – 106. számú vasútvonal külön szintű keresztezésénél vasútbiztonsági okok miatt növekszik a közúti közlekedési terület. A 481. számú főúttól északra lévő mintegy 100 hektáros telephelyi terület keleti oldalán a Wallau utca és déli oldalán lévő közúti közlekedési területet megnövelik.

Növekszik a légi közlekedéshez kapcsolódó terület is.

Egyhangú döntéssel szavazták meg a képviselők a Debrecen-Józsa, Platán utca 1. szám alatt található önkormányzati ingatlan ingyenes átadását a Tiszántúli Református Egyházkerület részére bölcsőde létesítése céljából. Az 5 ezer 297 négyzetméter nagyságú területen az egyház 96 férőhelyes református bölcsődét épít. Az új bölcsőde létesítését és eszközbeszerzést magában foglaló beruházás célja, hogy létrejöjjön egy, a mai kor igényeit maradéktalanul kiszolgálni képes bölcsőde. A napirendi ponthoz Vaszkó Imre megkérdezte, hogy mennyi egyházi gyermekintézmény lesz még Debrecenben, és a város felmérte-e, hogy a lakosság körében egyáltalán mennyire lenne igény. Kérdezte ezt annak tükrében, hogy az elmúlt években a város önkormányzata több ingatlant is átadott hasznosításra az egyházaknak. – A debreceni gyermekeknek 25 százaléka jár egyházi intézményekbe, és ez most már a maximumot jelenti, hiszen a későbbiekben már nem lesznek a mostanihoz hasonló döntések – válaszolt a polgármester, hozzátéve, hogy Józsán indokolt az újabb bölcsőde megépítése.

Ugyancsak 31 igennek döntött a közgyűlés a város óvodai rendszerének átalakításáról.

Debrecen önkormányzata 48 helyen működtetve 33 önkormányzati óvodát tart fenn, és 5 ezer 700 gyermek neveléséről gondoskodnak. 2024. augusztus 1-től átalakítja az Ifjúság Utcai Óvodát úgy, hogy abból kiválik az Ifjúság Utcai Óvoda Hétszínvirág Tagintézménye. A kiválást követően önálló költségvetési szervként, Hétszínvirág Sport Óvoda elnevezéssel működik. A Pósa Utcai Óvoda tagintézményként a Debreceni Hétszínvirág Sport Óvoda Hétpettyes Tagintézménye elnevezéssel beolvad a Debreceni Hétszínvirág Sport Óvodába. Az átalakítással a Pósa Utcai Óvoda 2024. július 31-én megszűnik, általános jogutódja 2024. augusztus 1-től a Debreceni Hétszínvirág Sport Óvoda.

Kultúrában is regionális vezetőszerep

Debrecen 2018-2030-as kulturális stratégiájának időarányos végrehajtásáról is véleményt mondtak a képviselők. Az előterjesztésből kiderült, hogy az elmúlt öt év egyik legkiemelkedőbb időszaka volt a város kulturális életének. Puskás István (Fidesz-KDNP) alpolgármester az előterjesztéshez hozzáfűzte, hogy nagy változások történtek Debrecenben, ezért át kell gondolni a város tíz évre szóló és öt éve elfogadott kulturális stratégiáját.

Öt év elteltével megvonták a mérleget, és ahol szükséges, ott átdolgozták a stratégiát.

Érdemi eredményeket értek el a kulturális infrastrukturális beruházások, a közösségek építése, valamint a regionális pozíció építése terén. Ezeket érdemes továbbgondolni a következő öt évben. Feltett szándékuk, hogy folytassák a párbeszédet a szektor szereplői között. Ez kell a jövő tovább tervezéséhez, hogy Debrecen méretéhez, hiteléhez képest erősödjön a kulturális élete. Gondola Zsolt javasolta, legyen a kultúrához hasonló beszélgetés a közlekedésről és az akkumulátorgyárról is. Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök is hangsúlyozta, fontos a párbeszéd. Jól haladnak afelé, hogy regionális központ legyen Debrecen. A város jövője szempontjából felhívta a figyelmet arra, hogy az itteni élet minőségét a kultúra is meghatározza. Ezért fontos a kulturális stratégiában megfogalmazott fejlesztések véghezvitele. A napirendi pontot két tartózkodással fogadta el a közgyűlés.

Ugyancsak napirenden szerepelt a vízmű, a vízszolgáltatás ügye.

A Vízmű által megküldött – módosított – felújítási és pótlási terv korrigált összege 2023. évre az ivóvíz ágazat tekintetében a korábban elfogadott 619 millió 236 ezer forintról 1,7 milliárd forintra, míg a szennyvíz ágazaton 263 millió 750 ezerről 1,07 milliárd forintra növekszik. A tervezésbe új tételként került be például az I. vízműtelep nyersvízvezetékeinek és kábeleinek védelembe helyezése, a Bayk András utca vízvezeték felújítása, továbbá a Vezér utcai Ipari Parki szennyvízátemelő rekonstrukciója, valamint önkormányzati kérésre a Hun utca szennyvízelvezető rendszerének felújítása.

A legjelentősebb növekedést a 471. számú főút négysávosításával kapcsolatos vezetékkiváltások és rekonstrukciók eredményezik.

Vaszkó Imre kérdésként tette fel, hogy a városban van-e akarat, tudás, hogy a vízvezetékrendszer öt százalékát felújítsák évente? Ezzel ugyanis meg lehetne előzni a további állagromlást. Papp László válaszában visszautalt arra a tényre, hogy a vízdíjak több mint tíz éve be vannak fagyasztva, és ez meghatározza a karbantartási, fejlesztési lehetőségeket. – Az a csoda, hogy a vízmű el tudja látni a feladatait. Ezt támogatás nélkül tudták fenntartani, az utóbbi években kaptunk állami támogatást – tájékoztatott a polgármester, majd egy nagyon lényeges részre tért át: – Van új fejlemény a vízszolgáltatás díjában, ugyanis az ipari vízigény kiszolgálása magasabb tarifával lesz lehetséges, mint a lakossági vízigény. Ez jelentős árbevételhez juttathatja a vízművet, mivel Debrecen gazdasága nagy. A megnövelt vízdíj besegít a magasabb szintű szolgáltatás elérésébe is. Erre az évre a költségvetésben 250 millió forintot különítettünk el a vízmű lakossági célú fejlesztésére. Ezt meg tudjuk tenni a 2024-es költségvetésben is, ha szükséges – részletezte a városvezető. Az előterjesztést egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.

CH