Középpontban a jövő kardiológiája Debrecenben
Elsősorban az érelmeszesedés és a szívelégtelenség legújabb gyógyszeres terápiái, a cukorbetegség kezelésében használt készítmények kardiológiai alkalmazása, valamint a robotika és a mesterséges intelligencia jövőformáló szerepe is szóba kerül a 31. Debreceni Kardiológiai Napokon. A február 25-28. között megrendezett konferencián a szakemberek a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének legfrissebb tudományos eredményeit és technológiai innovációit vitatják meg a Debreceni Egyetemen.
- A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika az összehangolt betegellátás, a társszakmák szoros együttműködése, az erőforrások koncentrációja és a multidiszciplináris szemlélet eredményeként a debreceni egészségügyi ellátórendszer egyik meghatározó szereplőjévé vált. Az intézményben az elmúlt években számos innovatív fejlesztés valósult meg. A modern képalkotó technológiák, a szívbetegségek katéteres kezelésének forradalmi fejlődése, a korszerű terápiák jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy betegeink számára nemzetközi színvonalú ellátást biztosíthassunk. Meghatározó eredmény az új hibrid műtő megnyitása is, amely korábban elérhetetlen dimenziót kínál, nemcsak a kardiológiai, hanem a szívsebészeti betegellátásban is. Mindez nem jöhetett volna létre a klinika vezetőjének és munkatársainak áldozatos, elkötelezett és magas színvonalú szakmai munkája nélkül. A Klinikai Központ vezetősége a jövőben is prioritásként kezeli a kardiológia és a szívsebészet további fejlesztését – mondta köszöntőjében Szabó Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke a 31. Debreceni Kardiológiai Napok csütörtöki ünnepélyes megnyitóján.
A Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika 31. alkalommal szervezte meg a tematikus továbbképző konferenciát. A Debreceni Kardiológiai Napok keretében elsősorban a gyógyszeres terápia elmúlt évtizedben tapasztalt fejlődését vitatják meg a szakemberek.
Vannak a gyógyászatnak olyan klasszikus, nagy betegpopulációt érintő területei – például az érelmeszesedés (ateroszklerózis) –, amelyek kezelésében az elmúlt években új terápiás koncepciók jelentek meg. Az egyik legjelentősebb előrelépést az a megközelítés jelenti, amely az elhízást, a krónikus vesebetegséget, a 2-es típusú cukorbetegséget és az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségeket egymással szorosan összefüggően kezeli. E komplex szemlélet eredményeként olyan innovatív gyógyszercsoportok jelentek meg, amelyek e kórképek több elemére egyidejűleg kedvező hatást fejtenek ki. A szívelégtelenség gyógyszeres kezelése az elmúlt mintegy egy évtizedben szintén rendkívüli fejlődésen ment keresztül. Emellett külön figyelmet érdemel a 2-es típusú cukorbetegség terápiájának átalakulása. Az elmúlt tíz évben olyan készítmények jelentek meg, amelyeket eredetileg vércukorszint-csökkentő céllal fejlesztettek, ám kiderült, hogy legalább annyira hatékonyak bizonyos szívbetegségek kezelésében
– ismertette Csanádi Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika igazgatója.
A konferencia résztvevői az elmúlt évek eredményei, a legmodernebb terápiás és diagnosztikai lehetőségek mellett megvitatják a legújabb európai ajánlásokat is. A kongresszus második napján a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakemberei érdekes eseteket mutatnak be, február 28-án, szombaton pedig a jövő kardiológiája kerül a középpontba. Szó esik többek között a robotikáról, a vérnyomás monitorozásának új módjáról, valamint a mesterséges intelligencia szerepéről a kardiológiában.
- Az elmúlt években, évtizedben tapasztalható technológiai fejlődés a kardiológia területére is óriási hatással volt. Az eszközös technikák fejlődésével elérhetővé vált, hogy a korábban kizárólag nyitott szívműtéttel orvosolható billentyűbetegségek számottevő részében a billentyű cseréjét, annak megjavítását katéteres technikával oldhassuk meg. A robotika térnyerésével ezen a területen is olyan fejlődési irányvonalak rajzolódnak ki, melyek nagy áttöréseket hoznak a mindennapi betegellátásban. Az eszközös technikák fejlődése mellett a mesterséges intelligencia térhódítása a kardiológiai gyakorlatra is nagy hatással volt. Ennek segítségével lehetőség nyílik a kardiológiai képalkotó felvételek gyors és precíz elemzésére. A jövő a kardiológiában is egyértelműen az egyénre szabott medicina irányába mutat, melynek keretében a kezeléseket és a megelőzést az egyén genetikai, környezeti és életmódbeli sajátosságaihoz igazíthatjuk – emelte ki Czuriga Dániel egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakorvosa, a konferencia titkára.
A tanácskozáson több mint ötszáz szakember vesz részt, a kardiológusok mellett többek között endokrinológusok, nefrológusok és neurológusok.
