Komádiban a tisztelet nem tesz különbséget
Komádiban a halottak napi megemlékezés nem egyetlen emlékműhöz kötődik. A képviselő-testület tagjai az elhunyt képviselők sírjainál mécseseket gyújtanak, a temetőben a háborúk katonai és polgári áldozataira is emlékeznek, majd a város közterületein és az orvosi rendelő falán elhelyezett emléktábláknál róják le kegyeletüket. A szokás mögött fontos gondolat húzódik: a város történetét nem néhány, pozícióban lévő ember, hanem sokak munkája formálta.
Tóth Ferenc polgármester a megemlékezés állomásait sorolva arról beszélt, hogy a második világháborúban elesett német és magyar katonák sírjainál is elhelyeznek koszorút. Bár a sírokban nyugvók földi maradványai feltehetően már nincsenek mind a helyükön, az emlékezés gesztusa megmaradt.
– Nekünk nem elsősorban az a fontos, hogy az elhunyt teste ott van-e még a sírban. Katonaként emlékezünk rájuk, és tiszteletet adunk nekik. Az én meglátásom szerint a háborúban áldozatok vannak, függetlenül attól, hogy melyik oldalon harcoltak.
Több helyszín, közös tiszteletadás
A temetőben a polgári áldozatok emlékharangjánál és emléktáblájánál is mécseseket gyújtanak. Az első világháborús katonák sírjait ebben az időszakban rendbe teszik, és a megemlékezésből azok sem maradnak ki, akik más hadseregben szolgáltak. Tóth Ferenc példaként említette az orosz hadifogoly sírját: ott ugyanúgy nemzeti színű szalaggal fejezik ki a tiszteletet, mint a magyar honvédek nyughelyénél.
A temető után a Hősök terén az első, majd a második világháborús emlékműnél állnak meg. A megemlékezés része az orvosi rendelő falán található két emléktábla is, amelyek olyan orvosoknak állítanak emléket, akiknek munkája fontos volt a közösség számára.
A város egykori vezetői és egészségügyi dolgozói közül többen hosszú éveken át szolgálták a helyieket. Tóth Ferenc Szabó György volt polgármestert, valamint Csaba Miklóst is megemlítette, aki vezetői feladatai mellett képviselőként és háziorvosként is részt vett Komádi életében. Szavai szerint utóbbit különösen jó diagnosztaként tartották számon, és haláláig a településen dolgozott.
Bárczi Julianna orvos szintén évtizedeken át szolgálta a várost. Az emléktáblája kapcsán a polgármester a védőoltások és a gyermekbénulás elleni küzdelem terén végzett munkáját is felidézte.
A város öröksége sokak munkájából épül
Tóth Ferenc szerint ugyanakkor nem lenne méltányos néhány embert kiemelni a megemlékezésre érdemesek közül.
– Nem lenne elegáns bárkit is külön kiemelni, mert mindenki a maga területén, egy vagy több cikluson keresztül tisztességgel szolgálta a várost. Az orvosok a pályájuk során, mások a közéletben tették ugyanezt. A munkájuk és a szellemi teljesítményük ma is itt van velünk, hiszen a jelenünk arra épül, amit ők korábban létrehoztak.
A komádi megemlékezés így nem pusztán az elhunytak felidézéséről szól. A mécsesek, a koszorúk és a sírok gondozása azt is kifejezi, hogy a közösség számontartja az elődök tevékenységét hozzájárulását a jelenhez. Az emlékezésben nem az számít, ki milyen tisztséget viselt vagy hány éven át dolgozott, hanem az, hogy munkájával része lett a város történetének.
