Fordulat jöhet a hazai agráriumban

– A vizet nem elvezetni, hanem megtartani kell ott, ahol rendelkezésre áll. A magyar mezőgazdaság jövője azon is múlik, mennyire tudunk alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz – erről beszélt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter október 30-án a hajdúszoboszlói lakossági fórumon. A Kovács Máté Művelődési Központban rendezett, jó hangulatú találkozón a térség lakosai és gazdálkodói az aszályról, a vízgazdálkodás átalakításáról és a magyar mezőgazdaság jövőjéről kérdezték a politikusokat.

A fórumot Kerekes Lászlóné helyi lakos kezdeményezte, miután a nyáron több gazdálkodó is az aszály miatt kereste meg. A nagyterem megtelt, Hajdúszoboszlóról és környékéről sokan érkeztek.

Kilencszáz vállalásból kétszáz már teljesül

Bóna Szabolcs késve érkezett, ezért a fórumot Ruszin-Szendi Romulusz, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg. Jelezte, hogy a miniszter Bajáról tart Hajdúszoboszlóra, addig pedig Kovács Petra Judittal, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökével beszélgetnek.

Ruszin-Szendi a TISZA 900 vállalásáról elmondta: 200-250 esetében már megkezdődött vagy befejeződött a teljesítés. A feladatokat listán követik, a megvalósítás a rendelkezésre álló forrásoktól függ. Szólt a honvédség létszámának fél év alatt elért, több száz fős nettó növekedéséről, a haderőfejlesztésről és a nemzetközi kapcsolatokról is. A költségvetési hiányt a jelenlegi 8,3 százalékról 4,9 százalékra szeretnék mérsékelni.

Kovács Petra Judit a hazai termékek értékesítésének és feldolgozásának fejlesztését hangsúlyozta. Szerinte új értékesítési lehetőségekre van szükség; ilyen lehet például a gyermekétkeztetés is, ahol több magyar termék kaphatna helyet.

210 milliárd forint juthat vízmegtartásra

Bóna Szabolcs megérkezése után az aszály és a vízhiány került a középpontba. A miniszter megdöbbentő adatokat közölt: 1901 óta nem volt ilyen száraz év: az idei helyzet a 2022-es aszálynál is súlyosabb. Országosan sehol sem érte el a csapadék mennyisége a 300 millimétert, több helyen pedig a 130 millimétert sem.

A kormány jövőre 210 milliárd forintnyi uniós forrást kíván vízmegtartásra fordítani. Ehhez alapvető szemléletváltásra van szükség. Míg korábban a csatornákból igyekeztek minél gyorsabban elvezetni a vizet, most az a cél, hogy a csapadékot ott tartsák meg, ahol lehullik. A folyókból is több vizet juttatnának a tájba, ahol erre lehetőség van, a szennyvizet pedig nem egyszerűen a folyókba vezetnék, hanem többször felhasználnák.

A miniszter szerint a tervek megvalósítását nehezíti, hogy sok beruházás előkészítése elmaradt. Szakemberek már 2012-ben figyelmeztettek a problémára, de számos helyen máig nincsenek kész kiviteli tervek. Az előkészítés időigényes, ezért mielőbb el kell kezdeni a munkát.

Rendbe kell tenni az árkokat, öntözőcsatornákat, zsilipeket, és fel kell újítani a tározókat is. A gazdák együttműködésére szintén szükség van. A miniszter vízprémium bevezetését is tervezi: támogatást kaphatnának azok a gazdálkodók, akik a területükön megtartják a vizet, nem pedig elvezetik. A cél, hogy már a következő évben érzékelhető eredmények szülessenek.

Felszíni vizekre épülhet az öntözés

Magyarországon jelenleg mintegy 130 ezer hektárnyi terület öntözhető ténylegesen. Bóna Szabolcs szerint hosszú távon nem lehet a rétegvizekre alapozni az öntözést, ezért a felszíni vízkészletek használatát kell előtérbe helyezni. Ehhez a csatornarendszert tárolásra és víztovábbításra egyaránt alkalmassá kell tenni.

Az öntözőkutakat felmérnék és legalizálnák, hogy pontosan tudják, hol és mennyi vizet használnak fel. A miniszter több évig fenntartaná a vízdíjmentességet, ugyanakkor hosszabb távon a rétegvizeket használóknak fizetniük kellene. A cél a felszíni vizekre való fokozatos átállás, valamint a tisztított szennyvíz többszöri felhasználása.

A miniszter szerint mintegy 10 ezer kilométernyi csatornaszakasz megfelelő működtetésével emelhető lenne a talajvízszint, ami több százezer hektáron éreztetné a hatását. Kovács Petra Judit a halastavak szerepét emelte ki: ezekből évente körülbelül 350 millió köbméter vizet lehet visszajuttatni a tájba. A Hortobágy példáját a közönség tapssal fogadta.

A termelőknek össze kell fogniuk

A zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentése a TISZA vállalásai között szerepel, de a következő évi költségvetésbe nem került be. A miniszter ezt a 8,3 százalékos költségvetési hiánnyal és a gazdasági növekedés elmaradásával indokolta. A vállalásról nem mondtak le, de a megvalósításhoz előbb meg kell teremteni a fedezetet.

Egy tormatermelő az árak közötti különbségekre hívta fel a figyelmet: egy kilogramm torma előállítása körülbelül 400 forintba kerül, a felvásárlási ár 446 forint, a boltokban viszont akár 6 ezer forintot is elkérhetnek érte. Bóna Szabolcs a lengyel termelői terméktanácsok példáját említette, amelyekben a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közösen dolgoznak, és etikai normákat is elfogadnak. Szerinte az állam akkor tud hatékonyan beavatkozni, ha a piaci szereplők már együttműködnek.

A méhészek képviselője a felvásárlói kiszolgáltatottságot, a mézhamisítást és a méztermékek szirupokkal való összekeverését említette. Eközben jelentős mennyiségű magyar méz marad értékesítetlenül. A miniszter szerint a közös értékesítés, a termelői szervezetek létrehozása és a jó években képzett tartalékok segíthetnek. A lengyel, olasz és spanyol példák alapján uniós források is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a termelők a gyengébb esztendőket átvészeljék.

Több hozzáadott értéket kell előállítani

A külföldi élelmiszerek térnyerése is szóba került. Bóna Szabolcs szerint nincs rendben, ha tradicionális magyar termékekhez is külföldi alapanyagot használnak. A magyar sertéshústermelés mennyiségben fedezi a hazai fogyasztást, a jobb minőségű magyar hús azonban sokszor külföldön talál vevőre. Itthon az árérzékenység miatt gyakran az olcsóbb termékeket választják.

A miniszter a fogyasztói tudatosság fontosságát hangsúlyozta: aki megteheti, vásároljon magyar terméket, ezzel a hazai gazdálkodókat és munkahelyeket is támogatja. Szerinte Magyarország sok esetben még mindig alapanyag-termelő ország, miközben a feldolgozás és a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása jóval nagyobb gazdasági hasznot teremthetne.

A munkahelyteremtés sem egyszerű, hiszen alacsony a munkanélküliség, ugyanakkor például az állattenyésztésben lennének betöltetlen állások. Bóna Szabolcs Hollandia példáját hozta fel: ott egy hektáron akár tízszer akkora értéket állítanak elő, mint Magyarországon. A különbség a tudásban, a feldolgozásban, az innovációban és a hozzáadott értékben rejlik.

A klímaváltozásra választ kell adni

A fórumon a jégelhárítás, az időjárás befolyásolása és a csapadékhiány okai is felmerültek. Bóna Szabolcs szerint az emberi tevékenység jelentősen átalakítja a természetes vízkörforgást. Több mint egymillió hektárnyi területet vontunk ki a természetes folyamatokból, részben beépítéssel és burkolással. Ezeken a felületeken kevesebb a párolgás, ami a helyi vízháztartást is rontja.

A vízmegtartás mellett a talaj felmelegedését is mérsékelni kell, például növénytakarás alkalmazásával. A jégelhárító rendszer hatását a Magyar Tudományos Akadémia vizsgálja. A kondenzcsíkokkal kapcsolatos felvetésekre reagálva a miniszter különbséget tett a repülőgépek után látható csíkok és a csapadékot hozó felhők között. Hangsúlyozta, hogy az aszály nem kizárólag magyar probléma, Európa számos térségét érinti.