„Ellepték” Hajdúszoboszlót a vendégmunkások?
A munkaadók Hajdúszoboszlót lényegében szálláshelyként használják, ezért tartózkodik ennyi vendégmunkás a fürdővárosban – jelentette ki Tapolcai Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője a megyei közgyűlés október 30-i ülésén. Ezzel Czeglédi Gyula (Fidesz-KDNP), Hajdúszoboszló polgármestere felvetésére reagált, aki arról beszélt, hogy a várost „ellepték” a külföldi munkavállalók, jelenlétük pedig már egészségügyi és társadalmi problémákat is okoz. Az önkormányzat hiába kérte a munkaadókat, hogy máshová irányítsák dolgozóikat, nincs ráhatása arra, hány vendégmunkást fogadnak a cégek. A fürdőváros polgármestere a két-három éves itt-tartózkodásukról szóló várakozásokat is kétségbe vonta, mondván, nem tudni, mire alapozzák ezt az optimizmust. Tapolcai Zoltán válasza sem volt biztató: a gyárépítéseket próbagyártás követi, ami akár másfél évig is eltarthat, tehát a vendégmunkások még jó ideig maradhatnak. Szerinte a foglalkoztató cégeknek külön szálláshelyeket kellene kialakítani dolgozóiknak, így felszabadulhatnak a jelenleg általuk igénybe vett turisztikai férőhelyek.
Mindez a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés október 30-i, a debreceni Megyeháza Árpád termében tartott ülésén hangzott el, amelyen a 24-ből 17 képviselő vett részt. A tanácskozáson két kiemelt napirend került részletesen terítékre: a megye lakosságának egészségi állapota, valamint a foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzet. Mindkét témában hangsúlyosan előkerült a vendégmunkások kérdése. A két napirendről a Cívishír korábban itt és itt írt.
Üres praxisok, túlterhelt rendelők
Bálint Bálint megyei tisztifőorvos az egészségügyi helyzetről szóló beszámolója összegzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy országosan sem működik megfelelően a háziorvosi, gyermekorvosi és védőnői ellátás, az idősek elhelyezése pedig szintén súlyos gond. Kevés a bentlakásos idősotthon, ezért sokan indokolatlanul hosszú időt töltenek kórházban.
Ménes Andrea (Fidesz-KDNP) jónak értékelte a megye egészségügyi helyzetét, de a periférikus településekről való nehézkes eljutást is szóvá tette. Helyeselte, hogy térségi összefogással Vámospércs MR-gépet kap. Ehhez központi finanszírozással kellene betegeket rendelni, továbbá biztosítani kellene a gép működésének feltételeit. Külön szóba hozta a vendégmunkásokat, akiknek jelenléte jelentős többletterhet ró a háziorvosokra. A nyelvi nehézségek mellett az is kérdés, hogy a külföldről érkezők egészségügyi szempontból milyen kockázatot jelenthetnek. Szerinte a nagyvállalatoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk dolgozóik ellátásában.
Kerekes László (Közösen Hajdú-Biharért) hajdúszoboszlói főorvos a szűrővizsgálatok visszaesését, az orvoshiányt és a vendégmunkások növekvő ellátási igényét emelte ki. Elmondta, hogy már filippínó páciensek is jelentkeztek nála magyar TAJ-kártyával, ezért számukra saját ellátási rendszer kialakítását tartaná indokoltnak. A szifiliszes esetek számának emelkedésére is figyelmeztetett.
Bálint Bálint válaszában elmondta: a külföldiek előzetes egészségügyi szűrésének tényleges megvalósulását nem tudják ellenőrizni. A gyermekorvoshiány enyhítésére vegyes praxisok kialakítása is szóba kerülhet, a szifilisz pedig országos probléma, amelyben Hajdú-Bihar nem számít kiemelten érintettnek.
Debrecen elszívja a munkaerőt
Tapolcai Zoltán a munkaerőpiaci helyzetet értékelve arról beszélt, hogy Debrecen és 12 kilométeres vonzáskörzete kínál igazán jó elhelyezkedési lehetőségeket, a megye többi része pedig immár perifériára szorult. Új gazdasági övezetek nem jönnek létre sem a Hajdúságban, sem Biharban, miközben a megyeszékhely munkaerő-elszívó ereje meghatározó. A munkaerőpiacon egyre inkább a kompetenciák számítanak, nem a végzettség; a vendégmunkásokat ebből a szempontból jó munkaerőnek nevezte, és úgy fogalmazott: ha nincs megfelelő magyar munkavállaló, külföldit kell alkalmazni. A jelenlegi álláskeresőket ugyanakkor sokszor nem tudják beilleszteni a gazdaság igényeihez.
Pajna Zoltán közgyűlési elnök a robotizációra való felkészülést sürgette, emlékeztetve arra, hogy Hajdú-Biharban mintegy 230 ezer ember munkahelyét kell megőrizni. Szegi Emma (Fidesz-KDNP), Kaba polgármestere a vidéki települések helyzetét kifogásolta. Úgy látja, Debrecen iparosítása mellett a kisebb települések alvóvárosokká válhatnak, miközben a mezőgazdaság és a termékfeldolgozás is mélyrepülésben van. Ménes Andrea a szakképzés és a munkaerőpiaci kompetenciák közötti ellentmondásra kérdezett rá, Tóth József (DK), Polgár polgármestere pedig a közfoglalkoztatás átalakítását sürgette. Tapolcai Zoltán szerint 2027-ben ezen a területen nem várható változás, ugyanakkor a rendszer finanszírozását és a munkavezetők megbecsülését is rendezni kellene. Tóth azt kérte, hogy a közfoglalkoztatásra szánt pénzek felhasználásáról nagyobb önállósággal dönthessenek az önkormányzatok.
A foglalkoztatási tájékoztatót egyhangúlag, az egészségügyi jelentést egy tartózkodás mellett fogadták el.
