Kínai rendőrök Debrecenben – a rendőrség árnyaltabban fogalmaz a helyi Fidesznél

Bár a debreceni Fidesz-KDNP február végén lényegében mesének nevezte a kínai rendőrök esetleges debreceni feltűnése miatt hangoztatott ellenzéki aggályokat, sőt megüzenték, hogy ilyesmi nem fordulhat elő „sem most, sem a jövőben”, a Cívishír információ szerint a kormánypárti politikusoknak sem árthat óvatosabbnak lenni az ilyen kijelentésekkel.

Az egész téma Pintér Sándor és kínai kollégája, Vang Hsziahong közbiztonsági miniszter magyarországi találkozója után exponálódott, mely során közös járőrszolgálatról szóló megállapodásokat is aláírtak. Eközben egy 2019-ben alapított – madridi székhelyű – emberi jogi alapítvány, a Safeguard Defenders arra figyelmeztetett, hogy a keleti óriás legalább harminc országban – így Budapesten is – irodákat tart fenn a kínai diaszpórák (a hazánkban élő kínaiak) megfigyelésére, kontrollálására, akár nyomásgyakorlásra is.

A Debrecenben beruházó kínai és dél-koreai akkumulátoripari szereplők – CATL, Eve Power, SEMCORP, Zhejiang Huashuo Technology, EcoPro BM – miatt érezhetően nő az ázsiaiak száma a megyeszékhelyen: nemcsak az utcán, a boltokban jönnek szembe egyre többen, de az őket célzó szolgáltatásokkal is mind sűrűbben lehet találkozni. Már van olyan belvárosi étterem, ahol nincs magyar alkalmazott és magyarul nem is rendelhetünk.

Becslések szerint az elmúlt egy évben több száz ázsiai érkezhetett a városba; jelenlétük a közbiztonságot egyelőre nem, a lakáspiacot inkább érinti. Úgy hallani, akár havi 300 ezer forintot is kifizetnek egy átlagos panelért, és olyan társasházról is tudni, amelyben az összes lakás ázsiai vendégmunkások számára van kiadva. A közbiztonságra visszatérve, forrásaink egy-két ittas vezetést és egymás közötti kisebb verekedéseket említettek. Előbbihez hozzájárul, hogy a külföldiek nincsenek tisztában az itteni zéró toleranciával (vagyis azzal, hogy a gépjárművezetők számára egyáltalán nem megengedett az alkoholfogyasztás).

Fegyver, gumibot, gázspray, bilincs nélkül

Ezek ismeretében lényegében azt szerettük volna megtudni a Belügyminisztériumtól, milyen tényezők alapján, mikorra döntik el, mely településeken legyen magyar-kínai közös rendőrjárőr, s hogyan szerzik be az ehhez szükséges adatokat. Kérdéseinkre az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata válaszolt. Bár felvetéseinkre egyetlen konkrétum sem érkezett, fontos részletek így is akadnak.

– Amennyiben az említett együttműködés keretében hazánkba kínai rendőrök érkeznek, ők kizárólag egyenruhát viselve, fegyver és kényszerítő eszköz nélkül látják majd el feladataikat. Nyomozási cselekményt nem végezhetnek, önálló intézkedési jogosultságuk nem lesz. Jelenlétük a turizmus erősödése miatt lehet indokolt a fővárosban, a turisztikailag frekventált nagyvárosokban. De a jelentős üzleti beruházásokkal összefüggően Kínából ideérkezők időszakosan megnövekedett száma miatt is előnyös lehet a távol-keleti rendőrök közreműködése – írták, jelezve, a miniszterek közötti februári megállapodás a rendészeti együttműködés elvi lehetőségét teremti meg.

Tehát Debrecent nem nevezték meg. Ugyanakkor a város az elmúlt években rendre a legtöbb külföldit vonzó hazai települések között volt, nagyberuházások is akadtak bőven, vagyis az ORFK „személyleírása” illik Debrecenre. 
A helyi Fidesz-KDNP megszólalásának kicsengése arra utal, hogy nem szeretnének kínai rendőröket a városban. Papp László népszerűségét egy ilyen lépés biztosan nem építené, az ő véleménye borítékolhatóan egyezik a frakcióéval. Bár az, hogy a polgármester személyesen nem szólalt meg, már sejtet bizonyos óvatosságot az ügyben. A Cívishír úgy tudja, a helyi rendőri vezetés sem rajongana a közös járőrözésért. Más kérdés, hogy a végrehajtó állománynak olykor jól jönne a segítség. Ugyanakkor a debreceni vegyes járőr ügyében a végső szót – ha ráhatással is vannak a döntésre –  feltehetően nem a helyi Fidesz vagy a vármegyei főkapitány fogja kimondani, hanem Pintér Sándor belügyminiszter.

– A magyar rendőrség jogai és felelőssége a nemzetközi együttműködések következtében nem csorbulnak. Az érintettek, legyenek itt élők vagy külföldiek, minden körülmények között a magyar jogszabályok alapján eljáró magyar hatóságok ügyfelei, s e szabály az eljárási és az anyagi jog tekintetében egyaránt feltétlen – hangsúlyozta lapunknak az ORFK.

Jelenlétük biztosíték

Válaszukban emlékeztetettek a nemzetközi rendőri együttműködések hosszú múltjára. Ilyen a 194 ország bűnügyi rendőrségét összefogó, 1923-ban alapított Interpol is. A kölcsönös segítségnyújtás rendészeti vonalon is működik.

– Ennek az elsődleges célja, hogy a fogadó ország rendőreit, rendőri intézkedéseit támogassák az oda érkező külföldi rendőrök, akik önállóan nem intézkedhetnek. Elősegítik a nyelvi nehézségek leküzdését, a kulturális, társadalmi eltérések kezelését és az elkerülhető konfliktusok megelőzését. Honfitársaik esetében egyfajta jogvédelmet, biztonságot garantálnak, ha a velük szemben folyó rendőri intézkedésnél jelen vannak – tájékoztattak, megjegyezve, a külföldi rendőrök igazolják az adott intézkedés jog- és szakszerűségét, mérsékelni tudják annak negatív következményeit, akár egy-egy probléma súlyosbodása is elkerülhető a közreműködésükkel.

Több variáció lehetséges

Annak, hogy egy külföldi rendőr Magyarországon hogyan, milyen felszereléssel és jogokkal felruházva látja el a feladatait, több fokozata lehetséges – derül ki a közlésből. A legteljesebb, amikor a saját egyenruhájában, kényszerítő eszközök és lőfegyver birtokában dolgozik (magyar rendőrrel közösen). Azonban önállóan ebben az esetben sem intézkedhet, csakis magyar kollégája felkérésére és felügyelete alatt. Szolgálati fegyverét kizárólag a saját élete védelme és végszükség esetén, míg egyéb kényszerítő eszközt a magyar rendőrök által folytatott intézkedés keretében, a magyar szabályoknak megfelelően használhat.

A következő fokozat az, amikor egyenruhában, de fegyver nélkül látja el a külföldi rendőr a szolgálatát. Ilyen esetben kényszerítő eszköz – jellemzően gázspray, bilincs és rendőrbot – lehet nála, azonban ezek használatára az előbb említett megkötések vonatkoznak. 

Ennél is enyhébb formája a szolgálatellátásnak, amikor a magyar rendőr munkáját segítő külföldi kolléga egyenruhában van, de sem fegyvert, sem kényszerítő eszközt nem visel.

Nem gyakori, de előfordul olyan eset is, amikor a külföldi rendőr civil ruhában, mások számára nem megkülönböztethető módon vesz részt a közös munkában (ami jellemzően tanácsadásban, információk közvetítésében merül ki).

Az, hogy az egyes eseményeken milyen fokozatban és létszámban látnak el szolgálatot külföldi rendőrök, különböző rendőrszakmai okoktól függ: az esemény jellegétől, a résztvevők összetételétől, létszámától, az ebből fakadó közbiztonsági kockázatból (például a rendbontásra való hajlamtól). Közreműködésükkel kapcsolatban eddig panasz nem érkezett.

Az eddigiekre jó példák:

• a Sziget Fesztiválon korábban feltűnő angol, holland, német és francia rendőrök;
• a Forma 1-es nagydíjra több mint tíz éve rendszeresen érkező horvát, szlovák, román, osztrák, lengyel rendőrök;
• a nemzetközi labdarúgó mérkőzések biztosításában egyre gyakrabban láthatunk a vendégcsapat országából érkező egyenruhásokat, ahogy magyarok is részt vesznek a biztosításban másutt;
• hosszú évek óta mennek magyar járőrök a nyári szezonban a horvát tengerpartra;
• a csíksomlyói búcsú zarándokai találkozhattak magyarországi rendőrökkel Erdélyben;
• Magyarországon a nemzetközi vonatokon teljesítenek szolgálatot német és osztrák, a közutakon román és szlovák járőrök, de török egyenruhásokkal is lehet találkozni a nagy forgalmú határátkelőkön.

Vármegyénkben, Hajdúszoboszlón már évtizedes múltja van a magyar-román együttműködésnek a nyári szezonban, ez a közös járőr elsősorban a nyelvi akadályok leküzdésében jön jól. Nagy kérdés, hogy a kínaiakkal miként értenének szót a rend magyar őrei. A közös metszet az angol lehetne, már ha nem éppen két olyan nemzetről lenne szó, amelynek tagjai közmondásosan nehezen szólalnak meg idegen nyelven. 

Ratalics László