Két város ölelésében keresi a helyét Hajdúszovát
Debrecen 20, Hajdúszoboszló 10, az autópálya felhajtó öt kilométerre van Hajdúszováttól. Mindezt azonban a település egyelőre semmilyen módon nem tudja kihasználni, de Váradi Jenő, Hajdúszovát ismét, immár harmadik ciklusára megválasztott független polgármestere bizakodó. Szeretné szorosabbra fűzni faluja kapcsolatát a vármegyeszékhellyel, például úgy, hogy a nagyberuházások révén létrejövő gazdasági egységek majdani beszállítói közül egyet szeretne Hajdúszováton tudni. Már csak azért is, mert a közel háromezer lakosú faluban jelenleg az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.
A mezőgazdaság adhatna még megélhetést, ám abból csupán az állattartás igényel több élőmunkát. A termelőüzem által létrejövő új munkahelyekért folyó versenyben azonban elég vékonyan áll Hajdúszovát. Van ugyan egy öthektáros, nagyobb részben önkormányzati, közművesítetlen terület, amely majdan alkalmas lehet ipari parknak, ám addig még hosszú út vezet. Például az önkormányzatnak meg kell szerezni a terület egy részének tulajdonjogát, majd pályázatot kell találni és sikeresen pályázni a közművesítés finanszírozására. Ha mindez megvan, akkor az új befektető számára még csupán öt hektár területe lenne önkormányzatnak. Ami kicsi, ismerve a befektetők igényét.
Az autópálya közelsége miatt keresték ugyan már az önkormányzatot, de a munkahelyteremtési szándékkal kopogtatóknak – mondta a polgármester – legalább 20 hektár kellett volna. Így idejekorán abbamaradtak a tárgyalások. Persze az sem mindegy, hogy milyen ipar szándékozik jönni Hajdúszovátra.
– Környezetszennyező, a települést veszélyeztető üzem ne jöjjön! És igaz, eddig nem is akartak jönni, de vendégmunkások se jöjjenek!
– szögezte le Váradi Jenő, aki, a lakosság véleményét tolmácsolva elmondta, hogy bár az akkumulátorgyár Debrecen Hajdúszovát felőli részén épül, a falubelijei nem tartanak a gyár káros hatásaitól, és reméli, aggodalomra okot adó történés ott nem is lesz. Debrecennél maradva, a polgármester egy egyszerűbb kapcsolódási lehetőséget is szóba hozott:
– A vármegyeszékhelyen lévő munkalehetőségekből vegyék ki a részüket a hajdúszovátiak is!
– jelentette ki, majd az európai hírű fürdővárossal való kapcsolódásra tér át. Lehetőségként látja a magánszálláshelyek kialakítását. Erre azonban nemigen kaphatóak a szovátiak. Legalábbis ezt bizonyítja az a tény, hogy három-négy család belekezdett ebbe, de náluk nem működött, és abbahagyták. Ebben azonban igen hamar lépni kell, és erre megvan a remény, hiszen az egyre nagyobb számban érkező betelepülők révén változik a lakosság összetétele. Az újonnan érkezők által pedig ma már alig-alig csökken a lakosságszám, Váradi Jenő szeretné, ha az növekedésbe fordulna. Az ingatlanok értéke kétszeresére-háromszorosára növekedett, de még így is jóval alatta van a Hajdúszoboszlóval ugyancsak szomszédos Ebes ingatlanárainak.
A Hajdúszovátra történő kiköltözéseket minden bizonnyal segíti az, hogy az önkormányzat sikeres pályázatai révén a falu fejlődik, és életminőség kínálatában mind inkább közelíti a kertvárosi szintet. A 2024-es év legnagyobb beruházása a 410 millió forintból megépülő és várhatóan a következő év tavaszán elkészülő, 24 férőhelyes bölcsőde. A belterületi utcák közül a Piac és a Munkácsy aszfaltútját újítják fel. 2,5 millió forintból korszerűsítik a szolgálati lakás tetőzetét. Az Árpád fejedelem és a József Attila utca egyrésze térkövezett járdát kap. A Csokonai, a Maklári, a Batthyány, a Bocskai, az Arany János, a Budai Nagy Antal, valamint a József Attila utca egy részében korszerűsítik a csapadékvíz elvezetőrendszert. Elkezdődött a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat épülete tetőtéri részének beépítése. Befejezéshez közeledik 3,6 kilométer hosszúságban külterületi utak felújítása, abban négy méter szélességű aszfaétút építése.
