Minden van a debreceni piacon, csak pénz legyen

– Egy évben kétszer jönnek haza a gyerekek. Karácsonykor és húsvétkor. Külföldön dolgoznak, az unokák már ott születtek. Persze, hogy ilyenkor kiteszek magamért! Majd az ünnep után visszafogom a költekezést, de most igazi terülj, terülj asztalkámmal készülök – mondta kérdésünkre Marika, az az idősebb hölgy, akit a debreceni vásárcsarnokban szólítottunk meg. Nem véletlenül őt, hiszen még a szombati nagy forgalomban is feltűnő volt, ahogy egyik kezével a bevásárlókosarat húzta, a másikban pedig egy púposan megrakott hatalmas szatyrot fogott. Így próbált egyensúlyozni a tömegben. – Gondolom, azzal nem mondok újdonságot, hogy rettentő drágaság van – folytatta. – Egész jó a nyugdíjam, így különleges alkalmakkor megtehetem, hogy többet költök, mint máskor, viszont el se tudom képzelni, hogyan él egy kisnyugdíjas havi 120 ezer forintból vagy még kevesebből.

Kicsit félreállunk, hogy ne akadályozzuk a sorok között folyamatosan érkező, nézelődő vásárlókat. Kérnem sem kell, már mutatja is: kötözött sonka, egy termetes, megkopasztott tyúk, zsír, túró, tojás kerül elő a szatyorból. A banyatanknak csúfolt, kerekeken guruló bevásárlókocsiban pedig rengeteg a zöldség és a gyümölcs: újhagyma, burgonya, répa, petrezselyem, egy fej édes káposzta, paradicsom és paprika, banán, narancs, citrom és alma. – Húsvét előtt, a hét közepén még kijövök egyszer, a sertéscombot, a tarját, a hasaalját és a csirkemellet, meg persze a retket és az uborkát majd akkor, frissen veszem meg – magyarázta. – Lesz húsleves, töltött hús, töltött káposzta, csinálok fasírtot is, krumplisalátát, a csirkemellből pedig rántott húst. Nálunk az ünnepi asztal hagyományos étele a sárga túró is, édesanyám receptje alapján készítem. Sütök pogácsát, sajtosat és tepertőset, kuglófot, és ha belefér az időbe, akkor egy gyümölcstortát is.

Mosolyog az áru

Miután megtudtuk, mi lesz a menü Marikáéknál, ideje volt szemügyre venni a piac kínálatát és persze az árakat. Kezdjük a húsvét elengedhetetlen ételével, a sonkával. A kötözött sonka és a szívsonka kilóját is 3000-3200 forint közötti áron lehet megvenni. A füstölt sertéskarajból egy kiló 3500, a nem füstöltből 1600-1700 forint, akárcsak a comb és a lapocka. A sertés oldalas 1800-2000 forint, a bőrös malachús 1100-1300, a csont nélküli tarja 1600, csonttal pedig 1800 forint. Csülköt 1300 forintért kaphatunk, a marhacomb kilója 5500 forint. Ahogy szokták mondani, mosolyog az áru a pultok mögött, ami igaz is, hiszen nemcsak bőséges a kínálat, hanem szemre is tetszetős, nincs olyan, hogy a vevő kérését ne tudnák teljesíteni. Amikor viszont megláttuk a marhabélszín árát, a mosoly azért lefagyott az arcunkról: egy kilogramm, valóban gyönyörű hús 15 ezer forintba kerül.

Húsvét után nadrágászíjhúzás

Később Leventével, egy középkorú férfival elegyedtünk beszélgetésbe, miközben az egyik hentesnél állt sorba. Kissé rezignáltan figyelte az árakat, de aztán gyorsan hozzátette: igazából megszokta már, hogy minden drága. – De azért a húsvét az mégis csak húsvét, nem ilyenkor kell megvonni magunktól a finomságokat – mondta, miközben hangosan felnevetett, a sorban állók pedig helyeslően mosolyogtak. – Odatesszük magunkat rendesen! Eszünk, iszunk, várjuk haza a gyerekeket. Ez a két nap nekünk a közös időtöltésről, a nagy beszélgetésekről, a finom ételekről és italokról szól. Elmegyünk templomba is, ott mindig megtaláljuk a lelki békénket. Ráérünk majd utána szomorkodni azon, hogy mi mennyibe kerül. Húsvét után majd összehúzzuk kicsit a nadrágszíjat, mert most azért tényleg sokat költünk, ki se merem számolni, mennyibe kerül az ünnep. Levente egy szép kötözött sonkát, három kiló sertéscombot, két kiló tarját és oldalast vásárolt. Vett még kacsacombot, kilóját potom 3000 forintért, de van, ahol 3500-at is elkérnek érte. Csirkemell is került a szatyorba, egy kilót 1100 forintért adnak a debreceni nagypiacon. A kacsazúza 2500, a csirkezúza 1400, a csirkeszárny 900, a csirkecomb 1100 forint. Sertészsír van már 1000 forintért is, de láttunk 1800-ért is. A szépen előkészített tyúk kilóját 1000 forintért kínálják.

A tojás ára

A húsvéti bevásárlás sarkalatos pontja minden évben a tojás, azaz leginkább annak az ára. Hányszor hallottam otthon, hogy húsvét előtt biztos jóval drágább lesz, mert ilyenkor jól lehet nyerészkedni rajta. Általában ez a megállapítás igaz is szokott lenni, mármint, hogy ilyen-olyan okokból az ünnepet megelőző hetekben emelkedik a tojás ára. Idén ez, úgy tűnik, elmaradt. Mérettől függően 75, 85, 90, 95, 100 forint darabja. Olcsónak mondjuk nem nevezhető, főleg mivel ilyenkor rengeteg elfogy a sonkához, de kell például a sárga túróba is, ami bár hagyományos húsvéti ételkülönlegesség, egyre kevesebb háztartásban készítik. A túró kilóját hozzá 1300-1800 forintért tudjuk megvenni.

És akkor nézzük a zöldségeket és a gyümölcsöket!

A sonka és a tojás mellé újhagyma is dukál, csomagja 300-350 forintba kerül. A vöröshagyma kilója 350, a lila hagymáé 600 forint. Gyengébb minőségű burgonyát akár 160 forintért is kaphatunk, a szebbért 300-350-400, az édesburgonyáért 1200 forintot kérnek el. Az édes káposzta 350-650 forint, a kelkáposzta és a lila káposzta 700, a fehérrépa 750, a répa 350-400, a paradicsom 1500, a fürtös paradicsom 1800, a koktélparadicsom 2500, a tv-paprika 2000-2200, a kápia 1600, a zeller 1000 forint. A piros retek csomagjáért 300 forintot, a fehérért 600 forintot kérnek, a kígyóuborka kilója 1200 forint, a karfiolé 700, a brokkolié 1200, a padlizsáné, a cukkinié és az új töké 2000, a karalábé darabja pedig 400 forint.

Annak is alaposan a zsebébe kell nyúlnia, aki gyümölcsből akar „feltankolni" az ünnepekre. Ugyan még csak március van, de a görög eper iránt már nagy a kereslet, pedig kilóját 1500-2000 forintért mérik. Szőlőt is lehet kapni, egy ezres belőle egy kiló, a banán 550-750 forint, a kivi 1400, a mandarin 1000, a narancs 800, a citrom 1200, az alma pedig 650-700 forint.

Ne minket szidjanak!

Búcsúzóul még odavetjük az egyik árusnak, hogy igazán „szép" árakkal találkozhatunk a piacon. Több se kellett neki, már mondta is. – Mindenki azt hiszi, hogy kapzsik, telhetetlenek vagyunk, nyerészkedni próbálunk, és azért ilyen drága minden – fakadt ki. – Ne minket szidjanak, mert ennek semmi köze a valósághoz! Az energiaárak az egekben, ez az egyik oka a magas áraknak. Annak, aki magának termeli meg a zöldséget, gyümölcsöt, elképesztő kiadásokkal kell számolnia. Aki pedig vásárolja a termékeket, azzal a kereskedő fizetteti meg ezt, ráadásul, még jó nagy hasznot is tesz rá. A piaci bérleti díjakról meg inkább nem beszélek. Ebbe az egészbe azonban senki sem lát bele, csak mi tudjuk az igazságot. Viszont az ostor rajtunk csattan, mindenki nekünk panaszkodik, és bennünket hibáztat a magas árakért. Pedig, higgye el, csak a sor végén vagyunk, nekünk van ebből a legkevesebb hasznunk, és még az is évről évre egyre csak fogy. 

Takács Tibor