Két ünnepi alkalommal is fejet hajtott Biharkeresztes
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléke előtt két eseménnyel is tisztelgett Biharkeresztes. Március 11-én fáklyás felvonulás indult a művelődési ház elől Osváth Pál 1848/49-es hadnagy sírjához, ahol a résztvevők közösen hajtottak fejet a hősök emléke előtt, majd március 13-án a Petőfi–Deák téren tartották meg a városi ünnepséget.
A megemlékezésen Vitányi István országgyűlési képviselő és Dani Béla Péter polgármester is arról beszélt, hogy március 15. több történelmi évfordulónál. Olyan örökség, amely nemcsak emlékezésre, hanem számvetésre és felelősségre is késztet. A Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és AMI ünnepi műsora előtt elhangzott beszédek a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a közösségi összetartozás gondolata köré rendeződtek.
A nemzet meg tudott maradni
Vitányi István ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy március 15. nem csupán történelmi dátum, hanem lelkiállapot és szellemi örökség is. A szabadságot olyan értékként írta le, amelyet minden nemzedéknek újra ki kell érdemelnie, mert az nem örök érvényű ajándék. Felidézte: 1848-ban a magyar nemzet hitt abban, hogy a történelmet alakíthatja is. Mint mondta, az akkori forradalom nem rombolni, hanem építeni akart, nem pusztítani, hanem felemelni, és nem megosztani, hanem összekötni.
A képviselő szerint a forradalom üzenete ma is változatlanul érvényes. – A magyar nép nem kér többet annál, mint ami megilleti, de abból nem enged – fogalmazott. Hozzátette azt is: – Ma sem kérünk többet az éppen aktuális brüsszeli birodalomtól, csak ami jog szerint jár nekünk.
A magyar történelem nem volt egyenes vonalú diadalmenet, mégis azt bizonyítja, hogy a nemzet meg tudott maradni a birodalmak, megszállások, vereségek és megaláztatások között is, mert nem tudták elvenni tőle a nyelvét, dalait, meséit és hagyományait.
Vitányi István arról is szólt, hogy a szabadság nem korlátlanságot, hanem felelősséget jelent. A ’48-as hősöket hétköznapi emberekként állította a hallgatóság elé, akik rendkívüli helyzetben hoztak rendkívüli döntéseket. – Ma is hasonló felelősség hárul az emberekre, csak ma ezt nem karddal és barikádokon, hanem tisztességgel, munkával és felelős döntésekkel kell megélni – mondta. Beszéde végén úgy fogalmazott: március 15. akkor válik igazán élő ünneppé, ha a közösség nemcsak emlékezik, hanem vállalja is az örökség továbbvitelét.
Dani Béla Péter polgármester a forradalom legismertebb követelésével kezdte ünnepi beszédét: – Legyen béke, szabadság és egyetértés! – Emlékeztetett rá, hogy 177 évvel ezelőtt ezzel a szellemiséggel indult el útján a magyar nemzet. Hangsúlyozta: március 15. a magyar lélek ünnepe, mert 1848 tavaszán értelmiségiek, fiatalok, polgárok és parasztok együtt mondták ki, hogy elég volt a megalkuvásból. Mint fogalmazott, nem fegyverrel indultak, hanem szóval – nem gyűlölettel, hanem reménnyel.
A polgármester szerint a márciusi ifjak bátorságból, összefogásból és felelősségvállalásból adtak példát, s olyan értékeket hagytak örökül, amelyek ma is irányt mutatnak. Beszédében kiemelte a nemzeti függetlenséget, a jogegyenlőséget és a közös jövőbe vetett hitet. – Ma már nem kardot kell ragadnunk, hanem erkölcsi tartást, nem barikádokat kell emelnünk, hanem hidakat egymás felé – hangsúlyozta. Hozzátette: a szabadság ma is feladat, felelősség egymásért, a közösségért és a következő nemzedékért, Biharkeresztes pedig mindig akkor volt igazán erős, amikor lakói hittek egymásban.
Az ünnepség végén a Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola diákjai adtak műsort, majd a térség és a város vezetői megkoszorúzták az 1848–1849-es események és a hősök emlékét őrző kopjafákat. A biharkeresztesi megemlékezés így nemcsak a múlt felidézése volt, hanem méltó főhajtás a szabadság, az összetartozás és a nemzeti önazonosság időtálló eszménye előtt.
