Ilyennek látta a „következő Dubajt” a magyar felderítő
Bár a 2013-as felemelkedése nyomán Szíria keleti és Irak nyugati részét rettegésben tartó, milliós európai és közel-keleti menekülthullámért felelős Iszlám Állam elleni harc 2017 végére a nemzetközi koalíciós erők győzelmét hozta, a magyar katonák azóta sem távoztak a térségből. Annyira nem, hogy 2022 tavaszán már a 13. váltás érkezett vissza hazánkba Észak-Irakból. E gárda javát a debreceni székhelyű MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái adták; a Cívishír a kontingensparancsnok Hadi Attila alezredessel beszélgetett.
Szűk öt évvel az Iszlám Állam legyőzése után mi szükség van az iraki magyar katonai jelenlétre?
Hadi Attila: A jobb megértés kedvéért hadd kanyarodjak vissza a nemzetközi erők 2014-es stratégiájához, mely szerint nem elég megküzdeni a dzsihádista terrorszervezettel. Hanem az iraki és a kurd hadseregnek is olyan, közös alapokon nyugvó kiképzést kell nyújtani, amely által a későbbiekben képessé válnak megvédeni az országukat saját erőből. Ehhez persze érteni kell azt, hogy az Irakon belül, annak északi részén lakó kurdok komoly autonómiát élveznek és a haderejük is saját eljárásrend alapján épül fel, az iraki reguláris erőktől különbözően. A hatékony, modern hadviseléshez viszont elengedhetetlen az, hogy az Irak területén műveletet végrehajtó katonai erők egységes kiképzésben részesüljenek, az egyszerű, „talpas” katonáktól a tisztekig. A magyarok más koalíciós erőkkel közösen a kurdok felkészítésében vettek részt; 2015-től 2019 végéig az atrusi kiképző bázison. A kiképzés több ezer helyi (peshmerga) harcos bevonásával zajlott, majd a koronavírus megjelenésével a kiképzést a koalíciós erők először felfüggesztették majd mentorálásra változott. Erről – a járványra, a fertőzöttek magas számára tekintettel – az amerikai vezetésű koalíciós erők vezetése határozott.
Mi a kiképzés és a mentorálás közötti különbség?
Hadi Attila: Előbbin a katonáknak a reguláris, irreguláris műveletekhez szükséges harcászati képzése értendő, méghozzá az alapoktól. A kurd és iraki erők mára rendelkeznek saját kiképzőkkel, a mentorálás az ő munkájuk támogatását, valamint a műveletek tervezésében és végrehajtásában nyújtott támogatást jelenti. Az iraki missziót a NATO venné át az Iszlám Államot legyőző, több mint 30 nemzet katonái egyesítő Combined Joint Task Force – Operation Inherent Resolve nevű nemzetközi haderőtől. Hiszen az észak-atlanti szövetségnek érdeke a szunnita dzsihádisták újraerősödésének megakadályozása. A tárgyalások jelenleg is zajlanak arról, hogy ki milyen feladatokat végezzen a közel-keleti országban.
Tehát akkor miért is éri meg ott lennünk?
Hadi Attila: A válasz egyszerű: készen kell állni. Egy ilyen misszió a tapasztalatcserére nézve is pótolhatatlan, továbbá fontos, hogy az Iszlám Állam ne jelentsen veszélyt Európára és főleg ne hazánkra.
A magyarok az északi-iraki Erbílben, a mintegy hatmilliós Kurdisztáni Autonóm Régió legnagyobb településén állomásoznak. Erbíl egyben az emberiség egyik legősibb városa is, az ókori Asszíria szíve. Milyen az élet ma arrafelé?
Hadi Attila: A szaúdi koronaherceg szerint Erbíl lehet a következő Dubaj. A működőtőke, különösen Szaúd-Arábia felől, valóban dinamikusan áramlik a régióba, aminek az az oka, hogy ez Irak legbiztonságosabb része. Erbílben épül a világ egyik legnagyobb felhőkarcolója, rengeteg az európai és ázsiai turista. A területen a folyóvizek miatt kiemelt szerepe van a mezőgazdaságnak, bár a környező országok között adódik feszültség a vízhozamok visszafogása miatt. A másik fő bevételi forrás a kőolaj és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem. A kurdok és az iraki kormány között nem ritkák a viták a kötelezően beszolgáltatandó ásványkincsek és az annak fejében nyújtott állami közigazgatás finanszírozása kapcsán. Az, hogy miből él az átlag erbíli, jó kérdés. A középréteg hiánya szembetűnő; vagy nagyon gazdagok, vagy nagyon szegények az emberek.
Turistaként biztonságos?
Hadi Attila: Kifejezetten törekednek a nyugatiak testi épségének szavatolására. Így például a szállodák kettős beléptetési rendszerrel működnek, az autók átvizsgálása kutyákkal, tükrökkel, fémdetektorral rutinszerű, odabent civil ruhás biztonsági őrök vigyáznak. A dzsihadisták elszigetelten jelen lehetnek ugyan a városban, és ha ők lecsapnának, akkor nagy eséllyel katonai célpontot választanának. Ugyanakkor a biztonsági helyzet mára lehetővé tette, hogy a koalíciós erők páncélozott személyautókkal és ne csak harcjárművekkel mozoghassanak Erbílben. Mi rendszeresen végeztünk kísérési feladatokat, de míg ott voltunk, nem találkoztunk emberrablásról, célzott támadásokról szóló hírekkel. Más a helyzet a kurdok lakta területek és az azokkal szomszédos iraki régiók határain. E „senki földjein” az Iszlám Állam sejtjei inkább jelen vannak, kihasználva, hogy a helyiek műveleteinek összehangolása során előfordulnak koordinációs problémák, nincs eléggé tisztázva, ki, mikor, miért menjen oda. Ezt orvosolnák közös iraki-kurd dandárok felállításával.
A magyar kontingens parancsnokaként felelős volt az Észak-Irakban bajba került magyarok kimentéséért. Volt erre példa?
Hadi Attila: A felelősségem teljes Irakra kiterjedt, de ezt ne úgy képzeljük el, hogy jön egy telefon, és azonnal indítjuk a csapatot a bajba jutottért. A veszélyhelyzeti kimenekítésről/ kiürítésekről a Magyar Honvédség parancsnoka dönt. Nem mellékesen minden Irakban tartózkodó állampolgárunknak be kellene jelentkeznie az ottani magyar követségen vagy konzulátuson, de a mentalitás, ugye, nem ilyen. Az én parancsnoki időszakom idején hivatalosan négy személy tette meg ezt, miközben csak Észak-Irakban megközelítőleg ötven magyar tartózkodott hosszabb avagy rövidebb ideig. A teljes ország területén pedig száz felett lehetett a számuk a kiadott vízumok alapján. Üzletemberek, olajipari cégek dolgozói, tanárok, különböző segélyszervezetek tagjai stb. Szerencsére senki sem került olyan helyzetbe, hogy a mentésére kellett volna indulni.
Milyenek a kurdok?
Hadi Attila: A kiképzés idején, tehát 2019-ig, napi kapcsolatban voltak az akkori kontingens tagjai a helyi katonákkal. Közvetlennek, barátságosnak látták őket, a magyarokkal pedig kifejezetten törekedtek mélyebb viszonyra. Két okból: egyrészt a magyar katonák sokkal közvetlenebbek voltak a kiképzés során, mint amit a koalíció több más nemzeténél tapasztaltak. Ennek a gyökere szerintem a kultúrában keresendő. Másfelől rendkívül elégedettek voltak az oktatásainkkal. A Peshmerga, azaz a helyi katonai erő szeretné ha a Magyar Honvédség katonái tovább folytatnák a kiképzést. A decemberi látogatáskor Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a Peshmerga minisztériumban kihangsúlyozta, hogy a peshmerga katonák magyarországi kiképzésére a továbbiakban is lehetőség van beleértve a tűzszerészek felkészítésére melyet külön kértek. Az Észak-Irakban zajló török műveletek miatt nagyon sok akna kerül a földbe, a mentesítésre viszont nincs elég szakember. Az erbili katonai bázison viszont nem kurdok töltik be a civil állások nagy részét, hanem különböző ázsiai nemzetek munkavállalói.
Hiába vannak a kurdok körülbelül negyvenmillióan, hiába harcoltak keményen az Iszlám Állam ellen, bár időnként elhúzzák előttük az önálló állam mézesmadzagját, valójában nincs rá esély. Hiszen négy közel-keleti ország területén élnek szétszóródva. Éreztették a csalódottságukat a magyarokkal?
Hadi Attila: Egy-egy beszélgetés során előjön, hogy lássuk be, ők a legnagyobb haza nélküli nép a világon. De az emiatti rossz érzéseiket soha nem vetítették ki ránk. Maguk a kurdok is nagyon megosztottak. Nemcsak az iraki, iráni, szíriai és törökországi, tehát a földrajzi, hanem a politikai és a törzsi széttagoltságuk miatt is. Még Irakon belül is jelentősek a különbségek: egy erbíli és szulejmánijjai ellenőrzőpont teljesen eltérő; előbbinél tisztán kurd, utóbbinál iraki zászlókat is lát az ember, ők sokkal lojálisabbak a központi kormányhoz.
Hogyan lazultak a magyar katonák Erbílben?
Hadi Attila: Muszlim ország lévén az alkoholfogyasztás hivatalosan tilos, de azért lehet bárokat, italboltokat találni. A magyar katonáknak, mint a koalíciós erők többségének nem engedélyezett az alkohol fogyasztása. Ruházati és elektronikai termékek, katonai kiegészítő felszerelések olcsóbban beszerezhetők, mint Magyarországon. A városban működő bazár a katonák számára civil ruha viselése és rejtett fegyver viselés mellett kisebb csoportokban engedélyezett. Kikapcsolódásként jártunk annál a Kossuth-szobornál is, amelyet a bashuri légibázis közelében állítottak 2017-ben az akkori főkonzuli együttműködés eredményeként. Megjegyzem, a parkját olyan becsben tartják, hogy azt több magyar település megirigyelhetné.
Négyszer volt Afganisztánban, melyik volt veszélyesebb?
Hadi Attila: Mindkét esetben nyugodtabb és veszélyesebb időszakok váltották egymást. Afganisztánban is volt olyan periódus, amikor nem volt szükség páncélozott autókat használni a Kabul és az északi tartományok közötti utazáshoz, ami később elképzelhetetlenné vált. Irakban 2014-2017 között forró volt a helyzet. De rizikók folyamatosan adódnak, országos választásokat tartottak mely még mindig nem záródott le teljesen, ősszel a Kurdisztáni Autonóm Régióban jönnek választások. Mindkettő befolyással lehet a biztonságra, csakúgy, mint az USA és az EU által is terrorszervezetnek minősített törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki kiképzőhelyei elleni török műveletek.
Milyen visszhangja van az orosz-ukrán háborúnak? Aggódnak-e a jósolt élelmiszerhiány miatt?
Hadi Attila: Az európai háború egyelőre nem igazán foglalkoztatja az embereket. Lefoglalják őket a saját problémáik. Ugyanakkor az iraki kormány március közepén intézkedett olyan gabonaraktárak létrehozásáról, amelyekkel legalább egy évi terményt képesek felhalmozni.
Ön szerint több iraki vághat neki Európának?
Hadi Attila: Márciusig nem láttuk jelét, de fennállnak kockázatok. Észak-Irak stabil, erőteljesen fejlődik, ha jön is globális válság, szerintem arrafelé nem lesz akkora baj.
Ratalics László
