Huszonkét éve kergették el a magyargyűlölő diktátort

A forradalom Temesváron vette kezdetét. 1989. november 28-án a városi törvényszék koholt vádak alapján olyan döntést hozott, hogy a rendszert a nyugati sajtóban élesen bíráló Tőkés László református lelkésznek és családjának záros határidőn belül el kell hagynia gyülekezetét, templomát, városát, s fellebbezésnek sem adott lehetőséget. A hatóságok azonban elszámították magukat, nem gondoltak a magyar és a román lakosok tömeges és elszánt tiltakozására. Szeptember 17-re virradó éjjel a román titkosszolgálat emberei a tömegbe lőttek, a tiltakozások azonban nem maradtak annyiban.

Az utolsó tömeggyűlés

December 21-én délre Ceauşescu egy tömeggyűlést hívott össze Bukarestben, és a megjelent 100 ezer fős tömeg előtt elítélte a temesvári „vandálok” és „huligánok” cselekedeteit. A Központi Bizottság erkélyéről a „szocialista forradalom” és a román „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” eredményeit ismételgette, szociális juttatások bevezetését jelentette be. A tömegre ez már nem volt hatással. Az első sorokban éljenezték, de hátul a tömeg megbomlott, sokan Temesvár nevét kedzték skandálni. Elszabadult a pokol. A szétszéledő tömeg egy része ellepte a környező utcákat, és antikommunista és Ceauşescu-ellenes jelszavakat kezdett kiabálni: „Le a diktátorral!”, „Halál a gyilkosra!”, „Mi vagyunk a nép, le a diktátorral!”

Egész éjszaka harcoltak a rendfenntartókkal a tüntetők, sokakat lelőttek, ezreket letartóztattak. Hajnalra sikerült Bukarest utcáit megtisztítani, és Ceausescu azt hitte, ura a helyzetnek. Reggel bement dolgozni a pártszékházba, mintha mi sem történt volna. Ezzel egyidőben a bukaresti lakótelepekről óriási tömeg indult meg a belváros felé. Tízre szükségállapotot és gyülekezési tilalmat rendeltek el. A katonai vezetés, látva, hogy itt immár nem huligánok akciójáról van szó, átállt a tüntetők oldalára. Ceausescu december 22-én 12 óra 9 perckor hagyta el repülővel a hadiszállását, amikor a tüntetők már a „spájzban” voltak, de még aznap elfogták Targoviste közelében. Ott őrizték egy laktanyában három napig, majd december 25-én egy sebtében felállított rögtönítélő bíróság a román nép ellen elkövetett bűneiért és a nemzetgazdaság tönkretételéért halálra ítélte, és azonnal ki is végezte.

  
Nicolae és Elena Ceausescu kivégzése

A gyilkosok java megúszta

A Román Forradalom halálos áldozatainak száma: 1104. A december 22-e előtti vérengzések és a következő napokban elkövetett terrorista támadások ügyében nagyon kevés büntetőjogi eljárás indult, és amelyek elkezdődtek, azokban is vagy felmentés született, vagy a vádlottak rövid időn belül kegyelemben részesültek. Az első szabad választásokat 1990 májusában tartották Romániában, addig a Ceausescuval szembefordult kommunisták, Ion Iliescu és Petre Roman nevével fémjelzett Nemzeti Megmentési Front irányította az országot.

Ceausescu Debrecen

Nicolae Ceausescu és Kádár János 1977. júniusában egyik napon Debrecenben, másnap Nagyváradon tanácskoztak. A román diktátor gépe június 15-én, reggel 9 órakor szállt le Debrecenben. A repülőtéren várta őt Kádár János és néhányfizetett integető. Mégbeszélésük még délelőtt megkezdődött az MSZMP Hajdu-Bihar megyei bizottságának székházában, egy Lenint ábrázoló festmény alatt. Estig éretekeztek, majd Ceausescu Nagyváradra repült. Másnap Kádár látogatta meg ott a román főtitkárt.

Az erdélyi magyarokról...

Kádár és Ceausescu tájékoztatta egymást a pártja előző kongresszusának döntéseiről, illetve azok végrehajtásáról, a belügyi helyzetről. Megállapították, hogy jól haladnak a történelmi útjukon, népeik egyre jobban élnek, a külkereskedelem növekszik a két ország között, egészen pontosan kétszeresére nőtt az 1971-1975-ös évekhez képest és újra meg fog kétszereződni 1980-ra. Kádár és Ceausescu kiáll a béke mellet és a fegyverkezési verseny leállítását követeli, ezt a két dolgot, mint mondták, pedig csak a szocialista összefogás érheti el. Magyar részről szóba került az erdélyi magyar kisebbség helyzete, amiről a korabeli sajtó nem írhatott szabadon. A választ a jugoszláv eredetű híd-elmélet adta meg, mely szerint a kisebbségnek egy hidat kell képeznie a születési országa és az anyaországa közt. Nem sokkal később Kádáréknak azzal kellett szembesülniük, hogy a románok rendszeresen szabotálják az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatban hozott döntéseket – olvasható az Index Tegnapi újság című rovatában.

    
Ceausescu meleg fogadtatása Debrecenben 1977. június 15-én