Húsz év alatt egyetlen egyszer reklamáltak hálapénz miatt
Magyarországon 1998. január elseje óta létezik írott formában betegjog, ami az egészségügyi ellátás során érvényesülő jog – a lehető legtágabb értelemben értendő, függetlenül attól, hogy az ellátást egészséges vagy beteg személy veszi igénybe. Hazánkban 19 betegjogi képviselő igyekszik megoldani az ország valamennyi egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszát. Kristóf Péterrel, Hajdú-Bihar megye képviselőjével beszélgettünk.
Cívishír: Az egészségügyi törvény sok jogot sorol fel, amelyek némelyike elég nehezen megfogható, az emberi méltóság határait nehéz minden esetben pontosan meghatározni. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Kristóf Péter: Az egészségügyi ellátás során a beteg ember méltóságát tiszteletben kell tartani. Fontos a megfelelő hangnem, hogy az ellátás előtti várakoztatás csak méltányolható okból és ideig történjen, ne fordulhasson elő hátrányos megkülönböztetés. Biztosítani kell a beteg ellátása során az intimitást, a szeméremérzet tiszteletben tartását, a kellő diszkréciót.
Cívishír: A betegjogi képviselet intézménye térítésmentes, az állam által nyújtott jogvédelem. Ezzel tisztában vannak az emberek?
Kristóf Péter: Tapasztalataim szerint az eltelt évek során tájékozottabbak lettek, köztük abban a kérdésben is, hogy a betegjogi képviselet intézménye számukra ingyenes. Sokat javult az emberek jogtudatossága, amiért mi, betegjogi képviselők és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat is sokat tesz. Napjainkra már számos beteg és hozzátartozó előtt ismert, hogy melyek az egészségügyi törvénybe iktatott betegjogok, és szükség esetén hogyan élhetnek a betegjogi képviselők általi segítségnyújtással.
Cívishír: Az egészséghez való jog mindenkit megillet. Mi történik akkor, ha ez mégis csorbát szenved?
Kristóf Péter: A betegjogi képviselő eljárását szintén jogszabály, így az 1997. évi CLIV. törvény és az 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szabályozza. Ennek értelmében a betegjogi képviselő a betegtől kapott írásbeli meghatalmazás alapján járhat el és panaszt tehet az adott egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, illetve fenntartójánál, melyre 30 napon belüli választ kell kapjon. Természetesen közvetlenül a beteg is fordulhat akár az intézmény vezetőjéhez vagy a fenntartóhoz, ebben az esetben is megilleti panaszának kivizsgálása és az arra történő 30 munkanapon belüli válaszadás.
Cívishír: Felismerik egyáltalán az emberek, ha őket jogsérelem éri egy egészségügyi intézményben?
Kristóf Péter: Véleményem szerint az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők, avagy a törvényes képviselőik, hozzátartozóik tájékozottak, és tisztában vannak az őket megillető betegjogokkal, de kellő tájékozottság hiányában fordulhatnak a területileg illetékes betegjogi képviselőhöz is.
Cívishír: Leggyakrabban milyen esetekkel keresik fel Önt?
Kristóf Péter: Általánosságban elmondható, hogy egyrészt etikai jellegű panaszokkal fordulnak hozzám, másrészt szakmai eredetű problémákkal.
Cívishír: Az ellátáshoz kapcsolódó panaszok közül mik a leggyakoribbak és mik az intézményt érintő panaszok?
Kristóf Péter: Az egészségügyi ellátáshoz való jog, illetve az emberi méltósághoz való jog sérelmét említem meg, mint a két leggyakrabban előforduló betegjogi jogsérelmet.
Cívishír: Hálapénzzel kapcsolatban szoktak panasszal élni a betegek?
Kristóf Péter: Kimondottan hálapénzzel kapcsolatos megkereséssel hozzám a közel két évtizedes betegjogi képviselői tevékenységem ideje alatt egy esetben fordultak.
Cívishír: Miután felveszik Önnel a kapcsolatot, a betegek hány százaléka tereli jogi útra az esetet az őt ért sérelem miatt?
Kristóf Péter: Erre vonatkozóan nem rendelkezem statisztikai adatokkal, mert a legtöbb esetben nem kapok visszajelzést a panaszosoktól az esetleges peres eljárások megindításáról. A betegjogi képviselő a peres ügyekben pedig nem jár el.
Cívishír: Ön nyomon követi, ha panasz hatására valami megoldódott?
Kristóf Péter: Minden olyan esetet nyomon követek, amikor a panasztétel általam vagy a közreműködésemmel történik.
Cívishír: Volt, aki kórházi fertőzés miatt fordult Önhöz?
Kristóf Péter: A megkeresések tárgya sokrétű, egyedi ügyekben köteles vagyok a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.
Cívishír: Egyes kórházakban nincsenek meg a megfelelő higiéniai körülmények. Sok esetben nincs vécépapír, folyékony szappan, vagy kézfertőtlenítő. Ilyenkor kihez fordulhat a beteg vagy a látogató?
Kristóf Péter: Általánosságban célszerű közvetlenül az adott kórházi osztály vagy szakambulancia ápolási vezetőjéhez vagy a higiéniáért felelős egészségügyi dolgozóhoz fordulni ilyenkor. Az ilyen jellegű, ellátási környezetet érintő megkeresések alkalmával is segítek megfogalmazni az adott panaszt, illetve jómagam is élhetek szóbeli és írásbéli észrevételezéssel.
Cívishír: Csak állami fenntartású intézményekből érkezhet panasz a betegjogi képviselőhöz vagy magánellátásából is?
Kristóf Péter: Természetesen valamennyi magán vagy államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató tevékenységével kapcsolatban felmerült panasz esetén fordulhat beteg a területileg illetékes betegjogi képviselőhöz. Minden egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál jól látható helyen ki kell függeszteni a betegjogi képviselő elérhetőségét.
Cívishír: Akkor is fordulhatok a betegjogi képviselőhöz, ha nem működik a lift, netán túlzsúfolt a váró, vagy ha olyan esetet tapasztalok, amikor a személyzet nem megfelelő hangnemet üt meg egy beteggel?
Kristóf Péter: Alapvetően az egészségügyi szolgáltató vezetőjének célszerű jelezni a tapasztalt hiányosságokat, de természetesen amennyiben az adott esetben az egészségügyi ellátáshoz való betegjog sérülését vélelmezi a beteg, akkor akár a betegjogi képviselőhöz is lehet fordulni az adott problémával.
Cívishír: Mit tapasztalnak, mennyire tájékoztatják a betegeket a betegségükről, a kezelésekről és a gyógyulásuk folyamatáról?
Kristóf Péter: Tapasztalataim szerint az egészségügyi ellátások alkalmával megfelelően és hatékonyan érvényesíthetik a tájékoztatáshoz való jogukat a betegek és hozzátartozóik egyaránt.
Cívishír: Ön Hajdú-Bihar megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is képviseli a betegek jogait. Hol van több panasz a két megyében?
Kristóf Péter: Nem célszerű és nem is lehet összehasonlítani a két területet, mert Hajdú-Bihar megye valamennyi járása az illetékességi területemhez tartozik, Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont csupán három, és az egészségügyi ellátás progresszivitási szintjei is eltérőek a két megyében.
Cívishír: Láttunk arra is példát, hogy az orvos azt mondta, a beteg kaphat fájdalomcsillapítót, ha kér, azonban a nővér ezt megtagadta. Mit lehet ilyenkor tenni?
Kristóf Péter: A fájdalomcsillapításhoz minden betegnek joga van. Éppen ezért az említett esetben haladéktalanul értesíteni kell a kezelőorvost, illetve amennyiben az adott ellátás kapcsán panasszal kívánna élni a beteg, akkor fordulhat a betegjogi képviselőhöz is.
Cívishír: Hányan keresik fel fogadóóráján Debrecenben? Területileg másfajta panaszokkal keresik-e meg?
Kristóf Péter: A debreceni fekvőbeteg-ellátó intézményekben tartott fogadóóráimon változó számban fordulnak hozzám az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve a törvényes képviselőik, hozzátartozóik. Jellemző, hogy a megkeresések tárgya egy városban az alap- és szakellátásokat egyaránt érintheti, ugyanakkor egy kis település egészségügyi szolgáltatására vonatkozóan csak alapellátást érintő megkeresés érkezhet.
Cívishír: Önnek milyen beszámolási köztelezettsége van?
Kristóf Péter: A jogszabály által rám rótt feladatom ellátásáról szakmai feletteseimnek rendszeresen beszámolok, illetve évente egyszer az Integrált Jogvédelmi Szolgálat felé.
Fogarasi Renáta
