Hajdúsámsonban is ragaszkodnak az orvosi ügyelethez
Az orvosi ügyelet tervezett átszervezése és a megye egészségügyének helyzete volt a legtöbb kérdést, hozzászólást kiváltó napirendi pont a megyei közgyűlés ez évi utolsó, december 16-i ülésén. A közgyűlést Kaba látta vendégül, a kisváros művelődési házának nagytermében 21 képviselő szavazott az előterjesztéseben szereplő napirendi pontokról.
Még mielőtt azonban ezekre tért volna Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) elnök, kérte, külön szavazzanak Kiss László (Momentum) előterjesztéséről. A javaslat arról szólt, hogy a közgyűlés kötelezze el magát, 2024 végéig befejezik a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló közötti szakaszának négysávosítását (12,1 kilométerről van szó). Az előterjesztő név szerinti szavazást kért. Ménes Andrea (Fidesz-KDNP) frakcióvezető a bizottsági többségi vélemény alapján okafogyottnak minősíttette képviselőtársa előterjesztését, mivel az előző közgyűlésen Kiss László is megszavazta az összes felfüggesztett útfejlesztési projekt folytatását, így a 4-es főút Szoboszló és Debrecen közötti négysávosítását is. Végeredményben nem kapta meg a szükséges támogatottságot a Kiss-javaslat.
A jól bevált rendszer
A megye egészségügyi helyzetéről, valamint a covid-járvány elleni védekezésről Bálint Bálint László megyei tisztifőorvos és Korcsmáros Ferenc, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) regionális igazgatója számolt be. Ezt Korcsmáros Ferenc kezdte, mégpedig a Csató Gábornak, az OMSZ főigazgatójának és Takács Péter egészségügyi államtitkárnak a prezentációjával.
– 2021 júliusában Hajdú-Biharban indult el az új orvosi ügyeleti rendszer tesztje. Átvettük az egész megyét lefedő 22 telephelyet, a 16 hónap alatt 45 ezer ellátási eseményt regisztráltunk. Tehát van tapasztalatunk a rendszer működéséről – mondta Korcsmáros Ferenc, aki leszögezte, a megyeszékhelyi központtal megvalósult az egységes ügyeleti hívás rendszere. A tapasztalat alapján az ügyeletekre hétköznap 16-22 óra, hétvégén 8-10 óra között mennek a legtöbben, ez akár a háziorvosi rendelési idő meghosszabbításának is tekinthető. Ekkor a háziorvosi jelenlét nem nélkülözhető a rendszerből.
– Az látszik, hogy 22 telephelyet nem lehet feltölteni háziorvossal. Meg kell teremteni, hogy járási szintig 16-22, hétvégén 8-14 óra között legyen ügyeleten háziorvos, mert igény van rá – folytatta a mentőszolgálat regionális vezetője. – Ezt követően klasszikusan sürgősségi feladatot ellátók, tehát mesterszakon végzett egészségügyi szakemberek, mentőtisztek is elegendőek az ügyeleten. Nem vonul ki tehát az orvos a rendszerből, de ezek már szűkített telephelyszámon, a megye öt településének hat központjában lesznek állandó jelleggel. Mivel este tíz után nincsenek nyitva gyógyszertárak, ezért az ügyeletek gyógyszerezését is bővíteni kell. Ugyancsak a jövő metódusa lesz, hogy az ügyeleti ellátásban nem vehetők figyelembe a járás- és a megyehatárok. Ennek a tervezetnek a bevezetési időpontját még nem lehet tudni, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi rendszer 2023. január 31-ig életben lesz – közölte.
A hozzászólásokat Szegi Emma (Fidesz-KDNP), Kaba polgármestere kezdte azzal, hogy ami elhangzott, arról sem a polgármesterekkel, sem a háziorvosokkal nem egyeztetett az OMSZ.
Ménes Andrea Vámospércs polgármestereként elmondta: városa az utak kereszteződésében, jól megközelíthető helyen van, és az elmúlt években kistérségi egészségügyi ellátóközpontot alakítottak ki. A járási központ Nyíradony lett, ami a körzet legészakabbibb települése, Álmosdhoz több mint 40 kilométerre. A betegek több helységből nehezen jutnak el oda orvosi ügyeletre.
– Nem Nyíradony ellen vagyok, de a mostani intézkedéssel megnyirbálták a vámospércsiek esélyét, hogy hozzáférjenek az ügyeleti ellátó rendszerhez – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, a frakcióval megbeszélve arra kérik az OMSZ igazgatóját, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az eddigi helyeken megtartsák az ügyeletet. Már csak azért is – jegyezte meg –, mert ez egy jól bevált rendszer.
Kosztin Mihály (Momentum) csatlakozott Ménes Andreához, kiegészítve azzal, hogy gondolják újra a receptírást, akut problémák esetén gyorsan kell a gyógyszer.
Polgármesterként ledöbbentett az, amit hallottunk az orvosi ügyeletek átszervezéséről – mondta Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP), Hajdúsámson polgármestere. – A megye hatodik legnagyobb településén megszüntetni a mentőszolgálatot akkora hátralépés, amit nem tudok elfogadni. Mentési pontot hoztunk létre, az jól működik, az ottani 12 órás szolgálatot kellene 24 órásra kiterjeszteni.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) sárrétudvari polgármestere elmondta, náluk ügyeleti pont működik, kérte, maradjanak meg ezek a pontok, különben nehéz helyzetbe kerülnek.
Nádudvar polgármestere, Maczik Erika meghívott vendégként szólt a témához: - A megye orvosi ügyeleti térképén nem látom Nádudvart. Az ügyeleti pontunk maradjon meg! Mentési pont is működik Nádudvaron, az a mentőállomássá fejlődés útján van. Kiss László a püspökladányi tapasztalatok alapján megerősítette, Ladányban többször nem volt orvos az ügyeleten.
Pajna Zoltán a határozati javaslatban kérte, hogy a jelenlegi, a 22 orvosi ügyeletből álló ellátási rendszer maradjon meg. Ezt egyhangúlag fogadta el a közgyűlés azzal együtt, hogy a gondoskodás és nem az elégedetlenség hangjai nyilvánultak meg a napirendipont tárgyalásakor.
Reagálásában Korcsmáros Ferenc jogosaknak tartotta a felvetéseket. Hozzátette, az orvosi ügyeletekre vonatkozó jogszabályt elfogadta a parlament, az alapellátás elkerül az önkormányzatoktól.
„Covid-áldozatokról” is szó esett
A napirendipont második részében Bálint Bálint László beszélt a lakosság egészségi állapotáról, értékelve a covid elleni védekezést. Megállapította: megyénkben a népességfogyás mértéke alatta van az országos és a régiós átlagnak. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban lényegesen magasabb, viszont megyénk életkori kilátásai kicsivel jobbak az országosnál és a régiósnál is. Bár az utóbbi három évben csökkent az átlagéletkor, ez betudható a járványnak.
– A háziorvosi rendszer fejlesztése, a szűrővizsgálatok igénybevétele javítja az életkilátásokat; a vezető halálokok a keringési- és a rosszindulatú daganatos betegségek. Tapasztalható, minél hosszabb az életünk, annál nagyobb esetben alakulhat ki daganatos betegség, ami a korai felismerésével egyre inkább krónikus betegséggé alakul át – hangoztatta. A covidos tapasztalatokról elmondta, hogy a járványt lassan magunk mögött hagyjuk, de a vírus minden bizonnyal velünk marad, bár már nem olyan súlyos tünetekkel és következményekkel. Többször is áteshetünk ezen a betegségen, és idővel valószínűleg belesimul a többi légúti betegségbe. Hajdú-Biharban 2020-ban 553, 2021-ben 1144 halálos áldozata volt a covidnak, 85 százalékban 60 éven felüliek.
A megye egészségügyi helyzetéről szóló részt is ellenszavazat nélkül fogadták el a közgyűlés jelen lévő tagjai.
Ha bebukik a civil, jön az állami
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségének tájékoztatóját is egyhangúlag fogadta el a grémium. Előtte Nagy Kálmán, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei igazgatója mutatta be szervezete munkáját. Mint mondta szervezetileg a Belügyminisztériumhoz kerültek. A munkájukat a szociális és a gyermekvédelmi törvény határozza meg, mindkettő átalakítás előtt áll. Megyénkben 1100 szociális-, 200 gyermekvédelmi ellátott van, akik mellett 600 és 200 személy dolgozik. A szervezet nunkájában szükség lesz egy paradigmaváltásra, ami magában foglalja egyebek mellett néhány tevékenység egyházi fenntartásba történő átadását, továbbá korszerűsítéseket, felújításokat, új szolgáltatások bevezetését. 2023 első negyedévében a sárrétudvari, majd a derecskei gondozóházakba beköltözhetnek a lakók azért, hogy kisebb, a hétköznapi élethez közelebb álló közösségekben élhessenek. A gyermekvédelmi szakellátásban a lakásotthonok felújítása, speciális szükségletű gyerekek ellátási igényeinek kielégítése szerepel. Kiemelt céljuk a minőségi szolgáltatás megteremtése. Ezt jelenleg az állam mellett az önkormányzatok, az egyházak, a civilek és az egyesületek is végzik. Állami fenntartóként azonban ők a garanciái annak, hogy ha valaki a szolgáltatással „beszorul”, akkor nekik rendelkezésre kell állniuk.
Ezt követően rapid üzemmódra kapcsolt a közgyűlés. Pillanatok alatt egyhangú szavazással elfogadta a megyei önkormányzat ez évi költségvetésének módosítást, a 2023 január 1. és az éves költségvetés elfogadása közötti időszakra az átmeneti költségvetést. Az ismételten módosított ez évi költségvetés bevételi és kiadási főösszege kétmilliárd-hetvenmillió forint. Elfogadták továbbá az önkormányzat ellenőrzési tervét.
KZs