Hajdú-bihari nagyberuházások: nincs ütemezés

Kiemelten fontosnak tartja a Hajdú-Bihart érintő közlekedési fejlesztéseket az új kormány, de egyelőre nem közölt konkrét döntést arról, mikor és milyen forrásból folytatódhatnak a vármegye nagyobb közlekedési beruházásai. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium a Cívishír megkeresésére azt írta: jelenleg tart az előző kormányzattól örökölt gazdasági helyzet, valamint a folyamatban lévő beruházások átfogó felmérése. A tárca szerint erre azért van szükség, hogy pontos képet kapjanak az ország pénzügyi mozgásteréről, továbbá az előkészítés alatt álló projektek szakmai, műszaki és pénzügyi helyzetéről.
A minisztérium válaszában azt is közölte, hogy az egyes projektekhez kapcsolódóan akkor tájékoztatják majd a lakosságot, ha bővebb információkkal rendelkeznek. A válaszból az következik, hogy a kormányváltás után egyelőre nincs nyilvánosan közölt új ütemezés, forráskeret vagy projektlista az M4 Hajdú-Bihart érintő folytatásáról, a Debrecen–Nyíregyháza közötti vasútfejlesztésről, valamint a mellékutak vármegyei felújításáról.
A Cívishír június 4-én küldött sajtómegkeresést a tárcának, a válasz július 2-án érkezett meg. A kérdések három nagyobb témát érintettek: az alsóbbrendű utak felújítását, az M4-es gyorsforgalmi út hiányzó szakaszait, valamint a 100-as vasútvonal Debrecen és Nyíregyháza közötti részének korszerűsítését.
Mely utak újulhatnak meg?
A minisztériumtól azt kérdeztük, valóban uniós forrásból tervezik-e a 3 és 4 számjegyű utak felújítását, mekkora keret állhat rendelkezésre országosan és Hajdú-Biharban, és bekérték-e a vármegyéből a felújításra javasolt útszakaszok listáját. Arra is rákérdeztünk, mely hajdú-bihari utak szerepelnek ezen a listán, mikor születhet döntés, és mikor kezdődhetnek el az első kivitelezési munkák.
Ezekre a kérdésekre a minisztérium nem adott tételes választ.
A mellékutak állapota Hajdú-Bihar több térségében régóta visszatérő téma. A TOP Plusz keretében országosan jelenleg is futnak olyan fejlesztések, amelyek a 4 és 5 számjegyű utak korszerűsítését célozzák. A pályázati portál július 1-jei közlése szerint 119 projekt megvalósítása zajlik, ezek 331,7 kilométernyi útszakaszt érintenek, összesen 61,2 milliárd forint értékben. További 15 projekt előkészítése is folyik.
A Magyar Közút tájékoztatója alapján a TOP Plusz egyik célja kifejezetten az alacsonyabb rendű, 4 és 5 számjegyű kül- és belterületi állami utak felújítása, elsősorban azért, hogy javuljon a kisebb települések, a járásközpontok, az iparterületek és a munkaerőpiaci központok elérhetősége.
Az M4-esről sincs hír
Az M4-es gyorsforgalmi út Hajdú-Bihart érintő további építéséről szintén nem közölt konkrétumot a minisztérium. A Cívishír arra kért választ, mi az új kormány jelenlegi álláspontja, milyen előkészítettségi állapotban vannak a hiányzó szakaszok, van-e érvényes ütemterv, és milyen műszaki tartalommal tervezik megépíteni a Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti részt.
Az M4 hiányzó szakasza különösen a Sárrét településeit érinti érzékenyen, hiszen a térségben a 42-es főút forgalma jelentős terhet ró Püspökladányra, Bárándra, Földesre és Berettyóújfalura is. A Cívishír korábban arról írt, hogy az akkori minisztériumi válasz szerint a Kisújszállás-kelet és Berettyóújfalu közötti, mintegy 61 kilométeres hiányzó szakasz megépítése 2029–2032 között várható.
A beruházási adatbázisban külön szerepel a Püspökladány–Berettyóújfalu közötti szakasz előkészítése. A leírás szerint ez a rész 29,5 kilométer hosszú, 2x2 forgalmi sávos, később autópályává fejleszthető autóútként épülhetne meg.
Vasútfejlesztés: marad a bizonytalanság
A Debrecen–Nyíregyháza közötti vasúti fejlesztésről sem közölt új ütemezést a minisztérium. A Cívishír arra kérdezett rá, hogy napirenden van-e továbbra is a 100-as vasútvonal érintett szakaszának korszerűsítése, vagy a korábban leállított beruházás tartósan kikerült a megvalósítandó projektek közül. Arra is választ kértünk, hogy ha a fejlesztés napirenden van, milyen műszaki tartalommal és milyen ütemezéssel számolnak.
A Debrecen–Nyíregyháza vasúti szakasz korszerűsítése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került. A Debrecen–Nyíregyháza közötti vasúti fejlesztéshez kapcsolódóan június 8-án is megjelent egy közbeszerzési hirdetmény, igaz, nem új eljárásként, hanem a már futó tender módosításaként.
A hirdetmény szerint a szakminisztérium ajánlatkérőként a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasúti vonalszakasz biztosítóberendezésének, távközlésének és ETCS2 rendszerének tervezésére és kiépítésére keres vállalkozót. A dokumentum alapján a munka a 100-as vasútvonal nagyjából 47 kilométer hosszú, kétvágányú, villamosított szakaszát érinti, összesen 94 vágánykilométeren. A becsült érték nettó 60 milliárd 552 millió forint, a szerződés tervezett időtartama 48 hónap.
A hirdetményből az is látszik, hogy a beruházás finanszírozása továbbra sem teljesen lezárt kérdés. Az eljárás feltételes, mert a szerződés teljes pénzügyi fedezete az eljárás megindításakor nem állt rendelkezésre. Ez alapján a vasúti fejlesztéshez kapcsolódó közbeszerzés nem tűnt el a rendszerből, de a hirdetmény alapján önmagában az sem állítható, hogy a teljes beruházás finanszírozása már megvan.























































