Füstbe ment ígéretek a debreceni Nagyállomáson (is)

A peronon állsz, várod a vonatot. A hangosbemondó épp bejelenti, hogy a vasútállomás teljes területén tilos a dohányzás – miközben melletted valaki nyugodtan pöfékel, a füst pedig lassan körbefon. Szólni nem mersz, a vasutasok sem szólnak, mi több, az egyik vonatkerék-kalapáló maga is cigarettázva lóbálja munkaeszközét. Papíron füstmentes az állomás, a valóságban viszont úgy füstöl, mintha – kis túlzással – a gőzmozdonyok kora nem ért volna véget.

Akkor lehet vagy nem lehet?

„A vasútállomás és a pályaudvar egész területén tilos a dohányzás!” – harsogja a hangosbemondó a debreceni Nagyállomáson, miközben a peronon egy férfi kényelmesen pöfékel, a bejáratnál pedig egy vasutas támasztja a falat cigarettával a kezében. De ugyanez a helyzet a vidéki állomásokon is, sőt láttunk már dohányzó kalauzt is, aki elektromos cigarettáját vette elő, amíg az Interrégió két percig az állomáson tartózkodott. A törvény pedig világos, a tiltás egyértelmű, mégis sokszor az az érzése az utasnak, hogy a dohányfüst a vasútállomáson éppúgy hozzátartozik a mindennapokhoz, mint a menetrend vagy a kalauz sípja.

Ezeket tapasztalva a Cívishír megkérdezte a MÁV-ot: akkor most lehet dohányozni vagy nem? Ha nem, miért nem tartatják be a tilalmat? Mi történik, ha valakit tetten érnek? Van-e bírság? És egyáltalán: hány embert büntettek meg az idén?

Bírság: ritka, mint a fehér holló

A vasúttársaság kommunikációs igazgatósága szerint a dohányzás az elmúlt tíz évben „erősen csökkent” a vonatokon és az állomásokon, köszönhetően a nemdohányzók védelméről szóló törvénynek. Elismerik ugyan, hogy „időnként előfordul”, hogy valaki rágyújt a peronon vagy az épületen belül, de szerintük ez már csak néhány renitens szokása.

A MÁV 2013-ban minden állomására kihelyezte a tiltást jelző piktogramokat, ezeket rendszeresen ellenőrzik, és ha valami miatt eltűnik onnan, pótolják. A tilalmat a hangosbemondó is ismétli. A dolgozókat többször tájékoztatták a szabályokról, és a dohányos munkatársaknak az utasforgalomtól számított 5 méteren túl jelöltek ki dohányzóhelyeket.

A papírforma tehát megvan – a valóság viszont más képet mutat.

A MÁV válaszából kiderül: a nemdohányzók védelme érdekében minden vasutas és a szolgálatban lévő biztonsági személyzet köteles figyelmeztetni a szabályszegőt. Ha az illető nem hagyja abba, felszólíthatják, hogy hagyja el az állomást, sőt pótdíjat is kiszabhatnak.

Csakhogy a MÁV szerint az utas is megkérheti a dohányzót, hogy tegye el a cigarettát. Itt persze adódik a kérdés: vajon milyen reakciót várnak attól az utastól, aki felszólít egy ismeretlen, esetleg indulatos dohányost? És mi történik, ha az illető csak legyint? A vasúttársaság logikája szerint ekkor szólni kell a MÁV munkatársainak, akik, ha éppen a közelben vannak, intézkedhetnek.

Elméletben a szabályszegő dohányos a vonaton 25 ezer forintos pótdíjat kaphat, és a hatósághoz is továbbítják az ügyét. Ehhez azonban tettenérés kell, és nem elég a csikk látványa – bizonyítani kell, ki gyújtott rá. Ha a szabályszegő nem működik együtt, a hatóság bevonása is szükséges.

A számok azonban magukért beszélnek: a MÁV debreceni igazgatóságának területén 2022-ben 14, 2023-ban 19, 2024-ben 31, idén pedig eddig mindössze 13 esetben szabtak ki bírságot. Ez nagyjából annyi, amennyit egy forgalmasabb állomáson egy-két óra alatt saját szemünkkel láthatunk.

A valóság és a látszat

A MÁV tehát tisztában van a problémával, de válaszából nem derül ki, milyen új módszerekkel, határozottabb lépésekkel kívánná betartatni a dohányzási tilalmat. A jelenlegi gyakorlat inkább az utasok önkéntes fellépésére, a dolgozók alkalmi intézkedésére és a ritkán alkalmazott bírságra épül.

A helyzet ettől aligha fog javulni. Aki ma Debrecenben vagy más állomáson peronra lép, jó eséllyel találkozik majd füstölgő emberekkel – köztük vasutasokkal is. A törvény és a hangosbemondó szavai eközben ott lebegnek a füstben, lassan elenyészve, mint egy elhamvadó cigaretta vége.

A MÁV válaszaiból tehát kiderül, hogy a társaság maga is látja: a dohányzási tilalom nem érvényesül maradéktalanul az állomásokon és a vonatokon. Bár a tiltás jelzése és a szabályok papíron rendben vannak, a végrehajtás esetleges, a bírság ritka, az utasok pedig nem szívesen vállalják a konfliktust a dohányzókkal. Így a helyzet a közeljövőben aligha változik. A füst tehát marad, a vasútállomások tiszta levegője pedig továbbra is csak a szabályzatban létezik.

CH