Földárverés: milliárdokat költött néhány hajdú-bihari

A kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását támogatja a szaktárca azzal az intézkedéssel, amelynek keretében újabb 10 hektárt meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz – közölte szeptember 29-én az Agrárminisztérium. Az állam ezúttal csaknem 9 ezer hektár földrészletet kínál megvételre.

Legutóbb júliusban tartottak árverést, hajdú-bihari földterületekre akkor is lehetett licitálni, és a minisztérium által közreadott táblázatból leginkább az derül ki: „kisemberek” nem nagyon rúghattak labdába – a földek jelentős részét igencsak tehetős vállalkozások vásárolták meg, egy-két kivételtől eltekintve, a nyertesek vagy családjaik régóta komoly szereplői a térség agráriumának. A 18 meghirdetett tételből 13-at ők „vittek el”.

A képzeletbeli dobogó legfelső fokára az 1991-ben alapított Balmaz-Sütöde Kft. ügyvezetőjének, Fülep Zsoltnak a fia, Fülep Ádám állhatott fel, aki egy ebesi 147 hektáros földterületet 1 milliárd 146 millió forintért vásárolt meg.

Nem sokkal maradt le tőle a sertéstenyésztéssel foglalkozó hajdúszoboszlói Sain Farm Kft. ügyvezetője, Sain Krisztián, aki mintegy 940 millió forintért vásárolt. Igaz, ebből az összegből nem egy, hanem hét, összesen valamivel több mint 150 hektár nagyságú földet vett meg. Egyet Derecske határában, hatot pedig Hajdúszovátnál. A legtöbbet, mintegy 300 millió forintot egy 35,8 hektáros szováti területért fizette.

A mezőgazdaságban a Gáspár név ismerősen cseng, hiszen Gáspár Gyula évtizedek óta Hajdú-Bihar agráriumának fontos szereplője. Ő az ügyvezető igazgatója az 1990-ben alakult családi vállalkozásnak, az AGROPOINT Kft.-nek, amely a cég honlapja szerint négy fő területen, növénytermesztésben, állattenyésztés (húsmarha, hal), integrációban és díjugratásban van jelen. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a vállalkozás nettó árbevétele 2024-ben 1,4 milliárd forint volt.

Gáspár Gyula családtagjai, Gáspár Dorisz és Gáspár Alicja Zdzislawa közösen pályázott egy hajdúszováti 139 hektáros földterületre, amelyhez végül a licitáláson 693,5 millió forintért jutottak hozzá. Gáspár Alicja Zdzislawa egy szintén hajdúszováti, 27,7 hektáros földet is megvett, 154,6 millió forintért. A debreceni Frommer Dóra Ebesnél vásárolt két földterületet, egy 16,2 hektárost 124 millióért, egy 23,1 hektárost pedig 172 millióért vett meg. 

Frommer Dóra a cégadatok szerint vezető tisztségviselője a debreceni székhelyű Szamosmenti Csomagoló Kft-nek, amely 2024-ben nettó 251 millió forintos árbevételt ért el. Apja, Frommer Lajos a növényvédőszerek, vetőmagok, műtrágyák, vegyesiparcikkek nagykereskedelmével, mezőgazdasági áruházak üzemeltetésével foglalkozó Farmmix csoport vezetője. A cég 2024-ben nettó 8,1 milliárd forintos árbevételt produkált.

Érdemes még megemlíteni Kovács Gusztávnét, aki a gabona, feldolgozatlan dohány, vetőmag, valamint takarmány nagykereskedelmére szakosodott kabai AXANIT Kft. ügyvezetőjének, Kovács Gusztávnak a felesége. A hölgy Kabán 53 hektárt 255 millió forintért szerzett meg.

A felsorolt nyertesek természetesen nem először pályáztak, és valószínűleg nem is utoljára, a korábbi árveréseken is jutottak már földhöz. Ez az öt szereplő tehát a júliusi liciten mintegy 556 hektár termőföldet vásárolt meg 3 milliárd 485 millió forintért, míg a név szerint nem említett másik öt gazdálkodó összesen 130 millió forintért 56 hektár tulajdonosává vált. 

Az Agrárminisztérium által közzétett adatokból az egyébként nem derül ki, hogy a júliusi árverésen valójában kellett-e licitálni egy-egy földterületre, vagy a jelentkezők a kikiáltási áron, verseny nélkül szerezték meg azokat. 

Legközelebb november 6-án tartanak árverést Hajdú-Biharban, akkor egy-egy darvasi, debreceni, hajdúsámsoni, hajdúszoboszlói, nádudvari és zsákai terület kerül kalapács alá.

Hajdú-Biharban a legdrágább a termőföld

A föld piacán szükségszerűen nyomot hagynak a megváltozott gazdálkodási körülmények. Ezek többsége sajnos romlást mutat, ezért, főként a kisebb birtokok tekintetében, azt látjuk, hogy nő az eladásra szánt területek száma – közölte a Cívishírrel Fórián Zoltán az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője.  - Ez a földpiaci forgalom növekedésében is testet ölt. Ezzel együtt a birtokok értékének megítélése is változik. A megváltozott klíma által erősebben érintett területek értéke már nem emelkedik, miközben a jobb adottságúak, az öntözhetők értéke továbbra is nő.

Hozzátette: a földárat befolyásoló tényezők sora igen hosszú. A mai napig használatban van az aranykorona- rendszer, amely szerinte már messze nem mutatja az adott földterület használati értékét. Úgy véli, időszerű lenne egy, a föld termőképességét, talajtani és egyéb használati adottságait figyelembe vevő értékelési rendszer szakmai konszenzuson alapuló kialakítása. De emellett is számos olyan tényező van, amely az adott terület értékét befolyásolja. Ilyen lehet az elhelyezkedés, a mikroklíma, a határosság (együtt művelhetőség), a vízellátottság, a megközelíthetőség, a térség gazdasági potenciálja, az agrártámogatási rendszer motivációi, így például a gazdaságátadás, a fiatal gazdák támogatása – fűzte hozzá.

A mellékelt grafikon görbéinek emelkedése Fórián Zoltán előrejelzése szerint ebben az évben megtorpan. Ennek oka a növekvő földkínálat és a matematika. A vevők kiszámolják, hogyan térül meg a vásárlás, a bérletet ki tudják-e gazdálkodni. Ennek jelentősége az általánosan romló mezőgazdasági jövedelmezőség tükrében egyre nagyobb. Sok földbérletet adnak vissza mostanában amiatt, mert nem tudja a bérlő kitermelni annak díját, ami tovább emeli a piaci turbulenciát.

A grafikonon jól látszik, hogy a földtulajdonosok eddig sikeresen emelgették évről-évre a bérleti díjakat valamihez kötve, de úgy vélem, e téren is elkezdődött és erősödik a differenciálódás. Előrejelzésem szerint hamarosan jellemző lesz a déli vármegyék és az északiak közötti akár ellentétes irányú földárváltozás is - fogalmazott. - Anélkül, hogy a mezőgazdálkodás jövedelmezőségét befolyásoló, jellemzően romló tényezők felsorolását folytatnám, például a klímaváltozás mellett a munkaerő-ellátottság, a piaci átrendeződés, az eu-s támogatási rendszer folyamatban lévő reformja, az emelkedő költségek, a terményárak ingadozása, arra mindenképpen felhívom a figyelmet, hogy a magyar termőföldárak még mindig messze el vannak maradva a nyugati tagállamokban jellemzőktől.

Az ország legdrágább szántói továbbra is Hajdú-Bihar vármegyében vannak. A löszös talajok, az öntözési hagyományok és lehetőségek, a nagyobb birtoktestek, az alacsony kínálat, mind ezt erősítik. Ennél fogva a jó minőségű földekért folytatott verseny itt látványos, és a magas átlagárakban is tetten érhető. Ugyanakkor a korlátosságot nem szabad elfejteni. Termőföldből nálunk több már nem lesz, csak kevesebb. A tulajdonosi -és birtokkoncentráció tovább emelkedik, sőt fel is fog gyorsulni az előttünk álló években.

Fórián Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a földtörvény módosításaival a termőföldpiac spekulációs, befektetési aspektusait folyamatosan csorbítják.

Takács Tibor