Fábián István rektor a felsőoktatás forrongó világáról

Cívishír: – A vizsgaidőszaknak lassan vége, az egyetem azonban ebben az évben szinte végig vizsgázik. Felkészültek?
Fábián István: – Nagyon nehéz évnek nézünk elébe, rengeteg feladat vár ránk – ezek közül is az új rendeletek gyors határidejű intézkedéseket kívánnak. Az már látszik, hogy a szervezeti és működési szabályzatot, valamint az intézményfejlesztési tervet át kell írni.

Cívishír: – Lehet ilyen hangulatban önfeledten centenáriumot ülni? Ezek az újonnan kimért keretszámok elég ünneprontónak tűnnek...
Fábián István: – Azok is. Viszont a centenáriumi előkészítő bizottság már évekkel ezelőtt megkezdte munkáját, az évforduló körvonalai rég kirajzolódtak, és bár a február 3-án kezdődő ünnepi programsorozatot saját forrásból és a szponzorok támogatásából fedezzük, mostanra nyilvánvaló vált, hogy anyagi nehézségek miatt nem tartunk meg minden tervezett programot. Ugyan ma felsőoktatás körül forr a világ, mégis úgy gondolom, ha egy családban van, tegyük fel, egy 50. születésnap, azt akkor kell megülni, nem egy évvel később. A Debreceni Egyetem 100. születésnapját méltó módon fogjuk megünnepelni, az elődökről is illik megemlékezni, másrészt a válságos világban nagy szerepe van a közösség ilyen formában történő összetartásának is.

Cívishír: – Az elmúlt 100 év nagy áttörései közül mit emelne ki?
Fábián István: – 1912 az egyetem alapítása, 1914-től folyik tényleges képzés, 1932-ben avatták a főépületet, a második világháború után azonban inkább az intézmény gyengítéséről beszélhetünk, (1949-ben felfüggesztették a jogi képzést, 1951-ben kivált az Orvostudományi Egyetem), azt követően azonban folyamatos erősödés tapasztalható. Az Universitas 1980-as évektől kezdődő szerveződése nyomán 2000-ben valósult meg az integráció, létrejött a Debreceni Egyetem, amely ma számos mutató szerint az ország egyik legkiemelkedőbb felsőoktatási intézménye.

Cívishír: – Ami a keretszámok alapján egyetlen államilag támogatott helyet sem kapott például a jogászképzésben.
Fábián István: – Azt kell látni, hogy a drasztikus csökkentés a belépő első évfolyamokra vonatkozik. Vannak már bent lévő (felsőbb) évfolyamok, így a keretszámok változása inkább középtávon vetít előre jelentősebb nehézségeket.

Cívishír: – A mindennapi munkában mit jelent a támogatott helyek eltűnése? Termeket kell bezárni, oktatókat kell elbocsátani?
Fábián István: – Is-is. Ha a mostani évfolyamok kifutnak, akkor csökken a hallgatói létszám, aminek következtében karcsúsítani kell a karokat. Kérdés az is, fel lehet-e kizárólag térítést fizetőkkel tölteni a képzést. A támogatott jogászképzés ezzel a lépéssel teljes mértékben átkerült a fővárosba.

Cívishír: – De azért számos olyan terület van, amiben a Debreceni Egyetem kiemelkedik a többi hazai felsőoktatási intézmény közül.
Fábián István: – Nemzetközi szinten elismert többek között az orvos-, a természettudományos, a zeneművészeti és a bölcsészettudományi képzés. A hallgatói létszám, ezen belül a külföldi hallgatói létszám is beszédes. Jelenleg 3 ezernél is több külföldi tanul a Debreceni Egyetemen, főleg az orvosképzésben – többségük Dél-Koreából, Izraelből és Afrikából érkezik. Velük kapcsolatban fontos feladat a kulturális integráció; hogy hogyan tudjuk elfogadni őket, és hogyan tudjuk elfogadtatni magunkat, a mi kultúránkat velük.

Cívishír: – Az orvosképzésnek kedveznek a friss keretszámok. Itthon lehet tartani őket?
Fábián István: – Ez elsősorban nem az egyetemen megoldandó probléma. Megfelelő életpálya-modellt kialakítani az orvosok számára. Ha a fiatal gyógyítók azt látják, hogy itthon meg tudnak élni a fizetésükből, nem fognak elmenni külföldre. Ha összességében nézzük, akkor a teljes egészségügyi képzésben egyébként csökkent a támogatott helyek száma.

Cívishír: – Aki kívülről nézi, azt láthatja, az egyetemen végbemenő beruházások keretében gombaként nőnek ki az új épületek a földből; azaz fejlődnek. Idén milyen fejlesztések várhatók?
Fábián István: – Lassulni fog a haladás. A pályázati lehetőségek beszűkültek. Vannak kifutóban lévő projetjeink, mint például a Műszaki Kar majd’ kétmilliárdos fejlesztése, de ezen túl szükség lenne a főépület általános és ezen belül különösen a fűtés korszerűsítésére, a kémiai épület teljes rekonstrukciójára. A várossal együttműködve a botanikus kertben tudományos élménypark létrehozásán is dolgozunk. Tervezzük még egy hallgatói szolgáltatóközpont létrehozását is.

Cívishír: – Jó a városvezetéssel az egyetem viszonya?
Fábián István: – Sokat fejlődött az elmúlt években. A város és az egyetem közötti kapcsolatok meghatározó motívuma, hogy mindkét fél felismerte: együtt többre jutunk. Nem materializálható erősségünk az integrált gondolkodásmód: ha a város befektetőket akar Debrecenbe hozni, ahhoz elengedhetetlen a megfelelő szakmai háttér biztosítása az egyetemi tudásbázis és az itt képzett szakemberek révén. A helyben jelen lévő legnagyobb cégekkel is együttműködünk.

Cívishír: – Sokat adnak a külkapcsolatokra.
Fábián István: – Megerősítettük az egyetem kommunikációját, aminek egyik fontos eleme, hogy ott vagyunk a Facebookon – ez a fajta jelenlét rendkívül jó fogadtatásra talált, hiszen a fiatalok körében népszerű közösségi térről van szó.

Cívishír: – Ha már fiatalok: a hallgatói önkormányzatot az utóbbi időben azért érte kritika.
Fábián István: – Ebből a szempontból is bezzeg-egyetemként emlegetnek minket, ugyanis jó a kapcsolat a HÖK és az egyetem vezetése között. A HÖK elnöke valamennyi vezetői ülésen ott van, napi szinten tájékoztatást kap róla, mi történik az egyetemen, rendszeres az egyeztetés közöttünk. Az egyik karon, a HÖK-választással kapcsolatban kialakult vitát bentről másképp láttuk, mint amit a nyilvánosság „felkapott”. A diákok a hallgatói önkormányzat tagjainak – törvényi szabályozás szerint zajló – választása kapcsán maguk felett is komoly kontrollt gyakorolnak. Hamar elült az ügy.

- BCSH -