Évszázadok óta velünk van a most újból aktívvá vált szamárköhögés baktériuma
Mint minden vármegyében, így Hajdú-Biharban is megjelent a szamárköhögés. A Cívishírt Zonda Bence Csanád, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekklinika infektológus szakorvosa tájékoztatta a betegség tüneteiről, lefolyásáról, ellene történő védekezésről.
Maradjunk azonban először a hajdú-bihari megbetegedéseknél, amelyből az úgynevezett PCR módszerrel igazoltak alapján augusztus 1-ig 15 esetről van tudomása a gyermekklinikának. A fertőződöttek között 13 gyermek volt, ezen belül 11 csecsemő, akik esetében könnyebben alakul ki súlyosabb lefolyású megbetegedés, így ők a legveszélyeztetettebbek.
A szamárköhögés egy átlagosan két hétig tartó enyhe és jellegtelen náthás megbetegedéssel indul, majd ezután alakul ki a jellegzetes, súlyos, fullasztó köhögési rohamokkal járó, minimum két hétig, ritkábban egy hónapon túl is fennálló szakasz.
Egy ilyen – napjában akár több tucatszor is jelentkező – rohamot egy mély, szamárhangot imitáló belégzés követ (innen a betegség régies magyar neve), továbbá intenzív hányás lép fel. Az ilyen mechanizmusú légúti tünetek megléte esetén mindenképpen szükséges a háziorvosi vizsgálat, kiváltképpen a fiatal csecsemők esetében – hívta fel a figyelmet a szakorvos, aki arról is tájékoztatott, hogy a betegek döntő többsége maradványtünetek nélkül gyógyul, majd hangsúlyozta, hogy a szövődményes esetek a legfiatalabb, három hónapos kor alatti csecsemőket érintik.
Az egyik legsúlyosabb szövődmény a tüdőgyulladás, a súlyos, megerőltető köhögési rohamok alatt pedig orr-, kötőhártya- és egyéb nyálkahártyavérzések léphetnek fel. A köhögési rohamok extrém esetben átmeneti légzésleálláshoz és annak következtében oxigénhiányos károsodásokhoz, görcsrohamokhoz vezethetnek. Ezeknek a szövődményeknek az elkerülése érdekében azonban nemcsak az életkorhoz kötött oltások fontosságát érdemes hangsúlyozni, hanem várandós anyáknak a harmadik trimeszterben emlékeztető oltás kérését is, mivel a leendő újszülöttnek csak az anyai eredetű ellenanyagok nyújthatnak védelmet a fertőzéssel szemben.
– Maga a betegség, legalábbis tünettana alapján, már a kora középkortól ismert, a kórokozó Bordetella pertussis baktériumot 1906-ban fedezték fel és az ellene fejlesztett védőoltás 1954 óta Magyarországon is a kötelezően beadandó oltások közé tartozik. A kórokozó azonban sohasem tűnt el teljesen, és az hogy most ismét közegészségügyi problémát jelent, számos okra vezethető vissza – válaszolta Zonda Bence Csanád a Cívishírnek arra a kérdésére, hogy a már régen legyőzöttnek tudott szamárköhögés, hogy hogy ismét előkerült. – Egyrészt a védőoltással létrehozott immunitás természetes módon is csökken bennünk (ezért szükséges az újraoltás), másrészt a védőoltás a betegség kialakulását akadályozza meg, a kórokozó hordozását nem, harmadrészt pedig maga a kórokozó is változik, új törzsek bukkannak fel. A világban a 2000-es évek dereka óta, Magyarországon 2006-tól, biztonsági okokból az úgynevezett teljes sejtes oltóanyagok helyett a világ legtöbb országában sejtmentes pertussis oltást használnak, amelynek védőhatása rövidebb. Nem utolsó sorban a migráció, a nem megfelelő oltási programmal és fegyelemmel bíró országokból érkező népesség, a háborúk sújtotta országokból érkezők is járványügyi szempontból kockázatot jelentenek – világított rá az okokra az infektológus szakorvos.
CH
