Elítélték a gyanús hajdúnánási közbeszerzés vádlottjait

Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettben mondta ki bűnösnek a Debreceni Járásbíróság azt a hat terheltet, akiket egy hajdúnánási fejlesztéséről szóló 2020-as közbeszerzés manipulálásával vádolt meg az ügyészség. A február 19-i elsőfokú ítéletben – a vádhatóság által indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés és foglalkozástól eltiltás ellenében – pénzbüntetéssel sújtották a vádlottakat. A közbeszerzést elnyerő és megvalósító hajdúnánási céget vezető házaspárnak – első- és a harmadrendű vádlottként – 2, illetve 1,2 millió forintot, a volt hajdúnánási jegyzőnek – másodrendű vádlottként – 900 ezer, a színlelt versenyben résztvevő másik három cég képviselőjének fejenként 1,4 millió forintot kell megfizetnie. 

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész és a vád szerinti színlelt versenyben részt vevő egyik céghez kötődő vádlott 3 munkanap gondolkodási időt kért, a házaspár védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a volt jegyző felmentésért fellebbezett. Sem további vádlottak, sem más védők nem voltak jelen, ezért ők majd az írásos ítélet kézhez vétele után jelenthetik be jogorvoslati igényeiket.

Mándi Veronika bíró  indoklás szerint a leplezett nyomozás során keletkezett lehallgatási anyagok egyenkénti és összesített értékelése alapján is megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárás keretében a vádlottak összehangolták a lépéseiket, színlelték a versenyt, céljuk volt a versenyhez fűződő kockázatok kiküszöbölése, mindezt azért, hogy az első- és harmadrendű vádlott cége a nyerjen a hajdúnánási önkormányzat által iparterületi infrastruktúra kiépítésére kiírt pályázaton. 

A bűntett megítélése nem függ össze sem a beruházás megvalósulásával, sem annak minőségével. Jelen ügyben azt kellett bizonyítani, hogy a vádlottak megállapodást kötöttek, összehangolták a magatartásukat a verseny korlátozása érdekében. A cselekmény jogi tárgya a verseny tisztaságához fűződő társadalmi érdek

 – emelte ki a bíró.

Az ominózus közbeszerzés során 5 gazdasági társaságot kellett meghívni a verseny érvényessége érdekében. Az ítéleti tényállás szerint a terheltek összehangolt magatartása – a verseny korlátozásával együtt – abban nyilvánult meg, hogy a volt hajdúnánási jegyzőtől, a másodrendű vádlottként szereplő K. Imrétől az elsőrendű vádlott, M. Zoltán már a kiírás előtt egy hónappal értesült a pályázatról. 

Így körülbelül egy hónapja volt felkészülni arra, hogy olyan vállalkozókat kérjen indulásra, akiknek valójában nem állt szándékában az ajánlattétel. Valójában M. Zoltánnak volt szerepe abban, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ő cégén kívül melyik más gazdasági társaságnak küldött az önkormányzat felhívást a részvételre.

A bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárásban kulcsszerepe volt annak, hogy felhasználhatók-e a lehallgatási hanganyagok, s elegendő terhelő tartalommal bírnak-e a terheltek bűnösségének megállapításához. Azonban volt olyan, a lehallgatási hanganyagról készült leirat, amelyhez az ügyészség a bíróság felhívása ellenére sem csatolta a hanganyagot. Mivel ily módon a leirat hitelessége nem volt ellenőrizhető, a bíróságnak a lehallgatással szerzett anyagok egy részét ki kellett rekesztenie a bizonyítékok közül. Ugyanakkor az ítélet indoklásakor az hangzott el, hogy a 

fennmaradó, tehát a bizonyítási eljárásban felhasználható hanganyagok alkalmasak voltak a vádlottak bűnösségének megállapításához.

Az enyhítő körülmények számossága az oka annak, hogy a vádhatóság által indítványozott próbaidős szabadságvesztés és foglalkozástól eltiltás büntetések helyett pénzbüntetést alkalmazott a bíróság – mondta Mándi Veronika. Ilyen körülményként vették figyelembe a vádlottal büntetlenségét, az időmúlást és azt is, hogy a vádban szereplő közbeszerzés alacsonyabb összegű. A próbaidős szabadságvesztés és a foglalkozástól eltiltás méltánytalan lett volna a vádlottakkal szemben, míg a pénzbüntetésnél enyhébb megrovás alkalmazásával sem értett egyet a bíróság.

Kiderült: a Nemzeti Védelmi Szolgálat volt az, amelyik 2020 őszén engedélyt kért és kapott a leplezett eszközök alkalmazására és ők kezdeményezték a nyomozás megindítását a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészségnél (már akkor is versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntett gyanújával). A nyomozással az Országos Rendőr-főkapitányság a Borsod vármegyei rendőrséget bízta meg.

Azzal összefüggően, hogy miért nem került más is a vádlottak padjára, elhangzott: vádmonopóliummal az ügyészség rendelkezik, s a bíróság csak a vád alapján ítélkezhet. Vagyis a bíróság csak az ügyészség által megvádolt személyek büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak a vádban szereplő cselekményt bírálhatja el.

A bíró kiemelte: a vármegyében most első alkalommal emeltek vádat ilyen bűncselekményben, de országos kitekintésben is ritkán kerül hasonló ügy az igazságszolgáltatás elé.

Ratalics László