Együtt a Debreceni Egyetem és a Béres
Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Egyetem, valamint a Béres Gyógyszergyár és a Béres Alapítvány a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szeptember 11-én. A rendezvényen az egyetem részéről jelen volt Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora, Bács Zoltán kancellár, valamint Bácskay Ildikó, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja. A Béres Alapítványt Béres Klára elnök, míg a Béres Gyógyszergyárat Béres Marcell elnök képviselte.
– Debrecenben a kétezres évek közepén jött el az a pillanat, amikor az egyetem és a város vezetése úgy döntött, hogy a szétszóródó gyógyszeripari szereplőket közös ernyő alá kell vonni – idézte fel a kezdeteket Szilvássy Zoltán rektor. Mint mondta, a Biogal öröksége, a TEVA jelenléte és számos kisebb vállalkozás adta a hátteret a Pharmapolis megszületéséhez. A klaszterszerű együttműködéshez hamarosan csatlakozott a Richter, ezúttal pedig a Béres. – Mostanra célba értünk: hosszú ideje folytak a tárgyalások, és most dokumentáljuk is a közös jövőt. A lényeg az egymásra találás, hiszen közös projektek csak akkor születnek, ha párbeszéd is van – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
A Debreceni Egyetem kancellárja, Bács Zoltán az egyetem kapcsolatainak szerteágazó jellegét hangsúlyozta. – Az egészségipar jelenti az intézmény egyik legfontosabb fókuszterületét, kiegészítve a járműiparral, de az igazi erő mégis a sok mindent magába foglaló egészségiparban rejlik. A Béres család története példát ad mindannyiunknak: Béres József hitből és kitartásból építkezett, és ebben sok tanulság rejlik számunkra is. A tudomány és a piac nem mindig találkozik könnyen, az egyetem, a kutatás, a fejlesztés és a gyártás közötti út hosszú és kanyargós. Ez a megállapodás azonban lehetőséget teremt arra, hogy a legfrissebb kutatási eredmények eljussanak a piacra, és a fiatal tehetségek kibontakozhassanak – emelte ki Bács Zoltán.
A Béres Gyógyszergyár vezetője, Béres Marcell a stratégiai keretmegállapodás jelentőségét méltatta. – Nagy öröm számunkra, hogy a Debreceni Egyetemmel közösen segíthetjük a gyógyszerészhallgatók oktatását és szakmai fejlődését. Ez nem egyedülálló, több hazai felsőoktatási intézménnyel működünk együtt, de a debreceni kapcsolat különleges. Nagyapám, Béres József kitartása, kíváncsisága és makacssága ma is példát mutat számunkra. Kuruzslónak is tartották, így lett elismert kutató, és ez mutatja, a szakmaiságban mennyire fontos a hit még a nehéz piaci környezetben is. A bizalom és a partnerség kulcsszó számunkra: nélküle nincs jövő. Ennek jegyében az első lépés a Béres-ösztöndíj elindítása gyógyszerészhallgatók számára. Emellett közös gyárlátogatásokat, gyakornoki programokat, közös oktatási és kutatási projekteket is tervezünk – hangsúlyozta.
A Béres Alapítvány elnöke, Béres Klára az alapítvány küldetéséről szólt. – Számunkra a teljes élet szolgálata a legfontosabb, legyen szó testi, lelki vagy közösségi egészségről.
Harminckét év munkája van mögöttünk, és mindig hittünk abban, hogy az értékek mentén végzett erőfeszítések nem hiábavalók.
Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy egy olyan egyetem mellé szegődhetünk, amelynek eredményei és hagyományai méltó partnerré teszik. A fiatalokban van a jövő: szeretnénk nemcsak anyagi támogatást nyújtani számukra, hanem önbizalmat is adni, és rámutatni, hogy a tehetség érték. Legyenek bátrak, és használják ki az együttműködés lehetőségeit – buzdította a hallgatóságot.
Bácskay Ildikó dékán a kar törekvéseiről beszélt. – Célunk, hogy gyógyszeripari ökoszisztémát építsünk, ahol a hallgatók valós ipari környezetben tanulhatnak és fejlődhetnek. A Béres-díj átadása a diplomaosztón ünnepélyes pillanat lesz, amely felhívja a figyelmet Béres József munkásságára és arra az életműre, amely példát adhat a fiatalok számára. Szeretnénk, ha a hallgatók megismernék a gyár működését, és bekapcsolódnának a kutatásba is, amelynek nemcsak hazai, hanem a nemzetközi piacon is helyt kell állnia. A társadalmi felelősségvállalás szintén fontos, hiszen mindannyiunk célja, hogy teljes és hosszú életet élhessünk. Gyerekkoromban magam is láttam a televízióban idősebb Béres József megszólalásait, és akkor még nem gondoltam, hogy ennyi év után motivációként tekinthetek vissza rá a saját kutatói pályám során – osztotta meg személyes élményét.
