Állásbörze és szakkiállítás a debreceni műszaki karon
Gépészeti Szakkiállítást és Állásbörzét tartottak a Debreceni Egyetem Műszaki Karán november 5-én, csütörtökön a Gépészmérnöki Szakmai Napok keretében, több mint másfélezer fiatal ismerkedett a vállalati partnerek ajánlataival. A program része a kétnapos ISCAME konferencia, amelyen a gépészettel foglalkozó hazai és külföldi szakemberek ismertetik kutatási eredményeiket.
A 12. Gépészeti Szakkiállításon és Állásbörzén idén 28, főként Debrecenben működő, a jármű és gépgyártásban, automatizálásban, gyártástechnológiában érdekelt iparvállalat mutatta be a mérnökhallgatóknak, valamint középiskolásoknak tevékenységét, termékeit, szolgáltatásait. A standoknál állásokat, szakmai gyakorlati helyeket, szakdolgozat- és diplomamunka témákat is kínáltak.
Husi Géza, a DE Műszaki Kar dékánja a megnyitón egy kis történelemmel kezdett: a gépészmérnöki szakma az 1780-as években, az első ipari forradalommal, a gőzgépek megjelenésével indult. Azóta mindig kellettek gépészmérnökök, és minden jel szerint ez a jövőben is így marad. A szakma ráadásul folyamatosan megújul. Az 1980-as évek végén jött a számítógépes alkatrésztervezés, most pedig a mesterséges intelligencia hozza el a technológiai váltást.
Lehet, hogy azok a fiatalok, akik most kezdenek nálunk, ügyesebben bánnak az AI-jal, mint azok az oktatók, akik már 10–20 éve itt tanítanak. Ezt a lemaradást gyorsan be kell hoznunk, és már van is rá tervünk. Ez komoly lépés lesz a gépészmérnök-képzésünkben
– jelentette ki Husi Géza.
A dékán szerint a Gépészeti Szakkiállítás és Állásbörze kiváló lehetőség, hogy a hallgatók, az oktatók és az érdeklődő középiskolások közvetlenül a cégektől hallhatják, merre tart az ipar. A cél az, hogy aki ma itt tanul és 2031-ben gépészmérnökként végez, az már magabiztosan használja a legújabb technológiákat.
- Jól látszik, hogyan változnak a cégek igényei: a régióban ma már sokkal több mesterdiplomás, MSc mérnököt keresnek, mint BSc-st. Ezért azt szeretnénk, hogy a Debreceni Egyetemen végzők 30–40 százaléka MSc-diplomával lépjen ki a munkaerőpiacra – tette hozzá a dékán.
Mankovits Tamás, a DE MK Gépészmérnöki Tanszék vezetője hangsúlyozta: a gépészmérnök képzésben már nem csak alap, illetve mestert szinten oktatnak, hanem tavaly év eleje óta már gépészeti tudományok doktori iskolával is rendelkeznek. Ipari PhD-ra is van lehetőség az MK doktori iskolájában.
Rendezvényünkkel minden évben meg tudjuk tölteni a kar Auláját, ami remek visszajelzés a gépészmérnök szak népszerűségéről. A képzésünket folyamatosan fejlesztjük, és bízom benne, hogy ezt a vállalatok is érzik. Nagyon jó látni, hogy az Állásbörzén nálunk végzett gépészmérnökök állnak a cégek standjainál és ők beszélnek a mostani hallgatóinkkal
– osztotta meg tapasztalatait a tanszékvezető.
Mankovits Tamás hozzátette: az MK vállalati partnereinek is köszönhetően ma már nyugat-európai színvonalú laborok szolgálják a képzést.
Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere elmondta: Debrecenben a gépészmérnököket ma lényegesen kedvezőbb környezet veszi körül, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt, ami elsősorban az ide érkező új, a gépiparban érdekelt cégnek is köszönhető. Az egyetem komoly szerepet játszott benne, hogy ezek a vállalkozások megtalálták a számításukat, mivel az oktatási intézmény jól mérte fel a szakemberigényt és alakította át képzési rendszerét. A változások legnagyobb nyertese a Műszaki Kar volt – állapította meg a városvezető.
- Az a célunk, hogy képzettségüknek megfelelő munkahelyet tudjunk biztosítani mindazoknak, akik versenyképes tudást szereznek. Debrecenben gépészként ma lehet teljes életpályát átfogó karriert építeni. Nagy, kis és középvállalkozásoknál egyaránt vannak ilyen lehetőségek – jelentette ki Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere.
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke úgy vélte: a gépészmérnöki munka mindig a fejlődés mozgatórugója volt. Az elmúlt 15 évben óriásit lépett előre a robotika, a digitalizáció és megjelent a mesterséges intelligencia. A helyi Schaefflernél már megvásároltak az első humanoid robotot, amely próbaüzemben hamarosan munkába áll. Ezeket a technológiákat csak magasan képzett szakemberek tudják majd működtetni, fejleszteni – figyelmeztetett Győrfi Sándor.
Világunk olyan változásokon megy keresztül, amiknek nagyon fontos része a mérnöki szakma, a mérnöki tudás felértékelődése, és ebben az első lépcső az egyetem – vélte a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara alelnöke.
Az, hogy ma már a 12. Gépészeti Szakkiállításon és Állásbörzén veszünk részt, azt mutatja, hogy nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elismert a debreceni oktatás hiszen, ha nem lenne jó a kibocsátott hallgatók tudása, akkor nem tolonganának a cégek a kiállítási standokért, hogy megnyerjék maguknak a tudásvággyal rendelkező, nyerő hallgatókat
– jelentette ki Bánhalmi János.
A Gépészeti Szakmai Napok keretében megkezdődött a kétnapos, angol nyelvű 12. International Scientific Conference on Advances in Mechanical Engineering (ISCAME) nemzetközi gépészeti konferencia is a DE MK-n, melyre ezúttal 27 országból 332 szakember regisztrált. A rendezvényen 19 szekcióban összesen 171 előadást tartanak és 66 posztert állítanak ki.
Az ISCAME fő célja, hogy évente összehozza a gépészeti területen kutatással, fejlesztéssel és gyakorlati alkalmazásokkal foglalkozó mérnököket. A tanácskozás lehetőséget biztosít a műszaki tudományokkal foglalkozó kutatók és mérnökök találkozására, az új koncepciók és ötletek megvitatására, valamint a gépészet minden területén a jövőbeli együttműködések lehetőségeinek megteremtésére.
A Gépészeti Szakmai Napok kísérő rendezvényeként Képben vagyunk – Műszaki nagyjainkról címmel Kostyál Viktor debreceni grafikus, illusztrátor és karikaturista alkotásiból nyílt tárlat a DEENK Műszaki Könyvtárában. A kiállítás a magyar műszaki tudomány és mérnöki alkotómunka kiemelkedő személyiségeit mutatja be karikatúrák formájában.
A rendezvényen a művész két karikatúráját, az Ybl Miklóst és a Pekár Imrét ábrázolót a DE MK-nak adományozta. Utóbbit a gépészek kapták. Az alkotások november 30-ig tekinthetők meg a műszaki könyvtárban.
