Debreceniek is fejtik a galaxis titkait
Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordít a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére.
A részleteket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén ismertették. Sheila Rowan, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a projekt egyik vezetője szerint a műszerek fejlesztése segíthet abban, hogy
jobban megérthessék a gravitációt, a fekete lyukakat és a neutroncsillagokat.
2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.
A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.
