Debrecenben ritka a fehér karácsony

– Azt, hogy végleg elbúcsúzhatunk a fehér karácsonyoktól nem feltétlenül mondanám, de annak valószínűsége, hogy december 24-én vagy 25-én, netán mindkét napon legyen hótakaró, az idő előrehaladtával egyre kisebb – válaszolta a Cívishír kérdésére Lázár István, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, aki először a fehér karácsony fogalmát definiálta. Mint mondta, erre a szakirodalomban egzakt, általános érvényű megfogalmazás nincs. Az olyan földrajzi elhelyezkedésű országokban, ahol egyáltalán lehetséges hóesés, eltérőek a fehér karácsony meghatározásai. Hozzánk legközelebb álló az, amikor december 24-én és/vagy 25-én legalább egy centiméter összefüggő hólepel vagy hótakaró borítja az észlelőhelyet. A Brit-szigeteken viszont nem kell hótakarónak kialakulni, elég, ha az említett decemberi napok egyikén vagy mindkettőn havazik, ott már a hóesés tényétől fehérnek nevezik a karácsonyt.

És ha leáll a tengeráramlás?

Maradjunk azonban Magyarországon, Hajdú-Biharban és ebben az évben. Néhány héttel ezelőtt, november végén pár napos havas időszakot éltünk át. Ha akkor ki tudott fehéredni a táj és úgy is maradt, akkor megvan a lehetősége annak, hogy egy ilyen havas időjárási helyzet éppen karácsonykor „találja meg” térségünket.

Viszont annak a valószínűsége, hogy éppen karácsonykor legyen hó, elég kicsi, és ezt az esélyt rontja az éghajlatunk melegebbé válásával drasztikusan csökkenő hótakarós napok száma.

– A havas táj kialakulásához csapadék és nulla Celsius-fok alatti hőmérséklet szükséges. Csapadék azért még csak-csak van, de a melegedő éghajlat miatt fagypont alatti értékeket egyre ritkábban mutatnak a hőmérők. Azt, hogy hazánk éghajlata melegszik, tapasztalhatjuk a nyári hőhullámok gyakoriságában és időtartamában. A melegedés a téli időjárásban is kimutatható. Debrecenben az 1901 és 2024 közötti időszakban hússzal csökkent a fagyos napok száma, azaz az olyan napoké, amikor a minimum hőmérséklet kevesebb mint nulla fok. Nyolccal kevesebb a legalább mínusz tíz fokot jelentő, úgynevezett zord napoké, míg a nulla fok alatt maradó maximum hőmérsékletű téli napoké tízzel csökkent. A hőmérséklet további emelkedése várható, ezért a következő években, évtizedekben még kevesebb zord-, téli- és fagyos nap várható térségünkben. Ezzel egyértelműen csökken a fehér karácsony esélye.

Debrecenben 1901 és 2010 között 45 alkalommal fordult elő, hogy 24-én vagy 25-én esett a hó. Olyan, hogy mindkét napon havazott, tizennégyszer volt.

A mi fogalmaink szerinti fehér karácsony definíciójának eleget tevő legalább egy centiméteres hóréteg viszont csak öt alkalommal fordult elő – támasztotta alá adatokkal a várható tendenciát Lázár István, majd gyorsan leszögezte: – Arról, hogy az előttünk álló karácsony fehér lesz-e, felelőtlenség lenne bármit is mondani, hiszen két héten túlmutató biztonságos meteorológiai előrejelzést nem lehet készíteni.

Az egyetemi adjunktusnak felvetettük, hogy ha leáll az Észak-atlanti áramlat, akkor megnövekedhet a fehér karácsonyok esélye. Lázár István úgy fogalmazott, hogy elég csak gyengülnie a trópusokról Nyugat- és Észak-Európa közelébe meleg vizet szállító óceáni áramlásnak, már az is hatással van kontinensünk, azon belül is leginkább Északnyugat-Európa energiamérlegére. A csapadék nagyban függ a tengerszint feletti magasságtól – az Alpokban például több lesz a hó. Emlékezzünk vissza 2013 márciusára, amikor 14-én és 15-én is havazott. Akkor az észak-északkelet felől érkező nagyon hideg levegő és a déli, páradús, enyhe légtömeg országunk felett találkozott. Ilyen eset a jövőben is előfordulhat. Az óceáni áramlás leállásával gyakrabban.

CH