Debrecen nem tűr ellentmondást, de Fésüs lelkiismerete tiszta

Megszakítaná a munkakapcsolatot Fésüs Péterrel, a debreceni építész-műszaki tervtanács tagjával Papp László, mert álláspontja szerint a Kartács utcai társasházakkal az építész a város érdekei ellen cselekszik. 

A polgármester azután fogalmazott így, hogy a jobbikos Kőszeghy Ábel által is támadott építkezés kapcsán Illés Rácz Mariann (képünkön) „egy nyulasi lakóközösség támogatásával” a közgyűlés segítségét kérte a jogerős építési engedéllyel bíró beruházással szembeni fellépéshez.

Mint felidézte, 2003-ban az akkori építtető két 16 lakásos társasházra kért építési engedélyt a Kartács utcán. Az önkormányzat elkésve, de erre válaszul előbb építési és változtatási tilalmat rendelt el (2004), majd új szabályozási tervet alkotott (2005), amely már csak családi házak és kisebb társasházak építését engedte a területen. Hosszas jogi folyamat eredményeként a 15 évvel ezelőtt megkért engedély 2018-ban jogerőssé vált, az építkezés pedig – lakossági tiltakozás mellett – elkezdődött. Illés Rácz Mariann azt ígérte, ennek ellenére tovább viszi az ügyet, immár a Kúriánál és egy európai uniós bizottságnál keresnek jogi segítséget. Az ő fő bajuk az, hogy Fésüs Péter szerintük egy, a mai jogszabályoknak megfelelő beépítés mellett is dönthetett volna.

Papp László és a felszólaló képviselők is a lakók oldalán sorakoztak fel. A polgármester jelezte, beszélt a tervező-kivitelező Fésüs Péterrel, aki azonban egészen másként látja a helyzetet (lásd alább).

– Tájékoztattam az építész urat arról, hogy a város korábban világossá tette a szándékát a környék beépíthetősége kapcsán, vagyis kizárólag családi házat lehet ott építeni. Ez az elhatározás ma is fennáll, s aki ezzel szemben cselekszik, az a várossal szemben foglal állást – mondta a közgyűlés december 20-i ülésén Papp László, aki a beruházás jogi úton való megakadályozását nehéznek látja, viszont Fésüsön üt egyet azzal, hogy kiebrudalják a tervtanácsból. Aki azt gondolja, hogy a tervtanács tagjaként a város szándékával ellentétes üzleti érdeket megfogalmazhat – hangsúlyozta Papp László –, annak nincs helye a testületben, ez a világos és egyszerű üzenet.

A nemrég megválasztott, a hivatalát januártól ellátó új főépítész, Gábor István (képünkön) felszólalásában jelezte: nem fogja támogatni Fésüs Péter tervtanácsi tagságát. Kiderült az is, hogy a szakmai testület asztalát nemrég megjárták a Kartács utcai tervek, Fésüs Péter már mint építtető kért véleményt és kapott támogatást nem engedélyköteles módosítások kapcsán.

Fésüs Péter: az engedély minden próbát kiállt

De mit szól mindehhez maga az érintett? Fésüs Péter (képünkön) és édesapja egyaránt építészek, tősgyökeres debreceniek, húsz éve viszik az irodájukat a városban. A Kartács utcai két ingatlant csak idén ősszel vásárolták meg egy szintén cívisvárosi jogásztól, ugyanakkor a társasházakat Fésüs Péter tervezte 2003-ban az akkor érvényes szabályozási-rendezési tervnek megfelelően. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az építési engedély miért éppen idén, 15 évvel a kérelem benyújtása után vált jogerőssé, nem tudott válaszolni, mondván az jogi, és nem építész szakmai kérdés. Elmondta viszont, hogy a szóban forgó jogász – egy ismert ügyvédről van szó – csak a telkek jogi helyzetének tisztázása után kívánta értékesíteni a területet, ezért zajlott le az adásvétel novemberben.

Fésüs Péter hangsúlyozta: a beruházás számára nem pénzügyi, hanem presztízskérdés, a felépítendő társasházakat szakmailag vállalhatónak tartja. – Nem „monstrumokról”, hanem olyan tagolt, a környezethez alkalmazkodó épületek (földszint, egy emelet, magastető) lesznek, amelyekhez a Simonyi úti, száz évvel ezelőtt készült villaszerű házak adták a gondolati hátteret. Ennek érdekében a két 16 lakásos társasház tömegét megbontjuk, inkább négy 8 lakásos épület képet mutatja majd – közölte. Megjegyezte, az egyik ingatlanon már kiásott gödör mérete megtévesztő lehet, az nem a társasház nagyságára utal, hanem minél több gépkocsi felszín alatti elhelyezését szolgálná. 

– Rendkívül méltatlannak találom, hogy a vita nem a ténylegesen megvalósítandó épület ismeretében történik. Az általam tervezett épületek egyértelműen a villajellegű építészet karakterét képviselik, a 21. századi megújuló energiát hasznosító környezettudatossággal. Mindennek hiteles megvalósításáért debreceni építészként szakmai és erkölcsi felelősségét vállalok és arra kérném a kétkedőket, hogy a véleményüket az társasházak felépülését követően is őszintén mondják el – folytatta. 

Az építész kiemelte: a bíróság döntése szerint az építési engedély 15 év után is kiállta mind az idő, mind a természetvédelmi megfelelőség, mind a jogszerűség próbáját, ami elgondolkodtató azokra nézve, akik ennyi időn át különböző fellebbezésekkel ellehetetlenítették az építkezést. – Azoknak kellene magukba nézni, akiknek a támadásai nem voltak megalapozottak – fűzte hozzá arra utalva, hogy valójába nem a szomszédok, hanem egy túloldali, nagyon gazdag lakó generálja a feszültséget, akit irritál, hogy valamiben nem az történik, amit ő szeretne. 

Fésüs Péter emlékeztetett arra, hogy a beépítéssel érintett nyulasi városrészen jellemzően 6-6 lakásos lakóépületek találhatók, amelyek 30 százalékos beépítéssel, 7 méteres építmény magassággal és 50 százalékos zöld felülettel valósultak meg. Az ő beruházása két önálló – 1520 négyzetméteres, dupla méretű – saroktelken zajlik. – Az egyenként kétszer nyolc lakásos lakóépület tömegében, beépítésében, zöldfelületi mutatójában teljesen illeszkedik a jelenlegi szabályozáshoz – reagált a tiltakozásra.

A bíróság egyébként idén júniusban határozott a jogerős építési engedélyről, az építkezés már akkor megindulhatott volna. A lakásokat még nem értékesítették, s még lekötni sem lehet az ingatlanokat, egyes költségeket ugyanis az építtető még nem lát tisztán. Az első társasházzal 2019 végére lehetnek készen.

Fésüs Péter 10 éve az építész-műszaki tervtanács tagja, azt mondta, amikor a testület véleményezte az általa benyújtott dokumentumokat a múlt hónapban, az ilyen esetekben szokásos eljárásnak megfelelően nem volt jelen. Papp László kijelentésére úgy reagált, tervtanácsi tagságát a „szülővárosáért vállalt szolgálatnak tekintette, amennyiben Debrecen vezetése megvonja bizalmát, azt tisztelettel tudomásul veszi”. Szerinte a szakmája iránt elkötelezett építész a hitvallását leginkább úgy képviselheti hitelesen, hogy az adott épület tervezésén túlmenően annak megvalósításában is részt vesz. Ahogyan – fűzte hozzá – ezt az elődeink is tették, mint Ybl Miklós, mint Sajó István.

Ratalics László