Csúszik az M4 építése a Sárrét felé?

Az M4 építése tekintetében sajnos nincsenek jó híreink a Sárréten élők számára. A hivatalos válasz szerint nem bizonyult igaznak a Cívishírhez eljutott információ, miszerint az M4-et akár már 2026-ban elkezdhetik építeni, és 2029-re befejezhetik a jelenlegi végpont, Kisújszállás-kelet és Püspökladány között. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) válasza portálunk kérdéseire egyértelmű:
a teljes, Kisújszállás-kelet és Berettyóújfalu közötti hiányzó, mintegy 61 kilométeres szakasz megépítése 2029–2032 között várható.
Az elmúlt napokban a témára meglehetősen jó rálátással bíró politikusok újfent megerősítették, hogy 2026-ban elkezdődhet, és 2029-re befejeződhet az autóút Püspökladányig tartó szakaszának építése.
Ha a gyorsforgalmi út hiányából adódó kamionáradatot nézzük a 42-es főúton, akkor annak tekintetében sincsenek reménykeltő hírek – mert bár a főút Berettyóújfalu és az országhatár közötti szakasza mentén élők január 1-től megszabadultak az oda nem célforgalommal közlekedő járművektől, Püspökladány, Báránd és Földes tovább szívhatja a fogát és a kipufogók bűzét – ez is az ÉKM válaszából derült ki. A szakminisztériumtól az M4 jelenlegi előkészületi állapotáról, az autóút műszaki tartalmáról, valamint a 42-es főút kamionforgalmának beharangozott csökkentéséről kértünk információt.
Pihenők, benzinkutak
Az M4-es gyorsforgalmi út december végén átadott része a Törökszentmiklós–Kisújszállás közötti szakasz volt, a pálya pedig jelenleg a Kisújszállás-kelet csomópontig ér. Ez a végpont 27 kilométerre van Hajdú-Bihar vármegye határától, így a Sárrét gyorsforgalmi kapcsolata továbbra sincs meg, a forgalom jelentős része a 42-es főúton, településeken keresztül halad.
A Cívishír az M4 Kisújszállás-kelet és Berettyóújfalu közötti továbbépítésének helyzetéről kérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot. Az ÉKM válasza szerint a hiányzó rész előkészítése két részre bontható. A Kisújszállás–Püspökladány közötti, 31,44 kilométer hosszú szakaszon jelenleg az engedélyezési terv készítése zajlik, míg a kiviteli tervet a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) valósítja meg. A Püspökladány–Berettyóújfalu közötti szakasznak megvan az engedélyezési terve, a minisztérium a kiviteli tenderdokumentációt már átadta az MKIF-nek.
Az építés időzítése az ÉKM szerint egyértelmű: a Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti, mintegy 61 kilométeres útszakasz a koncessziós szerződés részeként várhatóan 2029 és 2032 között épülhet meg. A tervek alapján a kialakítás leállósáv nélküli, 2x2 sávos autóút lesz, de azt
úgy tervezik meg, hogy később autópályává fejleszthető legyen.
A pálya 20 méteres koronaszélességgel készül, a biztonságot az egykilométerenként kialakított leállóöblök szolgálják majd.
A tervezett csomópontok listája is ismert már: a Kisújszállás-kelet mellett a Karcag-kelet a 4206 jelű (Karcag és Füzesgyarmat közötti) útnál, a püspökladányi, a 4-es számú főúti (kabai csomópont), a 4805 jelű úti (földesi csomópont), valamint az M35 autópálya csomópont szerepel a tervekben. Emellett pihenőhelyeket és töltőállomásokat is kijelöltek: a 4206-os jelű útnál egyoldali komplex pihenőhelyet terveznek üzemanyagtöltő-állomással, Püspökladánynál a Hamvas kétoldali komplex pihenőhelyet ugyancsak töltőállomással, továbbá Tetétlennél egyszerű pihenőhelyet, Kozmapusztán pedig pihenőhelyet.
Arra a kérdésre azonban nem kaptunk választ: mit jelent pontosan az M4 hiányzó szakaszának „koncessziós” megvalósítása.
Védik a lakott területeket
– Ahol utak vannak, ott kamionok is járnak meg teherautók. Persze mindenki szeret kevesebbet fizetni, ezért, ha lehet, inkább elkerüli a négysávos autóutakat és sztrádákat. Ezért úgy döntöttünk, hogy 2026. január 1-jétől a Magyarországra érkező és az országon áthaladó, 20 tonnánál nagyobb kamionok kizárólag az autópályákat használhatják – ezt Orbán Viktor mondta az M4-es Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszának átadásán.
A miniszterelnök kijelentésére hivatkozva jeleztük az ÉKM-nek, hogy a 42-es főúton nem érzékelhető változás a kamionforgalomban. Majd megkérdeztük, hogy mi a hatályos szabályozás és annak alkalmazási köre, továbbá várható-e a 42-es főút teherforgalmának érdemi átrendeződése, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen időtávon,
A minisztériumtól megtudtuk: a jogszabály-módosítás szakpolitikai célja, hogy a teherforgalom elsősorban a gyorsforgalmi úthálózaton haladjon, és arról csak meghatározott szállítási céllal, valamint a „lehető legkisebb társadalmi hatású útvonalon” térjen le. A célok között szerepel a lakott területek védelme a nehéz tehergépkocsik forgalmának csillapításával, valamint a közlekedésbiztonság, a zajterhelés és a környezetterhelés csökkentése.
A 42-es főút esetében az ÉKM konkrét intézkedést is említ: a tranzitút-hálózat megjelenésével párhuzamosan (térségi kezdeményezésre)a 7,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművek számára behajtási tilalmat vezettek be a 42-es Mezőpeterd és az országhatár közötti szakaszán. Itt a 7,5 tonnát meghaladó járműveknek kizárólag az M4-est kell használniuk, amely magasabb szolgáltatási szintet és biztonságosabb alternatívát kínál. Az ÉKM ugyanakkor azt is rögzítette: a forgalmi átrendeződés érezhető hatásának már meg kell jelennie, de érdemi következtetéseket hosszabb időszak tapasztalatainak feldolgozásával célszerű levonni.















































