BSZC: szakmát adnak, az életre készítenek

A középfokú oktatásban óriási felületet fednek le a szakképzési centrumok, ahol – amellett, hogy szakmunkásokat, technikusokat nevelnek – jelen van a gimnáziumi oktatás is. Mindez hogyan zajlik a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumban? Erről beszélgettünk Papp Gáborral, a centrum kancellárjával.

Cívishír: Mely településeken van jelen a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum (BSZC)?
Papp Gábor: Kilenc város 11 iskolájában vagyunk ott. Balmazújvároson a Veres Péter Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskolával, Berettyóújfaluban a Bessenyei György Technikummal, az Eötvös József Szakképző Iskolával, az Arany János Gimnázium és Technikummal, Hajdúböszörményben a Veres Ferenc Szakképző Iskolával, Hajdúhadházon a Szilágyi Dániel Szakképző Iskolával, Hajdúnánáson a Csiha Győző Technikum és Szakképző Iskolával, Hajdúszoboszlón a Közgazdasági Technikummal, a Bocskai István Szakképző Iskolával, Polgáron a József Attila Szakképző Iskolával, Püspökladányban a Karacs Ferenc Gimnázium Technikum és Szakképző Iskolával vagyunk jelen. Tehát gyakorlatilag lefedjük a Debrecenen kívüli vármegyerészt. 

Jelenleg háromezer diákunk tanul a nappali képzési struktúrában, a felnőttképzésben ezerötszázan vesznek részt.

Cívishír: Az oktatási-képzési struktúrát milyen célok alapján állítja össze a BSZC?
Papp Gábor: Iskoláink képzési kínálatát a gazdasági igényekhez igazítjuk, de figyelünk iskoláink képzési sajátosságaira. Például a hajdúszoboszlói a vendéglátás-turisztika ágazatban van otthon, a berettyóújfalui Bessenyeiben gépészeti, informatikai, rendvédelmi technikum működik. A duális partnerek jelzik az igényeiket, mi is figyeljük a munkaerő-keresletet, milyen új típusú képzésekre van igény, és ha szükséges, a kistérségi elvárásoknak megfelelően módosítjuk a képzési kínálatunkat. Ennek kiváló indikátora a duális partnerség. Ha a duális partner szívesen fogadja gyerekeinket, és könnyen el tudjuk helyezni abban az ágazatban, szakmában, van helye a képzésnek. Ha viszont a duális kihelyezés nehézségekbe ütközik, akkor kételyeink vannak, hogy indítsuk-e azt a képzést. Ez egyfajta közös gondolkodás a kistérségben lévő vállalkozókkal. Beszélgetünk velük – megvannak erre a fórumaink, ahol a vállalkozók megfogalmazzák, milyen szakmákra van szükségük, és próbáljuk abba az irányba terelni a gyerekeket. Emellett persze ott van az iskoláinkba jelentkezők óhaja, hogy a nyolcadikosok mik szeretnének lenni. Mindig vannak népszerű és népszerűtlen szakmák. Például hat éve nem tudtunk indítani villanyszerelő osztályokat, mert senki sem akarta azt a szakmát választani. Most pedig nem tudunk annyi helyet biztosítani, ahány ember villanyszerelő szeretne lenni. A térségben meghatározó szerepe van a gépészetnek, építőiparnak, vendéglátásnak. De ez országosan is így van.

Cívishír: A duális partnereket a BSZC kéri fel, vagy a cégek jelentkeznek? 
Papp Gábor: A duális partnerré válás folyamatában a legelső a vállalkozás elszántsága. A BSZC-nek 250-300 közötti duális partnere van. Azért ilyen sok, mert mi főleg mikro-, kis- és középvállalkozásokkal kötünk szerződést. Zömében ilyenek vannak abban a hét kistérségben, amelyben a képzéseinkkel jelen vagyunk. Azt preferáljuk, ha a gyerek abban a térségben választ duális partnert, ahová iskolába jelentkezik. Akkor valószínűleg ott is fog dolgozni, ott lesz hasznos társadalmi szerepvállaló. Ahhoz, hogy valaki duális partner legyen, át kell esnie egy akkreditációs folyamaton. Mi segítjük a vállalkozót képzési programja összeállításában, és ha megvannak a megfelelő paraméterei, duális partner lehet. Az egyik legsarkalatosabb pont, hogy tudjon a gyerekekkel foglalkozni. Az igazán aktív partnerünk száma azonban 100 alatti. Február végén, márciusban felmérjük, hogy a kilencedikesek az alapvizsga letétele után hová tudnak menni duális képzésre. Több esetben célirányos a diákok útja. A legnagyobb probléma, ha részükről nincs konkrét igény, ilyenkor mi szólítjuk meg a partnereinket. Mindig van azonban egy széles vállalkozói csoport, akikkel együtt dolgozunk. A BSZC-nél a hároméves szakmai képzésben lévő tanulók 100 százalékban kint vannak duális partnereknél, technikusi szinten közel 70 százalékosak vagyunk. Vannak ugyanis olyan technikusi képzések, amelyeket lehet, nem is célszerű kitenni duálisba, mert nem találunk olyan partnert, aki a saját vállalkozásán belül le tudja fedni a teljes képzési struktúrát.

Cívishír: Debrecen kiemelt fejlesztési központja országunknak. A BSZC-s diákok mehetnek-e gyakorlatra a debreceni nagy cégekhez, később pedig ugyanoda dolgozni? 
Papp Gábor: A diák választ duális partnert, az iskola csak menedzseli. A BSZC-nek jó pár debreceni nagy céggel, köztük a Kronesszel, az ITK Holdinggal és a Manz Hungary Kft-vel van stratégiai működési megállapodása, és ott vannak is gyerekek. Diákjaink, ha Debrecenben szeretnének elhelyezkedni, a debreceniekhez képest semmivel sincsenek hátrányosabb helyzetben.

Cívishír: A szerzett szakmájukban milyen arányban tudnak elhelyezkedni a BSZC-s tanulók?
Papp Gábor: Erre különböző platformokon léteznek méréseink, de mivel ezek önkéntesek, a visszacsatolás nem mindig százszázalékos, ezért ezek a számok, vélemények nem biztos, hogy a valóságot tükrözik.

Cívishír: Ha "meggondolja magát" a diák, és szakmát, képzési formát szeretne változtatni, lehetséges? 
Papp Gábor: Van lehetőség a gyerekeknek a váltásra, de ez egyáltalán nem jellemző. Az ágazati alapvizsgák után az ágazaton belül választ szakmát a diák. Ez a szakmunkásoknál a kilencedik, a technikusoknál a tizedik évfolyam után történik meg. Ezt követően akár iskolát is lehet váltani. A BSZC-nél egy tanév alatt tíz alatti az irányváltók száma. Azt viszont preferáljuk, hogy ugyanabban az ágazatban legyen technikusi és szakmunkás képzési szint is. Akinek erős a technikusi képzés, ugyanabban a szakmában meg tudja magát találni a szakmunkás szinten. Technikusként ha nem tudja hozni például a gépiparit, akkor szakmunkásként hegesztőként vagy forgácsoló szakmában folytathatja tanulmányait. Az iskolák oktatási szerkezetében megvan ez a párhuzamosság.

Cívishír: Van gimnáziumi képzésük is. Ez, mintha nem lenne olyan kedves gyermeke a BSZC-nek, mint a szakma elsajátíttatása. A BSZC képzési palettáján hosszútávon van-e helye a gimnáziumoknak?
Papp Gábor: A gimnáziumi képzésre ráépíthető a technikusi képzés. Ha ezt választja a diák, akkor öt helyett hat év alatt lesz technikus, mert négy év a gimnázium és két év a technikum. Az érettségi letétele után azonban bármilyen technikusi végzettség megszerezhető, akár ugyanabban az iskolában, ahová gimnáziumba járt. Ilyen például Berettyóújfaluban az Arany János Gimnázium és Technikum vagy a hasonló intézmény Balmazújvároson, Püspökladányban. Ezeken a helyeken a gimnáziumi képzésnek éppen úgy létjogosultsága van, mint a technikusinak és a szakképzésnek. A gimnázium után várjuk a gyerekeinket a saját iskoláinkba. Tudnak csatlakozni a meglévő osztályokba vagy önálló osztály is indulhat számukra. Az iskoláink térségi feladatokat látnak el, tehát ha megvan a megfelelő létszám a gimnáziumi osztályra, indíthatják. Ezeket az iskoláinkat arra ösztönözzük, hogy nyelvi előkészítős gimnáziumi osztályt indítsanak. Fontos kérdés az egyetemeken való továbbtanulás is. A BSZC-nek is megvannak az együttműködési megállapodásai a környék felsőfokú oktatási intézményeivel, a letöbb természetesen a Debreceni Egyetemmel. A technikusival egyező szakirányú egyetemi továbbtanulás esetén a diák számára biztosított a könnyű átjárási lehetőség. Plusz pontokat vihet, mentesülhet gyakorlati órák alól. A debreceniekhez képest semmiben sincsenek hátrányban a mi diákjaink.

Cívishír: A szakképzés a középfokú képzés óriási területét fedi le, ezért a felelősség is nagy, hogy a jövő gazdaságának felkészült szakembereket adjon. Mindehhez megvannak a feltételek a BSZC-ben?  
Papp Gábor: A középiskolát egyértelműen a szakképzés uralja. A BSZC iskoláiban minden tan- és szakmai órára szakos kolléga megy be. Százszázalékos a szakos ellátottságunk. Erre a tanárok már az előző tanév zárásakor készülnek, és ha látják, hol lehet gond, azt orvosoljuk is. Az oktatóink körülbelül 30 százaléka a gazdasági szférából érkező óraadó kolléga. Ez azért jó, mert tapasztalataikkal színesítik, életszerű példákon keresztül hozzájárulnak a szakma magasabb szintű elsajátításához. Magas színvonalú oktatói munkát végző szakembereket csábítunk ide – munkájukkal ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban a szakmára, az életre készítsük fel a gyerekeket. Ehhez mi eszközöket tudunk a kezükbe adni. A tárgyi feltételeink elég jók. Minden iskolánk felújításon, energetikai korszerűsítésen esett át. Vannak olyan intézményeink, amelyeknek mindegyik tanterme légkondicionált.

Cívishír: Tehetséggondozás és felzárkóztatás – a tanítás és nevelés mellett két fontos területe az oktatásnak. A tehetséggondozásban milyen eredményei vannak a BSZC-nek? 
Papp Gábor: A fő cél, hogy minden diák úgy hagyja el a szakképzőt, hogy valamilyen bizonyítvány legyen a kezében. A lemorzsolódóknak is tudunk lehetőséget adni a szakképesítés megszerzésére, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. A tehetséges gyerekeket versenyeztetjük – ennek sem anyagi, sem időbeli korlátja nincs.