Bakonszeg újra együtt ünnepelt a szüret jegyében

Az eseményt a Bakonszegért Egyesület rendezte meg szeptember 27-én, amikor a falu utcáit újra ellepték a feldíszített szekerek, a népviseletbe öltözött felvonulók és a szüreti mulatságok jellegzetes hangjai. Bár a településen ma már alig akad szőlőskert, a szüret emléke és hagyománya ma is elevenen él – a közösség pedig minden évben együtt ünnepli a termés betakarítását és a mezőgazdasági munka végét.

A délután egy látványos szüreti felvonulással vette kezdetét: a feldíszített kocsikon és hintókon érkező felvonulók énekkel, zenével és jókedvvel járták végig a falu utcáit, mintegy toborozva a közönséget az esti mulatságra. A hangulatot tovább fokozta, hogy idén különösen sokan szerettek volna felkérezkedni a szekerekre.
– A lovas felvonulás korábban része volt a szüretnek, az idén, néhány év kihagyás után, ismét voltak fogatosok és lovasok – mondta el a Cívishírnek Balázsi Tamás, a Bakonszegért Egyesület elnöke. – Most viszont két helyi lakos, Szilágyi Szabolcs és Ecsedi Evelin szervezőmunkájának köszönhetően sikerült ismét életre kelteni ezt a szép hagyományt.

A felvonulás után a falu központjában, a Művelődési Ház udvarán folytatódott a program, ahol minden a szüretről, a hagyományról és a közösségről szólt. Kézműves foglalkozások, nemezelők, gyékényfonók és makramékészítők kínálták portékáikat, miközben a gyerekek kukoricát morzsoltak és diót dobtak csizmaszárba a játszósarokban. A helyiek és a környékbeliek közösen teremtettek igazi falusi hangulatot: kosárfonók érkeztek Derecskéről, kézművesek Nagyrábéról, a helyi és a furtai közmunkaprogram termékeit is bemutatták.

A színpadon egymást követték a fellépők. A programot a legkisebbek, az óvodások nyitották meg, hiszen – ahogy Balázsi Tamás fogalmazott – „a hagyományőrzés már az óvodában elkezdődik”. Őket a Táncoslábú Nagyik táncegyesülete követte, majd citerások, énekkarok, néptáncosok léptek színpadra. A nap folyamán több mint 250 táncos és 20 népzenész gondoskodott arról, hogy senki se maradjon szórakozás nélkül. A záróműsort a Hajdú Néptáncegyüttes adta, a nap hangulatát pedig a debreceni Homály Banda muzsikája tette teljessé.

A szervezők idén is különös figyelmet fordítottak arra, hogy az ünnep valóban visszaadja a régi idők érzését. A művelődési ház udvara szinte múzeummá változott: régi eszközöket, bútorokat és szüreti kellékeket használtak fel a díszítéshez.
– A díszletek Fóriánné Andrea fejében születnek meg, ő álmodja meg az egészet – mesélte Balázsi Tamás. – Mi pedig megvalósítjuk: virágok, szalmabálák, régi ágykeretek is helyet kapnak, minden apró részlet a régi bakonszegi szüretek világát idézi.

A szüreti nap természetesen nem lenne teljes a gasztronómiai élmények nélkül: borkóstolók, házi szörpök és friss palacsinták csábították a látogatókat, akik nemcsak enni és inni, hanem beszélgetni, nosztalgiázni is szívesen összegyűltek. A régi idők nagy szőlőskertjei – amelyeket egykor a Nadányi és a Miskolczi család tartott fenn – ma már csak emlékek, de a szüret szellemisége tovább él a falu közösségében.

A Bakonszegért Egyesület számára ez az esemény nem csupán egy rendezvény, hanem küldetés is.
– A szüreti nap egyidős az egyesülettel, 1997 óta minden évben megrendezzük – mondta Balázsi Tamás. – A szüleink alapították az egyesületet, mi pedig visszük tovább az örökséget. Fontos számunkra, hogy csak olyan fellépőket hívjunk, akik tisztelik a magyar hagyományokat és kultúrát. A szüret a közösségről, az összetartozásról és a múlt értékeinek továbbadásáról szól.

A szervezők már a jövőre is készülnek: jövő héten fásítási programot indítanak, több kézműves-rendezvényt is szerveznek, és már most tervezik a 30. jubileumi szüreti mulatságot, amelyre még gazdagabb programmal készülnek.

A bakonszegi szüret így nem csupán egy nap a naptárban, hanem élő bizonyítéka annak, hogy a hagyomány akkor is tovább élhet, ha maga a szőlő a faluban már alig lelhető fel. A múlt és a jelen itt találkozik, a falu pedig évről évre bebizonyítja: az összefogás és a közös ünneplés ereje minden termésnél maradandóbb.